Az Európai Unióban a társaságok több mint 99%-át, a magánfoglalkoztatás majdnem 70%-át kitevő kis- és középvállalkozások növekedési és innovációs lehetőségeinek elősegítése, a belső piacra lépésének támogatása, adminisztratív terheinek csökkentése a 2000-ben meghirdetett lisszaboni stratégia egyik leglényegesebb, komplex eszközökkel, cselekvési programokkal támogatott célkitűzése.[1] A kkv-k érdekeit kívánja szolgálni a hatályos EU-s jogszabályok a jobb szabályozásra irányuló EU-s stratégia keretében történő megújítása és egyszerűsítése: ennek részeként követelményként fogalmazódott meg, hogy a közösségi jogszabályokból fakadó adminisztratív teher 2012-ig 25%-kal csökkenjen. Az egységes piac felülvizsgálata[2] szintén további intézkedéseket sürgetett egy, a mai kkv-k szükségleteinek jobban megfelelő egységes piac megteremtése érdekében, hogy az jobb eredményeket hozzon és több előnnyel járjon.
Az EU a társasági jog korszerűsítéséről és a vállalatirányítás javításáról szóló bizottsági cselekvési tervének egyik lényeges, középtávon (2005-2008 között) megvalósítandó elemeként jelent meg egy szupranacionális, a 2001-ben elfogadott, a nagyobb társaságokra méretezett európai részvénytársasági szabályozáshoz[3] hasonló, de a kis- és középvállalkozások szük-
- 173/174 -
ségleteinek figyelembe vételével kialakított társasági forma, az európai magántársaság megteremtésének igénye is.[4] Az önálló európai társasági forma gondolatát először 1959-ben az Európai Tanács vetette fel, az első szabályozási tervezetet a Bizottság 1970-ben hozta nyilvánosságra - a kezdeményezés azonban politikai támogatás és gazdasági szükség hiányában ezen a szinten el is akadt.[5]
Az európai zártkörű társaság statútumát az 1990-es években üzleti és egyetemi körök dolgozták ki. 1995-ben a párizsi Kereskedelmi- és Iparkamara támogatásával zajló kutatási program keretei között német, francia, holland és brit jogtudósok vizsgálták az európai magántársaság (société fermée européenne S.F.E, European Private Company, EPC), mint a nemzeti társasági formák melletti alternatíva lehetőségeit, s tettek a szabályozására nézve részletes, indokolással ellátott javaslatot.[6] Az EPC statútumának ez a tervezetét Európa-szerte nagy szakmai érdeklődés fogadta: továbbgondolására elsősorban a francia, és a német jogtudomány vállalkozott.
A koncepció általánosabb támogatást kapott az iparági szervezetektől és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól.[7] 2005-ben az Európai
- 174/175 -
Bizottság felkérésére Gérad Séguin irányítása mellett az egyes tagállami jogok megoldásait is összehasonlító megvalósíthatósági tanulmány[8] készült az európai kis- és középvállalkozások európai statútumának kérdésköréről.
Az Európai Parlament Jogi Bizottsága - az európai társasági joggal kapcsolatos új fejlemények és kilátások áttekintését követően[9] - 2006 júniusában nyilvános meghallgatást tartott az SPE témájában,[10] majd még ez év novemberében megfogalmazott egy saját kezdeményezésű jelentést és egy állásfoglalást,[11] amelyben felszólította a Bizottságot, hogy 2007 végéig terjesszen elő javaslatot az SPE-ről. Az Állásfoglalás mellékleteként a Parlament a kért javaslat tartalmára vonatkozó, a társasági forma a közösségi jognak megfelelő kialakítására, az alapítás módozataira, a - 10 000 euroban minimalizált - törzstőkére, a társaság szervezetére, a társasági szerződés tartalmára, az ügyvezető felelősségére, az ügyvezető és a társasági tagok vagyoncsökkenéshez kapcsolódó felelősségére, az éves beszámolóra, az átalakulási lehetőségekre, illetőleg a megszűnés, felszámolás, csőd és a kifizetések felfüggesztése egyes kérdéseire vonatkozó részletes ajánlásokat is megfogalmazott (a továbbiakban: Részletes ajánlások). A Parlament javasolta továbbá, hogy a rendelet mellékleteként tartalmazzon egy olyan alapszabálymintát is, amit a társaság részben vagy egészben átvehet.[12]
A Parlament felszólította a Bizottságot arra, az Európai Magántársaság tervezett statútumáról 2007 benyújtandó jogalkotási javaslatot intézményközi egyeztetés keretében, az a csatolt mellékletekben foglalt részletes ajánlásokkal összhangban dolgozza ki. Lényeges, alapvető követelmény-
- 175/176 -
ként mondta ki, hogy - mivel a határon átnyúló tájékoztatást, tanácsadást, munkavállalói részvételi jogot előíró, illetve a már korában létezett munkavállalói jogok fenntartását előíró vonatkozó közösségi jogi vívmányokat (a 94/45/EK és a 2005/86/EK irányelvek) teljes mértékben meg kell tartani, s minden körülmények között biztosítani kell, hogy egy olyan társaság európai magántársasággá alakítása során, ahol a munkavállalók rendelkezne részvételi jogokkal valamint a tájékoztatási és konzultációs jogokkal, nem szabad, hogy e jogok elvesztésével járjon.[13]
A jogszabály-előkészítési folyamat részeként 2007 júliusában a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság egyedi nyilvános konzultációt indított az SPE témájában,[14] az európai vállalkozási tesztpanelen (EBTP) keresztül pedig felmérést végeztek a 27 tagállam vállalkozásai között. A Parlament 2007. október 25-i állásfoglalásában[15] üdvözölte az újabb fejleményeket, megerősítette támogatását és a kezdeményezés iránti erős elkötelezettségét. Mindezek eredményeként az európai magántársaság statútumának megalkotása a Bizottság 2008. évi munkaprogramjának[16] egyik prioritásos célkitűzése lett. 2008 nyarán - a kkv-politika félidei értékelésére[17] is alapozva - a Bizottság "Small Business Act for Europe" (SBA) néven kkv-ket támogató csomagot fogadott el,[18] mely intézkedéseit tíz, leglényegesebb-
- 176/177 -
nek tartott elv[19] köré csoportosította. Ezzel egy időben, s az intézkedési csomag részeként hozta nyilvánosságra a Tanács az európai zártkörű társaság statútumáról szóló rendeletére vonatkozó Javaslatát,[20] illetőleg ehhez kapcsolódó szolgálati munkadokumentumként a tervezett szabályozás részletes hatásvizsgálatát,[21] illetőleg annak - hivatalos magyar fordításban is közzé tett - összefoglalóját.[22] A Bizottság előterjesztése ugyan számos kérdésben az "akadémiai" tervezethez hasonló megoldásokat javasol, összességében azonban ettől független, elsősorban a hatásvizsgálati tanulmányra támaszkodó szabályozási konstrukciót vázol.
