2017. július 1-jén hatályba lépett a 2017. évi XLIX. törvény, amely jelentősen módosította a Cstv. rendelkezéseit. Bár a jogalkotó a módosítást nem nevezte novellisztikus módosításnak, a magam részéről a törvényt Novellának tekintem. Ennek indoka, hogy a Cstv. alapvető rendelkezéseit módosította a törvény, itt elsősorban a zálogjogi szabályok változására gondolok, de ide tartozik a 33/A. §, az 51. § változtatása is. Gyakorlatilag egy megújult csődtörvénnyel fognak dolgozni a bírók, ügyvédek és a fizetésképtelenségi szakemberek. A módosítások ismertetése után látható, hogy indokolt a módosítást VI. Cstv. Novellának, (a továbbiakban: Novellának) nevezni.
A jogalkotás a módosítás célját a következőkben jelölte meg:
- néhány joghézag, ellentmondás megszüntetése;
- a jogszabályok közötti koherencia (az időközben elfogadott jogszabálymódosításokkal az összhang megteremtése);
- a joggyakorlat tapasztalatai alapján a szabályozás javítása;
- a csődvagyon minél teljesebb teljes körű összegyűjtése;
- a csődvagyont csökkentő jogellenes ügyletek megelőzése, szankcionálása, és a fedezetelvonó ügyletek eredményes megtámadása;
- az adós kötelezése arra, hogy a piacról történő ki-
- 12/13 -
vezetésével és a jogviszonyainak megszüntetésével összefüggő alapvető kiadásokat ő előlegezze;
- az eljárásokat lassító és költségesebbé tevő adminisztratív terhek csökkentés;
- hitelbiztosítékkal vagy végrehajtási joggal rendelkező hitelezőkre vonatkozó szabályok kiegészítése, különös tekintettel a Ptk. 2016. évi módosításával a jogi személyek, mint hitelfelvevőkkel szemben kikötött ún. fiduciárius hitelbiztosítékokra;
- a felszámolási eljárások átláthatóbbá, ellenőrzöttebbé tétele;
- a bírók felesleges munkaterhének csökkentése, de ezzel párhuzamosan egyes elbírálási határidők lerövidítése (főként a másodfokú eljárásokban);
- a hitelezők érdekeinek védelme az adós, az adós tulajdonosai és volt vezetői csalárd intézkedéseivel szemben;
- a fizetésképtelenségi szakértői szakma (felszámolók vagyonfelügyelők) tevékenységének részletesebb szabályozása, állami felügyeletükkel hatósági ellenőrzésükkel összefüggő, törvényi szinten igénylő kisebb kiegészítések.
A felsorolás is jelzi, hogy egy komplex módosítást történt, s ennek áttekintése egy hosszabb tanulmányt igényel. Most a legfontosabb változtatások ismertetésére és értékelésére tudok csak vállalkozni, s ezeknél az intézményeknél lehet értékelni, hogy a jogalkotói cél megvalósítása mennyiben lesz sikeres. Jogalkotási kényszer a zálogjogi szabályok kapcsán merült fel, ugyanis a Ptk. 2016. évi módosítása elsősorban a zálogjogi szabályok megváltoztatása tekintetében volt fajsúlyos.
Ebben az összefoglalóban a következő tematikát követjük:
- A legfontosabb módosítások áttekintése, értékelése;
- A hitelbiztosítékokra vonatkozó szabályozás változása;
- A hatálybalépéssel kapcsolatos kérdések.
A 2017. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Novella) több rendelkezése foglalkozik a csődvagyonba nem tartozó vagyontárgyak kérdésével. Ebbe a sorba tartozik a Cstv. 4. § (4a) bekezdése, amely rögzíti, hogy mi nem tartozik a támogatás közvetítésével megbízott gazdálkodó szervezet vagyonába. Eddig ilyen előírást nem tartalmazott a törvény, s az indokolás sem említi, hogy milyen okok miatt kellett ezt a kérdést szabályozni. A rendelkezés érthető, de valószínűleg csak elvétve kerül alkalmazásra. A (4a) bekezdés szerint elkülönülnek az adós vagyonától, így a csődvagyonnak sem képezik részét azok a pénzügyi eszközök, amelyeket az adós - mint támogatásközvetítői feladatokat ellátó szervezet - elszámolási kötelezettséggel kapott államháztartási vagy nemzetközi forrásból, annak érdekében, hogy ezeket az eszközöket a saját vagyonától elkülönítetten kezelje és meghatározott befektetésekre, támogatásokra fordítsa.
Új rendelkezés a Cstv. 31. § (1) bekezdés j) pontja, amely most már kifejezetten kimondja, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet köteles a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámoló számára dokumentumokkal alátámasztott kimutatást adni a gazdálkodó szervezet rendelkezése alatt álló azokról a vagyontárgyakról és egyéb eszközökről, amelyek a 4. § értelmében nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába, továbbá ezeket a vagyontárgyakat a felszámoló számára rendelkezésre bocsátani. Ehhez kapcsolódik a 38. § (8) bekezdése, miszerint a vezető tisztségviselő által a 31. § (1) bekezdés j) pontja alapján átadott vagyont a felszámoló a vagyonról készített kimutatás felszámoló részére történt átadásától számított 30 napon belül adja ki a jogszabályban meghatározott jogosultnak, a jogszabályban meghatározott módon. A nem vitásan indokolt új rendelkezés célja, hogy egyértelműen elkülönüljön a csődvagyon és a csődvagyonba nem tartozó vagyontárgy. Ugyanakkor már most látható, hogy a látszólag egyszerű rendelkezésből vitás helyzetek adódhatnak.
A felszámolónak már az iratok átadása során figyelni kell arra, hogy a vezető átadja a kimutatást is, majd ezt ki is kell adnia a jogosultnak, ha egyáltalán megkapja az iratokat, illetve együttműködő az adós vezetője. A felszámolóknak azzal kell számolnia, hogy ezzel kapcsolatban lehetnek jogviták, mind az adós vezetőjével, mind a vagyontárgyak tulajdonosával. Amennyiben az adós vezetője nem adja ki ezt a kimutatást, a felszámoló a bírósághoz fordulhat a Cstv. 33. § (1) bekezdése alapján, ehhez azonban tudnia kell, hogy van-e ilyen vagyontárgy. Amennyiben a jogosult lép fel a vagyontárgyak kiadása iránt, s a felszámolónak azokat nem adták át, vagy vitás a vagyontárgy minősítése, a jogosult az eddigi szabályoknak megfelelően az általános hatáskörű bíróság előtt megindítható perben követelheti a vagyontárgy kiadását. A perben változatlanul neki kell bizonyítani, hogy az adott vagyontárgy nem tartozik a csődvagyonba.
A Cstv. 31. § (1) bekezdés új h) pontja a vezető kötelességévé teszi, hogy a felszámolás elrendeléséről a felszámolás elrendelését követő három munkanapon belül értesítse
- az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő szolgáltatót, valamint
- a zálogjoggal, végrehajtási joggal és óvadékkal rendelkező hitelezőket, és az értesítés teljesítését a felszámoló számára igazolni.
Ha ezt nem teszi meg, akkor a Cstv. 33. § (5) bekezdése értelmében a felszámoló köteles ezt teljesíteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
