Sem a régi, sem az új Gt. nem tett, illetve nem tesz különbséget az ingó és ingatlan dolgok apportálása között, amikor a gazdasági társaság jegyzett tőkéjéről és a tagok vagyoni hozzájárulásáról rendelkezik. Egyedül a Ct. (az 1997. évi CXLV. tv) egyébként a régi Ctvr.-hez (az 1989. évi 23. tvr.-hez) hasonlóan kívánja meg ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapjának csatolását, amelyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható (a Ct. melléklete I. pontjának 3/e alpontja).
Az apportált ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szabályokat ezek után a Ptk.-ban és a hozzá kapcsolódó más törvényekben találjuk meg. E körben új fejlemény: 2000. január 1-jén hatályba lépett az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inyt.) és az annak végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inyvhr.). Ezek jelentős változásokat hoztak az ingatlanokra vonatkozó jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésében.
1. A Ct.-nek az a rendelkezése, amely előírja az apportált ingatlan tulajdoni lapja másolatának csatolását, az apportálás megalapozottságának igazolására szolgál. A tulajdoni lap másolata e célra alkalmas is, mert az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja [Inyt. 5. § (1) bekezdés]. Százszázalékos biztonság azonban semmiben sincs, így az ingatlan-nyilvántartásban sem, hiszen az Inyt. 5. §-ának (2) bekezdése csupán vélelmezi, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények valóban fennállnak és azok a jogosultat illetik meg, ugyanígy az Inyt. 5. §-ának (3) bekezdése is - a jóhiszemű szerző javára - szintén csak vélelmet állít fel a bejegyzett jogok és feljegyzett tények helyessége és hiánytalansága mellett, azonban e vélelmekkel szemben az ellenkező bizonyításának helye van. Teljességgel nem zárható tehát ki a vita lehetősége, mégis az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés az, amely a lehető legnagyobb biztonságot adja.
A jogot szerző biztonságát fokozza az Inyt. 5. §-a (4) bekezdésének új rendelkezése: az, aki ingatlannyilvántartáson kívül szerzett tulajdont vagy más jogot (és nem élt azzal a lehetőséggel, hogy jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse), nem hivatkozhat e jogára azzal szemben, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, jóhiszeműen és visszterhesen szerzett jogot. Így nem fordulhat a társaság ellen az az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos, aki arra hivatkozik, hogy az ingatlan öröklés, házassági vagyonjog, elbirtoklás vagy ráépítés címén valójában őt illeti meg.
Kisebb biztonságot ad a széljegy. Ez ugyanis nem valamely jog vagy tény fennállását igazolja, hanem csak arra figyelmeztet, hogy a jog bejegyzése, illetve a tény feljegyzése hánt kérelem érkezett a földhivatalhoz, az utóbbi jogszerzőnek tehát a korábbi elsőbbségű kérelemmel számolnia kell.
Az Inyt. 48. §-a szerint a széljegy lényege: a földhivatalhoz intézett beadvány iktatószámát az érkezés napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni. A széljegy hitelesen csak a földhivatali eljárás megindítását tanúsítja. A földhivatal a kért bejegyzésről csak később határoz; a határozat ellen fellebbezésnek, majd bírósági felülvizsgálati pernek van helye. Ebből már látható, hogy a kockázat ezúttal már nagyobb; az elővigyázatosság megköveteli a kért bejegyzés alapjául szolgáló okiratok gondos megvizsgálását is.
2. Az Inyt. újabb követelményeket támasztott a jogok bejegyzésének alapjául szolgáló okiratokkal szemben. Ezek a követelmények vonatkoznak az ingatlanok apportálására is.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés arra alkalmas okirat alapján történik. Az Inyt. az okiratokkal szembeni tartalmi és alaki követelményeket támaszt. Minthogy az apportálás (a nem vagyoni betét szolgáltatása) a tulajdonjog átruházásának egyik speciális esete, az apportőr tagnak és a gazdasági társaságnak ügyelnie kell arra, hogy az apportálásról szóló okirat (társasági szerződés, ennek módosítása vagy kiegészítése, továbbá a társasági határozat) megfeleljen ezeknek a követelményeknek.
a) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmi kellékeit az Inyt. 32. §-ának (1) bekezdése a következőkben határozza meg:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