A Javaslatot kísérő munkadokumentumok szerint a kis- és középvállalkozások "határokon átnyúló növekedési potenciáljuk erőssége ellenére" olyan akadályokkal szembesülnek, melyek gátolják fejlődésüket az egységes piacon. Ilyen akadályok a társaságalapítással összefüggő megfelelési költségek (bejegyzés és jogi tanácsadás, közjegyzői díjak, minimális indulótőke), a társaság működésével kapcsolatos, a társaság szervezeti felépítésére, szerveire, a tagok jogaira, az üzletrészre stb. vonatkozó, a nemzeti szabályok sokféleségéből eredő, egy másik tagállamban való működést hátráltató nehézségek és megfelelési költségek és a külföldi társasági formák
- 177/178 -
iránti bizalmatlanság, mely különösen az új EU-tagállamok (EU 12-ek) országaiból származó KKV-k esetében érvényesül.[23] A nemzeti társasági jogok és formák sokfélesége - bármennyire is nem kedvez a vállalkozásoknak - "mélyen beágyazódott" a tagállamok hagyományaiba, s "semmi nem ad okot azt hinni", hogy ez rövid távon változhatna. Változás csak Uniós szintű cselekvéssel képzelhető el: kizárólag ezen a módon teremthető olyan jogi környezet, amely elég egységes Európában ahhoz, hogy az egységes piacon részt venni kívánó kkv-knak gyakorlati támaszt jelenthessen: a fellépésre az EK Szerződés 308. cikke adhat megfelelő jogalapot.[24]
A Bizottsági hatásvizsgálat a cselekvés szakpolitikai lehetőségeit fontolóra véve három magas szintű megoldási lehetőséget látott: az első a "fellépés elmaradása", hatályos jogszabályokra és az ítélkezési gyakorlatra való hivatkozás, a második a tagállami társasági jogok elmélyültebb harmonizációja, a harmadik a már létező európai társasági forma, az Európai Részvénytársaság tökéletesítése, a kkv-k szükségleteihez való igazítása.[25] Egyik megoldási lehetőség sem kínál járható utat: a hatályos jogszabályi keretek alkalmatlannak bizonyultak a kkv-k szükségleteinek kezelésére, a tagállami társasági jogok a társaságok alapítására, működésére vonatkozó szabályozásának "teljes körű" átalakítása "jelen pillanatban" politikailag nem megvalósítható, az SE-rendelet egy "univerzális alkalmazású" társasági forma követelményeihez igazítása pedig "rendkívül összetetté" tenné a - 2009-ben amúgy is értékelésre kerülő - szabályozást.[26] Ehhez képest lett a negyedik, a Bizottság által támogatni kért, s a modell alapjául szolgáló cselekvési lehetőség egy, a kis- és középvállalkozások szükségleteinek
- 178/179 -
alapul vevő társasági jogi forma rendeleti szabályozás útján történő megteremtése - az SPE statútum-rendeletének megalkotása.[27]
A korlátolt felelősségű európai zártkörű társaság (European private company with limited liability, Europäisches Privatgesellschaft mit beschränkter Haftung) sui generis közösségi társasági jogi forma. Bár ezt sem az Összegzés, sem a Javaslat külön nem hangsúlyozza, az SPE az angol társasági jog - a kontinentális jog zárt alapítású részvénytársaságával számos hasonlóságot mutató - a tagok részvényeire korlátozott felelősségével működő, zárt társaságának (private company limited by share) szabályozási modelljét és terminológiája követi. A kontinentális hagyományokat talaján álló legtöbb tagállami jogban a részvénytársaságra és a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok úgy jogdogmatikailag, mint használt jogi terminológia szempontjából is elkülönültek.[28] Az angol nyelven megfogalmazott bizottsági javaslat egyes tagállami nyelveken készült, hivatalos változatai fordítástechnikai szempontból ugyan nem kifogásolható módon,[29] de az értelmezést
- 179/180 -
sokszor megnehezítve, s a magyar jogi gondolkodás számára fogalmi zavarokat okozva az angol (részvény)társasági jogi terminológiát használja.[30]
Az új társasági forma "kulcsfontosságú jellemzői", azaz SPE rugalmasságát, hozzáférhetőségét és a jogbiztonságot közvetlenül befolyásoló szabályozási kérdések vonatkozásában az Összegzés - minden esetben több lehetséges alternatíva vázolásával - nyolc lényegi kérdéscsoportot jelölt meg: ezek az SPE statútumának hatáskörébe tartozó társasági kör, a nemzeti jogszabályokkal szembeni autonómia foka, a statútum egységességének mértéke meghatározása, a határokon átnyúló viszonyok kezelése, a társasági székhely és annak áthelyezése, a tőkeszabályok, a részvényesi/tagi juttatások rendezése, valamint a munkavállalói részvétel szabályozása. A Parlament jogi bizottságának a javaslat kapcsán[31] készült előzetes jelentése (a Parlament korábbi állásfoglalásában meghatározott követelményektől, elsősorban a 10 000 euros tőkeminimumra vonatkozó szabálytól való eltérések nehezményező kiemelése mellett) alapvetően kedvezően értékelte a tervezett szabályozást,[32] a véleményezésben részt vevő Foglalkoztatási és Szociális Bizottság,[33] illetve Gazdasági és Monetáris Bizottság[34] álláspontja
- 180/181 -
alapján a 2008. november 17-én megtartott üléséig közel kétszáz módosítási indítvány került előterjesztésre.[35] Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság egy - a kezdeményezést alapvetően kedvezően értékelő és támogató - első jelentéstervezet megtárgyalása után ugyancsak nagy számú (elsősorban a munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat bíráló) kritikai észrevételt fogalmazott meg.[36] A jogalkotási folyamatban hivatalosan közreműködő uniós intézmények mellett a Javaslatot több, igen jelentős szakmai - ipari, munkáltató, jogi stb. - szervezet is véleményezte. Mindezek alapján a tervezett szabályozásban valószínűleg még komoly, lényeges kérdésekben remélhetőleg kompromisszumokra hajló módosulások várhatók.[37]
A Javaslat - a Parlament Ajánlásaival összhangban megállapított - I. Fejezetének általános rendelkezései szerint a szabályozás tárgya az SPE-k a Közösségen belüli alapítására (establishment, Gründung) és működésére (operation, Betrieb) vonatkozó feltételek rögzítése. Az alapvető rendelkezések meghatározzák a Javaslat a rendelet az alkalmazásával összefüggő alapvető fogalmakat, az SPE, mint társasági forma alapvető jellemzőit, s - a rendelet hatálya alá tartozó, a rendelet alapján a társaság alapító szerződésének hatáskörébe utalt valamint a nemzeti jog hatókörébe eső kérdések elkülönítésével - rendelkeznek a társaságra vonatkozó szabályok viszonyrendszeréről.
Az SPE fogalmát - eltérően a magyar Gt. a korlátolt felelősségű társaságot explicit módon definiáló 111. § (1) bekezdésétől - a rendelet nem adja meg, ismérvei az alapításra vonatkozó 3. cikkből vezethetők le. Az SPE jogi személyiséggel és alaptőkével (share capital, Gesellschaftskapital) rendelkező, korlátolt felelősségű társaság: a korlátolt felelősségű társasági formából
- 181/182 -
adódó, legfontosabb jellemzője, hogy tagjai - társaság külső jogviszonyaiban - csak az általuk vállalt vagyoni hozzájárulás mértékéig felelnek a társaság tartozásaiért. Üzletrésszel rendelkező tagnak (shareholder, Anteilsegner) a társaság alapító tagjai (founding shareholders, Gründungsgesellschaftler) és azok személyek minősülnek, akinek neve a részleteiben a Javaslat 15-16. cikkében szabályozott tagjegyzékben (list of shareholders, Verzeichnis von Anteilsegner) szerepel. A társaság zárt körű, azaz a tagokat megillető üzletrészek (shares, Anteile) megszerzésének lehetősége - a külön értelmező rendelkezéssel is definiált - nyilvános felhívás útján nem ajánlható fel, s az üzletrészek nyilvános forgalomba sem hozhatók. Az SPE a Javaslat szerint nem korlátozott meghatározott méretű (pl. tagok létszámához kötött) vállalkozásokra: egy ilyen korlátozás arra kényszerítené a társaságot, hogy egy ponton - egyszerre körülményes és költséges módon - társasági formát váltson, az SPE-nek viszont a Bizottság szerint a társaság alapításától kezdve annak növekedése, fejlődése során is rendelkezésre kell állnia.[38]
A Javaslat szakmai előkészítésekor a Bizottság a nemzeti jogszabályokkal szembeni autonómia szempontjából három szabályozási modell közül választhatott: végül egy, a nemzeti jogtól való teljes függetlenség, illetve a nemzeti társasági jogtól való nagy fokú függőség közötti megoldás alakított ki, ahol a nemzeti jogok korlátolt felelősségű, zártkörű társaságokra (társasági formákra) vonatkozó rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett az SPE alternatív, a nemzeti jogtól nagyrészt függetlenül szabályozott társasági formaként jelenik meg. A társasági forma teljes egységességét csak egy olyan átfogó statútum tudná megvalósítani, mely az SPE külső és belső ügyeit egyaránt, nagy pontossággal szabályozna. Ez a megoldás ugyan a Bizottság szerint az EU-ban "igen magas fokú jogbiztonságot" tenne lehetővé, de meg is fosztaná a társulókat az igényelt szintű rugalmasságtól. Egy ilyen, összességében inkább elriasztó hatású, "univerzális alkalmazású" társasági forma szöges ellentéte a társulási szabadság rugalmasságát maximalizáló statútum lehetne, mely a társaságra vonatkozó minden kérdést (ide értve a tőke, a hitelezővédelem, a munkavállalói részvétel szabályait is) az alapszabály hatáskörébe utalna.[39]
Az egységes, európai szintű szabályozás alapvető követelményéből adódóan, s a statútum alkalmazási körét és a nemzeti joghoz való kapcsolódását tekintve a társaságra "elsősorban és legfőképp" a rendelet közvet-
- 182/183 -
lenül alkalmazandó, kötelező szabályai irányadóak. A közösségi szinten ily módon "lehető legegységesebben" kialakított jogi formának azonban - mint a Javaslat Preambulumának (3) bekezdése külön kiemeli - a társaság tagjai, hitelezői, munkavállalói s általában a harmadik felek - magas szintű jogbiztonságáról is gondoskodva a lehető legtöbb kérdésben meg kell hagynia a társaság alapítóinak, tagjainak szerződési szabadságát. E cél elérése érdekében a szabályozás számos, a társaság alapításával, szervezetével, működésével kapcsolatos - a rendelet I. sz. mellékletében tételesen is felsorolt - kérdést a társasági szerződés (articles of association, Satzung) hatáskörébe utal.[40] E kérdéseket tagok - a közösségi jog keretei között, de akár a társaság bejegyzése szerinti tagállam társasági jogának rendelkezéseivel ellentétesen is szabályozhatják, a Javaslat 8. cikk (1) bekezdése szerint azonban e kérdésekről a társasági szerződésnek mindenképp rendelkeznie kell. Bár a javaslat nem tartalmaz olyan mulasztási rendelkezéseket, melyek abban az esetben lennének alkalmazandók, ha a társasági szerződés nem rendelkezik az I. sz. mellékletben felsorolt kérdésekről, a tagállamoknak az ilyen mulasztás esetére - a rendelet egyéb megszegésével együtt - megfelelő (azaz a mulasztás súlyával arányos, a 41. cikkben foglaltakkal összhangban akár a társaság érvénytelenségét is eredményező) szankciókat kell alkalmazniuk.[41]
A nemzeti jog alkalmazandó azon kérdésekre, amelyek tekintetétében ezt a rendelet kifejezetten előírja, vagy mely kérdések a rendelet szabályozási tárgyán kívül esnek (pl. a fizetésképtelenség, adózás, foglalkoztatás kapcsolatos kérdések esetében), illetőleg amely kérdések rendezését
- 183/184 -
a rendelet nem utalta a társasági szerződés hatókörébe. Alkalmazandó nemzeti jognak annak a tagállamnak a korlátolt felelősségű, zártkörű társaságokra alkalmazandó, a közösségi jogot végrehajtó rendelkezéseit is magában foglaló joga minősül, amelyben az SPE létesítő okirata szerinti székhelye található (4. cikk).
A Javaslat II. Fejezete ugyancsak a parlamenti Ajánlásokban foglaltaknak megfelelően határozza meg az alapítás lehetséges módozatait, a társaság nevével, székhelyével összefüggő követelményeket, a társasági szerződés alapvető formai, tartalmi kérdéseit, hivatkozhatóságát, illetőleg - a 68/151/EGK irányelv szabályozására támaszkodva - a társaság bejegyzésével, a társaságra vonatkozó céginformáció közzétételével kapcsolatos követelményeket. A társaság alapítója egy vagy több természetes személy és/vagy jogalany (az EKSz 48. cikke szerinti, a tagállami belföldi jog szerint alapított társaság, európai részvénytársaság, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés illetőleg már létező SPE) lehet. A társaság létre hozható ex nihilo (a rendelet alapján történő alapítás), de létező társaság átalakulásával, egyesülésével, szétválásával is: ez utóbbi esetekben az alapításra nézve az átalakuló, egyesülő vagy szétváló társaságokra nézve irányadó nemzeti jog rendelkezései lesznek irányadók (5. cikk). A társaság neve után fel kell tüntetni az "SPE" rövidítést, mely kizárólag az SPE neve összefüggésében alkalmazható (6. cikk).
A határokon átnyúló viszonyok kérdésében a Bizottság a Javaslat előkészítésekor alapvetően két lehetőséget látott: az egyik az lett volna, hogy - az európai társasági jog a már létező szupranacionális társasági jogi formák esetében is alkalmazott megoldásával egyezően - valamely határokon átnyúló mozzanat (különböző tagállamokból származó alapítók, határokon átnyúló tevékenység) meglétét állítja követelményként, a másik, hogy az SPE-t az alapítóknak az ilyen viszonyok meglététől függetlenül, a nemzeti társasági formákkal versengő választási lehetőségként kínálja fel.[42]
Az első, látszat szerint a belső piac elérésének könnyítését jobban szolgáló megoldást a Bizottság "politikailag elfogadhatóbbnak" tartotta ugyan, de úgy találta, hogy megvalósítása kisebb fokú jogbiztonsággal járna, s a tagállamok számára folyamatos és nehezen végrehajtható feladatként írná elő a határon átnyúló mozzanat megléte ellenőrzésének kötelezettségét. A bizottság által előnyben részesített megoldás alapján sem kizárt természetesen, hogy az alapítók más-más tagállamból származzanak, a modell azonban elsődlegesen az ugyanazon (saját) tagállamban történő, a hazai
- 184/185 -
piacon való megjelenést és működést biztosító jogi keretfeltételek kialakítására törekszik: lényegében a nemzeti jogi társasági formák szerint létező társasági formákkal versenyképes, alternatív, az alapítás, működés szempontjából versenyképes formát bocsát az alapítók, tagok rendelkezésére. A Javaslat szerinti SPE-modell tehát egyrészt rendelkezik mindazon lényegi jogosítványokkal, melyek a tagállami jog szerint létrehozott nemzeti korlátolt felelősségű társaságokat megilletik, másrészt - szupranacionális jellegéből adódóan s a társaság belső piaci mobilitását elősegítendő - jelentős többlet-lehetőségeket (pl. eltérő tőkekövetelmények, szervezeti felépítés meghatározásának szabadsága, székhelyáthelyezés) is kínál.[43]
A Bizottság a székhelyáthelyezés kérdésében is három lehetőséget vett fontolóra.[44] Az első szerint az SPE létesítő okirat szerinti székhelyének és főirodájának ugyanazon tagállamban kell lennie: ebben az esetben a létesítő okirat szerinti székhely másik tagállamba történő áthelyezése a főiroda áthelyezésével együtt járna, ami azonban az Európai Bíróság Centros-ügyben hozott ítéletével ellentétes megoldást eredményezne. A második fontolóra vett lehetőség szerint a kérdés szabályozását az SPE bejegyzése szerinti tagállamra kellene hagyni: ez a megoldás viszont egyáltalán nem teremtene egységességet, minden tagállamban eltérő megoldások kialakulását eredményezné, s így nem támogatható. A harmadik, a Javaslatban is megjelent megoldás szerint a társaság létesítő okirat szerinti székhelyének, központi ügyvezetésének vagy üzleti tevékenysége fő helyének a Közösség területén kell lennie - az EB a Centros-ügyben hozott ítéletével összhangban azonban ezek különböző tagállamokban is lehetnek (7. cikk), a létesítő okirat szerinti székhely áthelyezésére pedig - amelyről a tagok a VII. fejezetben foglalt eljárási rendelkezések betartása mellett szabadon dönthetnek - a főiroda áthelyezése nélkül is sor kerülhet.
A társasági szerződéssel szembeni formai követelmény az írásba foglalás és az alapítók részéről történő aláírás. Az SPE-t - az 1. társasági jogi
- 185/186 -
irányelv rendelkezéseivel összhangban - az alkalmazandó nemzeti jog szerint abban a tagállamban kell a cégnyilvántartásba bejegyezni, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található. Jogi személyiségét a társaság a bejegyzés tényével és napján szerzi meg (8-9. cikk). A bejegyzési kérelmet benyújthatják a társaság alapítói, de az általuk felhatalmazott személy is: a rendelet szerint az elektronikus út igénybe vételét lehetővé kell tenni. A rendelet meghatározza azoknak az adatoknak és dokumentumoknak körét, melyek csatolása a bejegyzési kérelem benyújtásakor - az alkalmazandó nemzeti jog nyelvén - megkövetelhető. E dokumentumok köre nem bővíthető, azaz a tagállamok az SPE alapításához többletkövetelményeket nem állíthatnak (10. cikk). A rendelet alapján az SPE-vel kapcsolatos dokumentumok, adatok közzétételére a 68/151/EGK 3. cikkét végrehajtó alkalmazandó nemzeti jog szabályai az irányadók. A Javaslat a társaságra vonatkozó bizonyos információk a cég - akár elektronikus, akár papír alapú - levelein és megrendelőlapjain, illetőleg ha van, weboldalán való kötelező közzétételéről is rendelkezik (11. cikk). A Javaslat egyetlen jogszerűségi ellenőrzést ír elő, amely az SPE bejegyzése során vagy a dokumentumok és adatok jogszerűségének közigazgatási vagy bírósági szerv általi ellenőrzése vagy közjegyző általi hitelesítése lehet: a társaság alapítóitól nem szabad azonban mind a két feltétel teljesítését megkövetelni [10. cikk (4) bekezdés].
A III. Fejezet az üzletrészhez (Shares, Anteile) kapcsolható jogok és kötelezettségek alakításkor tág körben teszi lehetővé az alapítói akarat érvényesülését. Törzsüzletrészek és elsőbbségi üzletrészek (ordinary shares ill. priority shares, Stammanteile ill. Vorzugsanteile) kibocsátásának megengedésével is lehetővé teszi, az ugyanazon jogokat és kötelezettségeket tartalmazó üzletrészek egy osztályt alkotnak (14. cikk). Az üzletrészekhez (üzletrészosztályokhoz) kötődő vagyoni és nem vagyoni jogokról, kötelezettségekről, így különösen a társaság eszközeiben és - ha van - nyereségében való részesedésről, illetőleg - ha van ilyen - az üzletrészhez kötődő szavazatról a társasági szerződésben kell rendelkezni.[45]
- 186/187 -
A társasági részesedéseket a társaság vezető szerve által vezetett tagjegyzékben (list of the shareholders, Liste der Anteilseigner) kell nyilván tartani (15. cikk). A részvények átruházhatók, ennek konkrét feltételeit a társasági szerződésben kell meghatározni (16. cikk). Az átruházásra vonatkozó új korlátozás vagy tiltás bevezetéséhez minősített többségű határozat (27. cikk) szükséges, a kisebbségben lévő tagok érdekeinek védelmében az ilyen határozathoz a korlátozással vagy tiltással érintett összes tag beleegyezése is megkívánt. A Javaslat bizonyos körülmények között lehetővé tenné a tag kizárását és kilépését, a kisebbségben lévő tag kiszorításának, ill. részvényei megvásárlásának (kiárusítás) szabályozását azonban a társasági szerződés hatáskörébe tartozó kérdésnek tekinti (17-18. cikk).
A Javaslat a tőkeszabályokról szóló IV. Fejezete (a parlamenti ajánlástól eltérve[46]) az induló vállalkozások ösztönzése érdekében a minimális törzstőkére vonatkozó követelmény mértékét - az Egyesült Királyság "limited" és Franciaország "SARL" társasági alkalmazott megoldáshoz[47] hasonlóan - 1 EUR-ban állapítaná meg. Az SPE - főszabályként EUR-ban meghatározott - tőkéjét teljes mértékben le kell jegyezni, az üzletrészek ellenértékét
- 187/188 -
azonban kibocsátáskor nem kell teljes mértékben kifizetni (19. cikk). A Bizottság szerint a kötelezető minimális tőkekövetelmények a társaságalapítási költségek jelentős részét teszik ki ugyan, ám ma már nem minősülnek megfelelő hitelezővédelmi eszköznek, az életszínvonalbeli különbségek miatt pedig a kötelező minimális tőke előírása - akár az EU-15-ök államainak 10 000-12 000 EUR-os, akár az EU-12 országainak 4 000 EUR-os átlagát vesszük alapul - az SPE-t kevésbé hozzáférhetővé tenné az EU-12 országok vállalkozói számára.
A Javaslat szakít tehát azzal a "hagyományos megközelítéssel", amely szerint a magas szinten megállapított minimális alaptőke-követelmény a hitelezővédelem eszköze.[48] a Bizottság indokolása szerint "tanulmányok kimutatták", hogy a hitelezők manapság a tőke helyett inkább olyan, a fizetőképesség szempontjából relevánsabb tényezőket vesznek figyelembe, mint a cash flow. Kis társaságok részvényes igazgatói gyakran személyes biztosítékokat is felajánlanak hitelezőiknek (például bankoknak) és a szállítók is más módszerekkel biztosítják követelésüket, például azzal, hogy az áru tulajdonjoga csak a fizetéssel száll át. A társaságoknak emellett a tevékenységtől függően a tőkeszükségletük is eltér, így lehetetlen megállapítani egy minden társaság számára érvényes tőkenagyságot. A legjobban a társaság alapítói, tagjai képesek megállapítani, hogy mekkora vállalkozásuk tőkeszükséglete.[49]
Az alapítók, a tagok döntése alapján a társasági szerződésben kell rendelkezni arról, hogy a tagoknak társaság létrehozásakor vagy tőkeemeléskor milyen típusú vagyoni hozzájárulást kell teljesíteniük (pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulás, milyen tulajdon, jog, szolgáltatás fogadható el hozzájárulásként, s ezt ténylegesen mikor kell teljesíteni. A tagok az alaptőke leszállításának esetét kivéve nem mentesülhetnek a megállapodás szerinti vagyoni hozzájárulás teljesítése alól. A tag a teljesített vagyoni hoz-
- 188/189 -
zájárulással kapcsolatos felelősségi kérdéseire az alkalmazandó nemzeti jog szabályai irányadók (20. cikk).
A tagi juttatások (pl. az SPE saját üzletrészeinek vásárlása, tartozás vállalása) osztalék, szabályozása vonatkozásában az előkészítő munka során a Bizottság három lehetőséget körvonalazott.[50] Az első szerint az SPE tőkeszabályait az egyszerűsített második társasági jogi irányelvre kellene építeni. Ez a megoldás ugyan nagyfokú jogbiztonságot és az EU-n belüli egységességet biztosítana, ugyanakkor minden jogi rugalmasságtól megfosztaná a tagokat és túlzott terhekhez vezetne. A második lehetőség a tagi juttatások a tagállamokban jól ismert mérlegvizsgálathoz (a magyar társasági jog szerint közbenső mérleghez) kötése. E megoldás kisebb egységességet biztosítana ugyan, de - szándékoltan - nagyobb szabadságot, kielégítő rugalmasságot adna a tagoknak pl. a tőkeemelésekkel vagy a részvények visszavásárlásával kapcsolatban. A harmadik lehetőség a mérlegvizsgálat és egy kötelező fizetőképességi vizsgálat kombinációja lehetne, mely a Bizottság szerint - bár magas szintű hitelezővédelmet biztosítana - aránytalan költségeket róna az SPE-kre. A javasolt szabályozás szerint az SPE tőkeleszállításra vonatkozó 24. cikk sérelme nélkül, az ügyvezető szerv javaslata alapján juttatásban[51] részesítheti a tagokat, amennyiben (a mérlegvizsgálat szerint) a juttatás után az SPE eszközei teljes mértékben fedezetet nyújtanak a kötelezettségeire. Az SPE nem teljesíthet juttatást azokból a tartalékokból, amelyek esetében ezt a társasági szerződés tiltja.
A Javaslat lehetőségként engedné meg annak a társasági szerződésben való előírását, hogy az SPE ügyvezető szerve a mérlegvizsgálaton való megfelelésen kívül - még a juttatás teljesítése előtt - nyilatkozatot írjon alá, amelyben tanúsítja, hogy az SPE a juttatás dátumától számított egy évben képes lesz a szokásos üzletmenet során felmerülő esedékes tartozások kiegyenlítésére.[52] A fizetőképességi nyilatkozatot a kizárólag részvényesek
- 189/190 -
az alapszabályban meghatározott többséggel hozott juttatási határozata [27. cikk (1) bek. e) pont] meghozatala előtt a tagok rendelkezésére kell bocsátani. A fizetőképességi nyilatkozatot közzé kell tenni. Az ezen előírásokkal ellentétesen teljesített juttatásokat a részvényeseknek vissza kell téríteniük az SPE számára, ha az SPE bizonyítja, hogy a részvényes tudott vagy a körülmények figyelembevételével tudnia kellett volna a szabálytalanságokról (21-22. cikk).
A Javaslat lehető teszi, hogy az SPE bizonyos körülmények között, a társaság eszközeinek védelmében saját üzletrészét megszerezhesse. Saját üzletrész szerzése előtt az SPE köteles mérlegvizsgálatot, és - ha a társasági szerződés előírja - fizetőképességi vizsgálatot végezni. Az üzletrész szerzésről a tagok határoznak. Az érintett üzletrészhez kötődő nem vagyoni jogokat (különösen a szavazati és elővásárlási jogokat) felfüggesztik. A társasági szerződésben további feltételek és korlátozások is előírhatók. Ha az SPE bevonja saját üzletrészeit, alaptőkéjét is megfelelően le kell szállítani, ha pedig a saját üzletrész megszerzésére az PE statútum-rendelettel, illetőleg a társasági szerződéssel ellentétesen került sor, az üzletrészt a szerzéstől számított egy éven belül el kell adni vagy be kell vonni: a bevonásra főszabályként az alkalmazandó nemzeti jog szabályai irányadók (23. cikk).
Mint fentebb már érintettük, a tervezett közösségi szintű szabályozás egyik legalapvetőbb, koncepcionális kérdése a statútum egységessége mértékének meghatározása volt: a két végletes megoldást a társaság külső és belső ügyeinek a statútumban való teljes körű szabályozása, illetve teljes egészében a társasági szerződés hatáskörébe való utalása jelenthette volna. A Javaslat V., az SPE szervezeti felépítéséről rendelkező Fejezetében megjelent köztes megoldást egy, az alapítók akaratai autonómiáját széles körben érvényesülni engedő, a statútumban inkább csak a működési keretek határvonalait rögzítő modell jelentette.[53] E modell biztosítja, hogy az SPE tagjai a társasági szerződésben szabadon határozhassák meg a szükségleteiknek leginkább megfelelő belső szervezeti felépítést: a társa-
- 190/191 -
ság választhatja egy vagy több egyéni ügyvezető igazgató, illetve egyszintű vagy többszintű igazgatási struktúra alkalmazását.[54]
A 27. cikk "nem kimerítő" felsorolást ad azokról a határozatokról, amelyeket a tagoknak kell meghozni: a kisebbségben levő tagok védelme céljából azonban egyes kulcsfontosságú határozatokat (üzletrészhez kötődő jogok változása, tag kizárása, kilépése, alaptőke-leszállítás, az SPE létesítő okirat szerinti székhelyének más tagállamba történő áthelyezése, a társaság átalakulása, egyesülése, szétválása, megszűnése) legalább az SPE által kibocsátott üzletrészekhez kötődő szavazati jogok összességének (legalább) kétharmados többségével szabad csak elfogadni. Annak ellenére, hogy a határozatkezdeményezési jogot vagy a visszaélések kivizsgálása céljából független szakértő felkérésének jogát korlátozni lehet, a korlátozó feltétel nem lehet az SPE szavazati jogainak 5%-át meghaladó tulajdon (az SPE alapszabálya ennél alacsonyabb határértéket előírhat). A határozathozatalhoz fizikai értelemben vett közgyűlést nem kell összehívni. A határozathozatallal összefüggő legtöbb kérdést (kezdeményezési jog, határozatképesség feltételei, elfogadáshoz szükséges többség stb.) a Javaslat a társasági szerződés hatáskörébe utalja, csakúgy, mint a már elfogadott határozatok a tagokkal való közlésének, a tagok tájékozódási jogával összefüggő biztosítékok (eljárás, időkeret) érvényesítéséről való rendelkezést (27-29. cikk).
A Javaslat szerint rendelet vagy az alapszabály felsorolásából hiányzó határozatok az SPE ügyvezető szervének (management body, Leitungsorgan) hatáskörébe tartoznak, amely a társaság vezetéséért felel. Az alapszabály meghatározza az SPE irányítási struktúráját (egyetlen igazgató vagy több igazgató, egyszintű vagy többszintű igazgatás).[55] Igazgató csak természetes személy lehet. Ha az SPE-ben munkavállalói részvételi rendszer működik, a kiválasztott irányítási struktúrában lehetővé kell tenni az ilyen jogok gyakorlását. Az igazgatók kinevezéséről és visszahívásáról az SPE tagjai határoznak. Az igazgatók megbízatását és az alkalmassági feltételeket a társasági szerződésben kell meghatározni. A Javaslat megtiltja, hogy az SPE az igazgatói tisztét olyan személy töltse be, akit valamely tagállamban eltiltottak a társasági igazgatói tiszt betöltésétől, kötelezi továbbá az igazgatókat, hogy a társaság legjobb érdekeit szem előtt tartva csele-
- 191/192 -
kedjenek: ennek megfelelően az igazgatók kötelességei az SPE-vel szemben állnak fenn, s azokat csak a társaság kényszerítheti ki [30. cikk, 31. cikk (1)-(2) bek.].
A Javaslat az igazgatók irányában az üzlet vezetése során ésszerűen elvárható gondosság és szakértelem előírásával általános gondossági feltételt állapít meg: e rendelkezés értelmezését az indokolás szerint nemzeti bíróságok dolgozhatják ki. Noha az igazgatók legfontosabb sajátos kötelességeit (például a juttatások tervezését) a rendelet is megállapítja, a társasági szerződésben egyéb kötelességek is meghatározhatók. Az igazgatóknak el kell kerülniük a tényleges vagy potenciális érdekellentéteket: a társasági szerződés azonban előírhatja, hogy engedélyezhetők ilyen konfliktussal járó helyzetek. A Javaslat megállapítja az igazgatók felelősségét minden olyan veszteségért vagy kárért, amelyet az SPE a rendeletből, a társasági szerződésből vagy a tagi határozatokból eredő kötelességeik megszegése miatt szenved el. A felelősség egyéb vetületei vonatkozásában - például a kötelességszegés következményeit vagy a gazdaságilag indokolható döntés szabályait - azonban javaslat a nemzeti jog szabályainak érvényesülését engedi meg [31. cikk (3)-(5) bek.].
A kisvállalkozásokban munkavállalói részvétel csak néhány tagállamban (például Svédországban, Dániában) létezik. A Bizottság - az Európai Részvénytársaság körüli tapasztalatok alapján mindenképpen indokoltan, s e szabályokat mintegy előképnek tekintve - az új európai társasági formával kapcsolatos kérdések egyik legkritikusabbikának a munkavállalói részvétel végül a Javaslat VI. és VII. fejezetében elhelyezett szabályozását tartotta. A hatásvizsgálat alapján[56] a Bizottság három lehetőséget vázolt: nem tartotta támogathatónak az SPE számára eseti munkavállalói részvételi szabályok kialakítását, de a munkavállalói részvétel teljes körű szabályozásának annak a tagállamra való bízását sem, ahol az SPE létesítő okirat szerinti székhelye található. A Bizottság egy köztes megoldást javasolt, mely szerint - székhelyáthelyezés esetének az SPE-statútumban való külön szabályozása mellett - a határokon átnyúló egyesülésekről szóló irányelvből (2005/56/EK) származó általános alapelv szerint az SPE-re annak a tagállamnak a munkavállalói részvétellel kapcsolatos szabályai vonatkoznának, amelyben létesítő okirat szerinti székhelye található. A Bizottság úgy vélte, e konstrukcióban a munkavállalói részvételt tekintve egyrészt kellően rugalmas megoldást jelent, másrészt biztosítja, hogy az
- 192/193 -
SPE-t ne lehessen a munkavállalói részvételi szabályok kikerülésére használni.[57]
Az SPE-k részvételével zajló határokon átnyúló egyesülésekre a határokon átnyúló egyesülésekről szóló irányelv szabályai az irányadók, az SPE létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése esetében külön szabályokra van szükség. Előfordulhat ugyanis olyan eset, mikor a munkavállalói részvételi rendszert működtető SPE olyan tagállamba helyezi át székhelyét, amelyben nincsenek vagy alacsonyabb szintűek a munkavállalói részvételre vonatkozó szabályok, vagy amely az SPE más tagállamban letelepedett telephelyeinek munkavállalói számára nem biztosítja ugyanazon munkavállalói részvételi jogok gyakorlását, mint amelyeket az áthelyezés előtt élveztek. Ilyen esetekben, ha az SPE munkavállalóinak legalább egyharmadát a székhely szerinti tagállamban alkalmazzák, az ügyvezető szervnek és a munkavállalók képviselőinek tárgyalniuk kell egy munkavállalói részvételről szóló megállapodás megkötése érdekében. Megállapodás hiányában a Javaslat szerint a székhely szerinti tagállamban hatályos részvételi szabályok maradnak hatályban (34-38. cikk).[58]
A Javaslat VIII. fejezete az SPE feloszlását vagy nemzeti társasági formába történő átalakulását a nemzeti jog hatálya alá rendeli, az SPE más társaságokkal való egyesülése, illetve szétválása is a korlátolt felelősségű zártkörű társaságokra alkalmazandó szabályokkal összhangban történhet. A társaság feloszlására a javaslatban meghatározott esetekben kerülhet sor (a létrehozás alapjául szolgáló időszak eltelte, a tagok ilyen értelmű határozata ill. az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb esetek). A megszűnésre az alkalmazandó nemzeti jog szabályai irányadók. A felszámolási, fizetésképtelenségi, kifizetések felfüggesztésére irányuló és hasonló eljárásokra ugyancsak az alkalmazandó nemzeti jog, illetőleg a 1346/2000/EK
- 193/194 -
tanácsi rendelet[59] szabályai az irányadók. A társaság érvénytelenségének megállapítására csak kivételes esetben[60] kerülhet sor.
A Javaslat IX. fejezete a kiegészítő és átmeneti rendelkezések körében lehetővé tenné az euroövezeten kívüli tagállamokban bejegyzett SPE-k számára, hogy tőkéjüket az adott tagállam nemzeti pénznemében és euroban egyaránt kifejezhessék, illetve beszámolójukat nemzeti pénznemükben és euroban egyaránt elkészíthessék (42. cikk). A X. Fejezet záró rendelkezései a tagállamok számára bizonyos rendelkezések elfogadását írják elő, különösen a bejegyzéssel, az SPE létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint a rendelet és az alapszabály megszegésére vonatkozó szankciókat kell elfogadniuk. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamoknak e szankciókról legkésőbb 2010. július 1-jéig, továbbá az azokat érintő valamennyi későbbi módosításról is haladéktalanul értesíteniük kell a Bizottságot, mely rendelet alkalmazását - a hatásvizsgálatban már most meghatározott szempontok szerint[61] - legkésőbb 2015. június 30-ig tartaná indokoltnak felülvizsgálni. Feltéve persze, hogy a rendelet a tervezett ütemterv szerint elfogadásra kerül: ez azonban az egyeztetési folyamat jelen szakaszában már nyilvánvalóvá vált, koncepcionális problémák összefüggésében meglehetősen bizonytalannak látszik.
Mint a bevezetőben utaltunk rá, az új európai társasági forma szabályozására tett bizottsági javaslat közzétételére a Bizottság 2008. júniusában meghirdetett európai kisvállalkozási intézkedéscsomagja, a Small Business Act összefüggésében került sor. A "Small Business Act" általános célkitűzése az európai uniós kkv-k növekedési és foglalkoztatási potenciáljának teljes körű felszabadítása, valamint annak előmozdítása volt, hogy a vállalkozások teljes mértékben kiaknázzák kapacitásaikat annak
- 194/195 -
érdekében, hogy hozzájárulhassanak a 2005-ben elfogadott megújított lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség célkitűzéseinek eléréséhez.[62]
Ezek az intézkedések - a tagállamokkal kialakított politikai partnerség fejlesztésén keresztül - a jelenlegi kkv-politika intenzívebb végrehajtását kívánják elősegíteni, amelynek célja a kkv-k és általában véve a vállalkozói tevékenység keretfeltételeinek javítása, valamint a fennálló piaci és szabályozási hiányosságokra irányuló célzott politikák végrehajtása. A Small Business Act komplex, a tagállamok aktív közreműködését igénylő cselekvési terv, melynek részeként a Bizottság - s a "Gondolkozz előbb kicsiben" elv mentén - új jogszabályok megalkotására is javaslatot kíván tenni. Az állami támogatásokra vonatkozó csoportmentességi rendeleten, a csökkentett HÉA-kulcsokról szóló irányelv megalkotásán, a HÉA-számlázásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatán, illetőleg a késedelmes fizetésekről szóló 2003/35/EK irányelv a kisvállalkozások szempontjából kedvezőbb feltételeket teremtő módosításán túlmenően e csomag részét képezné az SPE statútumáról szóló rendelet is.[63]
A Bizottság szakmai előkészítő munkája során tetten érhető volt az a törekvés, hogy az SPE statútum-rendelete az angol ltd nyújtotta előnyökből minél többet átvegyen (minimáltőke hiánya, gyors alapítás és bejegyzés, a belső szervezeti kérdésekben rugalmasság stb.), összességében pedig az "európai társasági formák törvényhozói versenyében"[64] a leginkább vállalkozóbarátnak tartott angol joghoz képest is kedvezőbb feltételeket teremtsen. A bevezetni kívánt szabályozási modell csakugyan egyszerűsítené a cégalapítás feltételrendszerét, a társaság működésével kapcsolatos legtöbb kérdés rendezését azonban az alapítók hatáskörében hagyná, a megszűnéssel, átalakulással stb. kapcsolatos ügyekben pedig az alkalmazandó nemzeti jog szabályait hagyná érvényesülni. Az angol limited mintájára megteremtett jogi keretek a német-francia jogi hagyományokon álló legtöbb tagállami kontinentális kft-szabályozáshoz képest a nemzeti jogokban a közösségi jog beavatkozási lehetőségein sokszor "túlcsordulni" látszó rendeleti szabályozásból adódóan közvetlenül érvényesülő "idegen testként" jelennének meg - értelmezésükhöz az eltérő jogi hagyományok miatt a kontinentális bírói gyakorlat sem tud sok támponttal szolgálni.
- 195/196 -
Az, hogy a Bizottság Javaslatával az Unióban a kis- és középvállalkozások számára egységes társasági jogi feltételrendszert biztosítani kívánó kezdeményezés új szakaszba lépett mindenképp üdvözlendő, de nem kritika nélkül ünnepelni való fejlemény. Egy elsietett, vagy, mint az SE-esetében, egy végeredményben rossz kompromisszumok árán megszületett szabályozás nem előmozdítaná, de inkább visszavetné az európai kisvállalkozások versenyképességének növeléséhez, "előzősávba segítéséhez" fűzött reményeket. Az európai zártkörű társaságra vonatkozó javaslat jelen pillanatban inkább úgy tűnik, zsákutcába került: az egyezetésben közreműködő intézmények részéről épp azon a területen jelentek meg változtatási igények, melyek a vállalkozások számára az új társasági forma vonzerejét biztosítani tudták volna.
Bár az Unió társasági joga - Gadó Gábor szavaival - egyaránt kritika tárgya lehet ott, ahol sikerült közösségi jogforrást elfogadni és ott is, ahol erre a tagállamok véleménykülönbsége miatt nem került sor, az Európai Bizottság által irányított jogalkotási munka jelentősége, a magyar társasági jogra gyakorolt hatása nem vitatható.[65] A Javaslat a "tagállamok közötti ésszerű szabályozási versenyben" való magyar helytállás szempontjából mindenkép kedvezően értékelhető: támpontokat adhat a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó, hatályos szabályok továbbfejlesztéséhez, a nemzeti társasági jogi forma vonzerejének megtartásához - egy "progresszívebb tagállami törvényhozó tevékenység" elősegítéséhez.
* * *
- 196/197 -
by János Verebics
Since the very beginning of the harmonization processes, the in-born European corporate or company law has been chosen two basic initiatives: establishing new, tailored company forms completing the EU framework and adopting European Directives harmonizing some key aspects of national company law. After almost 30 years of preparatory work, in 1995, based on the former efforts of the academic circles and of the representatives of international business community investigations the prospects for an European Private Company, the Research Department of the Paris Chamber of Commerce and Industry, supported by the European Commission, published its detailed proposal on the rules governing the EPC. In 2003 in its Action Plan on Modernising Company law and Enhancing Corporate Governance, the EU Commission aimed as a short-time priority to launch a feasibility study to evaluate the advantages and the drawbacks of a possible EPC Statue, which was published in 2005. In February 2007 the European Parliament adopted a resolution requesting the European Commission to draw up a statute for an uniform EPC. Based on the detailed proposals of the EP resolution and on the latest priorities of the and on the latest priorities of the European polices on future of the single market and on the company law, in June 2008 the Commission presented its Proposal for a ‘Council Regulation on the Statue for a European private company', designed especially to meet the needs of small and medium-sized enterprises. The Commission's Proposal, not intended to regulate matters related to labor law, tax law, accounting or insolvency law, aimed to reduce the costs on the creation and operation of businesses. The EPC, featuring uniform and simple rules on formation throughout the EU, may, and according to the Proposal wished to be a real competitor of the under the national law existing forms of business entities. Article 308 of the EC Treaty was the legal basis of the existing European company law forms and the proposed EPC as well, but contrast with this the existing forms, in the case of the EPC the cross-border element was not required. An EPC, with a minimum capital of 1 Euro, could be established not only by the way of mergers, divisions transformations and ex nihilo. Regarding the inefficient amount of the capital and the lack of the cross-border elements, the legal solutions of the proposed regulation were not only questioned by some company law experts but by the Committee on Legal Affairs of the European Parliament too, so today it's hard to foresee the future of the Proposal.■
- 197 -
JEGYZETEK
[1] A Közösség Lisszaboni programjának végrehajtása - modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért, COM(2005) 551 végleges, 2005. 11. 10.
[2] Egységes piac a 21. századi Európa számára, COM(2007) 724 végleges, 2007. 11. 20.
[3] Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, a 885/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004. 5. 1., 1.) módosított 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet, HL L 294., 2001. 11. 10., 1., ill. az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelv, HL L 294., 2001. 11. 10., 22.
[4] Communication from the Commission to the Council and the European Parliament-Modernising Company Law and Enhancing Corporate Governance in the European Union-A Plan to Move Forward, COM/2003/0284 final, 21. 05. 2003.
[5] Sárközy Tamás szerint az Európai Unió eredetileg (és burkoltan jelenleg is) szupranacionális társasági jog kialakítására törekedett, melynek középpontjában az Európai Részvénytársaság állt volna, ám a tagállamok sokáig "makacsul ellenálltak e törekvéseknek, meg kívánták tartani nemzeti társasági jogukat". Az irányelvi szintű jogegységesítés koncepciója akkor került előtérbe, mikor a hatvanas évek végétől már nyilvánvalóvá vált, hogy a kötelező normák útján nem halad előre a jogharmonizáció (SÁRKÖZY T.: A magyar társasági jog Európában - A társasági és konszernjog elméleti alapjai. HVG-Orac, Budapest, 2001. 37.).
[6] A kutatás eredményeit 1997-ben a Bizottság könyv formájában tette közzé: Jeanne Boucourechliev (ed): Propositions pour une société fermée européenne, étude du Centre de recherche sur I droit des affaires, office des publications officiellesdes Communautés européennes - CCIP CREDA (eds.: Boucourechliev, J.-Hommelhoff, P.). Luxembourg, 1997., további szövegkeadások: Vorschläge für eine europäische Privatgesellschaft: Strukturelemente einer kapitalmarktfernen europäischen Gesellschaftsform nebst Entwurf für eine EPG-verordnung der europäischen Gemeinschaft (eds.: Boucourechliev, J.-Hommelhoff, P.). Otto Schmidt Verlag, Köln, 1999, ill. Neue Wege in die Europäische Privatgesellschaft - Rechts- und Steuerfragen in der Heidelberger Diskussion (Hrsg.: Hommelhoff, P.-Helms, D.). Otto Schmidt Verlag, Köln, 2001. A szöveg utolsó, felülvizsgált változata az European Company Law Journal az európai kis- és középvállalkozásokra vonatkozó közös szabályozásával foglalkozó tematikus, 2006 évi 6., számában (a továbbiakban: ECL 2006) jelent meg (279-284.).
[7] A Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye "Kkv-k európai társasági statútumáról" (HL C 125., 2002. 5. 27., 19.).
[8] SEGUIN, G.: Etude de faisabilite d'un statut européen de la PME. Rapport Final, AETS/EBN, Bruxelles, 2005.
[9] Az Európai Parlament jelentése a társasági joggal kapcsolatos új fejleményekről és kilátásokról (2006/2051(INI), A6-0229/2006 végleges, 26. 06. 2006. (ún. Szejna-jelentés), ld. különösen a Társasági jogra vonatkozó 27. (az európai részvénytárságra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata) és 28. (a kkv-k szükségleteinek való megfelelés céljából az európai magántársaságról szóló javaslat benyújtása) pontjait.
[10] Az ismertetett szakmai véleményeket az ECL 2006-ban tették közzé.
[11] Az Európai Parlament jelentése a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az európai magántársaságok statútumáról (2006/2013(INI)), A6-0434/2006 végleges, 29. 11. 2006. (ún. Lehne-jelentés).
[12] Az "akadémiai" tervezet az angol Companies Regulations Table A és Table B megoldásaival rokon, egyszerűsített szerződésminták (model articles vagy precedent articles) alkalmazását is: ezek kidolgozásával az exeteri Andrew Hicks és Robert Drury, ill. a heidelbergi Peter Hommelhoff és Dietmar Helms professzorok részvételével külön munkacsoport foglalkozott.
[13] Ajánlások H 2.-1. pontok.
[14] European Commission Internal Market and Services DG: Consultation on a possible statue for a European Private Company (EPC), MARKT/ 19. 07. 2007.
[15] Az Európai Parlament állásfoglalása az európai magánvállalatról és a társasági jogról szóló tizennegyedik irányelvről (B6-0399/07).
[16] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: "A Bizottság 2008-ra szóló jogalkotási és munkaprogramja" - COM(2007) 640, 2007. 10. 23.
[17] Kis- és középvállalkozások - megoldás a további növekedésre és a jobb munkahelyteremtésre - A modern kkv-politika félidős felülvizsgálata, COM(2007) 592 végleges, 2007. 10. 4.
[18] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: "Gondolkozz előbb kicsiben!" Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: "Small Business Act", COM(2008) 394 végleges, Brüsszel, 25. 6. 2008. (A továbbiakban: Small Business Act), ill. ehhez kapcsolódóan: A hatásvizsgálat összefoglalása: kísérődokumentum a Bizottság az Európai Parlamentek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett "Gondolkozz előbb kicsiben!" Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: "Small Business Act for Europe" címet viselő Közleményéhez, {COM(2008) 394 végleges}, {SEC(2008) 2101}, SEC(2008) 2102, Brüsszel, 25. 6. 2008. (A továbbiakban: Small Business Act Hatásvizsgálat).
[19] I. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. II. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. III. A "Gondolkozz előbb kicsiben!" elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. IV. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. V. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit. VI. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. VII. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. VIII. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. IX. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. X. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből (Vö. Small BusinessAct, 3.).
[20] A Bizottság javaslata a Tanács az európai zártkörű társaság statútumáról szóló rendeletére, COM(2008) 396 végleges, Brüsszel, 25. 6. 2008. (a továbbiakban: Javaslat).
[21] Commission staff working document accompanying the proposal for a Council regulation on the Statute for a European Private Company (SPE) - Impact assessment {COM(2008) 396 final} {SEC(2008) 2098} (a továbbiakban: Hatásvizsgálat).
[22] A Bizottság a Tanács az európai zártkörű társaság (SPE) statútumáról rendeletére vonatkozó javaslatához kapcsolódó szolgálati munkadokumentuma, a hatásvizsgálat összefoglalása, SEC(2008) 2099, Brüsszel, 25. 6. 2008. (a továbbiakban: Összefoglaló).
[23] A gazdasági és politikai rendszerváltást követő közép-kelet európai társasági jogfejlődés alaposabb áttekintésével legalábbis vitatható az Összefoglaló azon tézise, mely szerint az EU 12 társasági formái "más tagállamokban kevésbé ismertek, mint az EU 15 országainak társasági formái" - az alapvetően a német társasági jogi hagyományokon alapuló lengyel, szlovén, magyar stb. társasági jogokban a klasszikus kereskedelmi jogi talajon álló formák "éledtek újjá".
[24] Vö.: Hatásvizsgálat: i. m. 3.3-3.4.
[25] Hatásvizsgálat: i. m. 5., Összegzés: i. m. 4. (Szakpolitikai lehetőségek).
[26] Négy évvel az új társasági forma születése után Európában ma valószínűleg több jogi monográfia foglalkozik az Európai Részvénytársasággal, mint ahány ilyen társaság működik - a túlbonyolított, eleve nagyvállalati dimenzióban gondolkodó, munkavállalói részvételi szabályokkal terhes, nemzeti és közösségi szabályozási szinteken összecsúszó szabályozási környezetet könnyebb, és lényegesen hálásabb feladat magyarázni, mint alkalmazni. Az SPE-rendelet szakmai előkészítése során a Bizottság tudatosan és következetesen igyekezett elkerülni az Európai Részvénytárság esetében elkövetett (és összességében a szabályozás alkalmatlanságát eredményező) hibákat, e törekvése azonban más Uniós intézmények részéről felettébb visszafogott támogatásra talált.
[27] Javaslat 6. (Hatásvizsgálat).
[28] A társasági formák tipológiájában nem ritkán eltérő megközelítéseket alkalmazó EU 12-roszágok legnagyobb részében a korlátolt felelősségű társaságok modern szabályozása a "klasszikus", német alapokon álló, a részvénytársasági terminológiához képest eltérő fogalmakat használó, történeti alapokon álló kereskedelmi jogi kategóriákat vette át. A gazdasági társaságokat az 1934-es kereskedelmi törvénykönyvből 2000-ben önálló törvénybe átemelt lengyel szabályozás a magyarhoz hasonló megkülönböztetést tesz a polgári jogi és gazdasági/kereskedelmi társaságok, a személyegyesítő és tőkeegyesítő társaságok, illetőleg a részvénytársaság (spółka akcyjna S.A.) és - az S.A. "történetileg fiatalabb testvére", lengyel jogirodalom szerint az angol private limited company-vel egyébként rokonítható korlátolt felelősségű társaság (spółka z ograniczon± odpowiedzialno¶ci±, Sp. z o.o.) között. Vö.: Prawo spółek handlowych (eds: Koch, A.-J. Napierała). Kraków, Zakamycze, 2005. 41., Polish Business Law (ed.: Brodecki, Z.). Haga, Kluwer Law Inernational, 2003. 95., ill. a magyar társasági joggal való összevetésben: SCHUBEL, Ch.: Deutsch-polnisch-ungarische Rechtsvergleichung im GmbH-Recht. Studentische Zeitschrift für rechtwissenschaft Heidelberg (a továbbiakban: StudZR), 2 (2005) 165-178.). Míg a részvénytársasági és korlátolt felelősségű társasági fogalomtárban eltérő magyar, lengyel stb. társasági jogi kategóriák németre könnyedén, angolra azonban csak nehézségekkel (és sokféleképpen) fordíthatók. A közösségi szinten megvalósuló SPE-szabályozás elvileg magában hordozta annak lehetőségét, hogy - egyfajta Rosetta-kőként - a korlátolt felelősségű társaságok fogalmi rendszere az EU hivatalos nyelvein egységes értelmezést lehetővé téve jelenjen meg: az angol (részvény)társasági kategóriák alkalmazása azonban keresztül húzta ezt a lehetőséget.
[29] Vö.: VENUTI, L.: Strategies of Translation. In: Routledge Encyclopedia of Translation Studies (ed.: Baker, M.). Routledge, London-New York, 2001. 240-244., KLAUDY K.: A fordítás elmélete és gyakorlata. Scholastica, Budapest, 1997., KLAUDY K.: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Scholastica, Budapest, 2005., KLAUDY K.: Bevezetés a fordítás elméletébe. Scholastica, Budapest, 2006., BART I.-KLAUDY K.: EU fordítóiskola. Corvina, Budapest, 2003.
[30] Mindez az SPE szabályozási kérdéseinek magyar nyelven való tárgyalása számára két megközelítési lehetőséget kínál: a Javaslat hivatalos fordítása szerinti terminológia egyszerű átvételével szemben álláspontunk szerint a jogtudományi igényű feldolgozás nemcsak lehetővé teszi, de meg is követeli a korlátolt felelősségű társaságok a részvénytársaságitól eltérő, sajátos fogalmi rendszerének használatát. Az alábbiakban (az eredeti angol, s viszonyításképpen a hivatalos fordítás szerinti német megfelelő zárójelben való feltüntetése mellett) ezt a megoldást fogjuk követni.
[31] A Jogi Bizottság a javaslatot JURI/6/64736 sz. alatt vette tárgyalásba.
[32] Az Európai Parlament Jogi Bizottságának jelentéstervezete </ a Bizottság az európai zártkörű társaság statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról, (COM(2008)0396 - C6‑0283/2008), 2008/0130 (CNS) 9. 9. 2008. (előadó: Klaus-Heiner Lehne).
[33] A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság Véleménytervezete a Jogi Bizottság részére az európai zártkörű társaság statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0396 - C6-0283/2008 - 2008/0130(CNS)), 23. 9. 2008. (Előadó: Harald Ettl). E tervezetben az előterjesztő még a Bizottság javaslatának, mint "ebben a formában elfogadhatatlannak" elutasítását kérte. E merev álláspontból a testület később engedett, s a Jogi Bizottság elé terjesztett véleményben (A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság Véleménye a Jogi Bizottság részére az európai zártkörű társaság statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0396 - C6-0283/2008 - 2008/0130(CNS)), 5. 11. 2008.) konstruktívabb módon járt el, az általa lényegesnek tartott kérdésekben (mindenekelőtt a munkavállalói részvétel biztosítása) a javaslat teljes elutasítása helyett konkrét módosítási javaslatokkal élt.
[34] Gazdasági és Monetáris Bizottság Véleménytervezete a Jogi Bizottság részére az európai zártkörű társaság statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2008)0396 - C6-0123/2008 - 2008/0130(CNS)), 17. 10. 2008.
[35] A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosító javaslatait lsd. PE 412.345v03-00 ill. PE 413.988v03-00, a Gazdasági és Monetáris Bizottság javaslatait lsd. PE 415.200v01-00, PE 414.201v01-00 ill. PE 414.979v01-00 alatt.
[36] Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Véleménytervezete az "Egységes piac, termelés és fogyasztás" szekciójának a Bizottság az európai zártkörű társaság statútumáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatáról, INT/444 -CESE 1348/2008 - 2008/0130 (CNS), Brüsszel, 2008. szeptember 25. (Előadó: Evelyn Regner) ill. az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság átdolgozott Véleménytervezete az "Egységes piac, termelés és fogyasztás" szekciójának a Bizottság az európai zártkörű társaság statútumáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatáról, INT/444 - CESE 1348/2008 rev. - 2008/0130 (CNS), Brüsszel, 2008. október 27.
[37] Compromise amendments 1-13 on the proposal for a Council regulation on the Statute for a European private company , PPE 741.439v01-00, 24. 11. 2008.
[38] Vö. Hatásvizsgálat: i. m. 6.1.A.
[39] Vö. Hatásvizsgálat: i. m. 6.1.B-C., Összegzés, 5.3 (A statútum egységességének mértéke).
[40] A szakmai előkészítés során végül a Bizottság - nem kis mértékben a német GmbH-reform a mintaszerződésekről folytatott vitái által befolyásoltan - olyan megoldás mellett döntött, mely a rendelethez nem kapcsolt átvehető mintaszerződéseket, ezzel szemben arra törekedtek, hogy a minta-klauzulák tartalmát közvetlenül a - társulókra nézve kötelező - normaszövegben jelenítik meg. HOMMELHOFF, P.: The European Private Company Before its Pending Legislative Birth. German Law Journal, Vol. 09. (2008) No. 06. 800-818.
[41] Az SPE egyszemélyes társaságként való alapítás lehetőségének előmozdítása a közösségi szintű szabályozás kezdetektől kiemelt fontosságú céljaként jelent meg. A Javaslat 3. cikk (1) bekezdés e.) pontja e lehetőséget kifejezetten deklarálja, ezen túlmenően azonban az alapvetően társas vállalkozások szabályozását modellező rendelet az egyszemélyes társaságok alapításával, szervezetével, működésével stb. kapcsolatosan külön követelményeket csak a 27. cikk (5) bekezdése szerinti határozathozatal összefüggésében állapít meg. A "három szintű" szabályozási logikát követve ezt azt jelentené, hogy az egyszemélyes társaságokra a rendelet szabályai más kérdésekben - a Tanács az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, tizenkettedik társasági jogi irányelve (89/667/EGK) révén harmonizált - nemzeti jogi eltérésekkel irányadók.
[42] Vö.: Hatásvizsgálat: i. m. 6.1.D, Összegzés: i. m. 5.4 (Határokon átnyúló viszonyok).
[43] A Hatásvizsgálat igen alapos, a két lehetőség gazdasági, jogpolitikai stb. vetületeit pro és kontra feltáró elemzése egy valamit nem vizsgált: azt, hogy a határokon átnyúló közvetlen dimenzió hiánya esetén az EKSZ 308. cikke, sőt, egyáltalán a közösségi jog megfelelő alapot adhat-e egy ilyen típusú, a nemzeti jogokkal párhuzamos intézményeket teremtő, azokat lényegében felülíró szabályozásra (Vö. Hatásvizsgálat: i. m. 25-26.). Nem meglepő módon a szakmai egyeztetések során ezt a javaslatot érte a legtöbb kritika: a Jogi Bizottsághoz beérkezett módosító javaslatok túlnyomó többsége a határokon átnyúló összetevőt az EKSZ 308. cikkére való hivatkozás esetén szükségszerű és nélkülözhetetlen elemként, a közösségi szintű szabályozás előfeltételeként értékelte.
[44] Vö. Hatásvizsgálat: i. m. 6.1.E.
[45] A magyar társasági jog - a klasszikus kereskedelmi jogi hagyomány talaján állva - más megközelítést követ. "A részvénytársaság »alaptőkéjének« és »részvényének« a korlátolt felelősségű társaságnál a törzstőke, a törzsbetét és az üzletrész felelnek meg. A törzstőkének ugyanaz a jelentősége, mint a rt. alaptőkéjének. Amíg a »részvény« a rt.-nál hármat jelent: betétet, a tagok jogainak foglalatját és értékpapírt, addig a kft.-nál, minthogy itt a tagságjogról értékpapírt kiállítani tilos, csak a betét és a tagságjogok megjelölésére van szükség. A »betétnek« itt a törzsbetét, a tagságjogok foglalatjának pedig az »üzletrész« felel meg. A törzsbetét az az összeg, amellyel minden tag a törzstőkéhez járul ami a tag »felelősségének« (kockázatának) a mértéke. A törzsbetét a tag tőkeszolgáltatási kötelezettségére utal, amely éppen olyan állandó, és előre meghatározandó, mint a törzstőke." (KUNCZ Ö.: A magyar kereskedelmi és váltójog tankönyve. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1938. 201-202.). A magyar kft-szabályozás máig változatlan, koncepcionális alapkérdése [vö. Gt. 121. § (1)-(2) bek.], hogy bár a tag több törzsbetétet is megszerezhet, végeredményben csak egy (igaz, eltérő értékű tagsági jogokat megtestesítő) üzletrésze lehet: a tag által megszerzett üzletrész csak akkor tartja meg önállóságát, ha az nem a törzsbetétet, hanem a tagok egyéb "értékes hozzájárulását" honoráló különjogos üzletrésznek minősül (KUNCZ: uo.). A részvénytársasági szabályozással ellentétben a klasszikus kereskedelmi jog a kft. esetében e "különjogokat" nem próbálta meg osztályozni, azokról a társasági szerződés szabadon rendelkezhetett (KUNCZ: i. m. 156-157.). A Javaslat szerinti üzletrész (share) ezzel szemben megtartja önállóságát, a tagsági jogok alapvetően az üzletrészek számával (és osztályától függően) arányosan gyakorolhatók.
[46] Az Európai Parlament a törzstőkére vonatkozó, 3. ajánlása szerint a magántársaságok törzstőkéjét meghatározott névértékű törzsbetétekre kell felosztani; a társasági tagok törzsbetéteinek kerek euróösszegre kell szólniuk. A minimális tőke összege 10 000 EUR vagy annak megfelelő, a bejegyzés időpontjában más valutában kifejezett ellenérték: a társasági tagok felelősségének mértékét meghatározó minimális tőkét azonban nem kell szükségszerűen befizetni.
[47] A korlátolt felelősségű társaságok jogának modernizációjáról és a visszaélések leküzdéséről szóló törvény (Gesetz zur Modernisierung des GmbH-Rechts und zur Bekämpfung von Missbräuchen, MoMiG, Budesgesetzblatt, Jg. 2008. Teil I. Nr. 48. 2008. október 28. 2026 skk.) elfogadásával Németországban is lehetővé vált a korlátolt felelősségű vállalkozó társaság (haftungsbeschränkte Unternehmergesellschaft, UG) 1 euros törzstőkével való megalakítása.
[48] A Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága - sajátos módon épp német kezdeményezésre - a 10 000 euros tőkeminimum előírása mellett foglalt állást: a 19. cikk (4) bekezdését módosító javaslat indokolása szerint az alaptőke, nem csak a hitelezővédelmi biztosíték funkcióit látja el, de és mint a társulók kockázatvállalása is szerepet játszik. Az indokolás szerint "aki egy tőkeegyesítő társaság keretei között kívánja tevékenységét kifejteni, s ezzel összefüggésben igénybe kívánja venni a felelősség korlátozásának lehetőségét, tőke nyújtásával maga is kockázatot kell vállaljon." Hasonlóan elutasító álláspontot fogalmazott meg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye is, mely szintén a 10 000 euros minimális tőkekövetelmény előírását tartotta indokoltnak.
[49] Vö. Hatásvizsgálat: i. m. 6.1.F.
[50] Vö. Hatásvizsgálat: i. m. 6.1.G.
[51] A juttatás fogalmát a javaslat 2. cikk (1) bekezdés b./ pontja akként határozza meg, mint a tagnak az SPE-ből - az általa tartott üzletrészekkel kapcsolatban - közvetlenül vagy közvetve elért bármely pénzügyi hasznát, ideértve pénz vagy tulajdon átruházását, valamint tartozás keletkezését. Az eszközök és kötelezettségek fogalmát a Javaslat külön nem definiálja, a vonatkozó számviteli rendelkezéseket (78/660/EK irányelv, 1606/2002/EK rendelet) tartja irányadónak.
[52] A parlament Jogi Bizottságához beérkezett egyik módosító indítvány szerint a fizetőképességi nyilatkozat aláírását nem csak a társaság tagjai, de az egyéb jelentős érdekeltséggel rendelkező felek (például szakszervezetek, üzemi tanácsok) is kezdeményezhetik, sőt, szükség esetén független vizsgálatot is kérhetnek.
[53] A Parlament az európai magántársaság szervezetére vonatkozó, 4. ajánlása itt csak néhány, különösen lényegesnek tartott kérdésben adott iránymutatást (az európai magántársaságnak legalább egy ügyvezetője legyen, valamint az első ügyvezetőt a társasági tagok határozatával vagy a tárasági szerződésben nevezzék ki; ne lehessen ügyvezető olyan személy, akit bírósági határozat vagy egy tagállam közigazgatási hatóságának határozata alapján eltiltottak az ügyvezetői pozícióhoz hasonló állás betöltésétől).
[54] Vö.: Javaslat Preambulum (13), Összegzés: i. m. 5.3.
[55] A Javaslat fogalom-meghatározásai szerint ügyvezető szervnek az SPE alapszabályában az SPE vezetésével megbízott egy vagy több egyéni ügyvezető igazgató, az igazgatóság (kétszintű igazgatás) vagy az igazgatótanács (egyszintű igazgatás) minősül, igazgatónak pedig az SPE egyéni ügyvezető igazgatója, vezetőségének, igazgatótanácsának vagy felügyelő szervének tagja [2. cikk 16. bek. c)-d) pontok].
[56] Hatásvizsgálat: i. m. 6.1.H.
[57] Vö. Összegzés: i. m. 5.8 (Munkavállalói részvétel).
[58] A tervezett szabályozással szemben a legkeményebb kritikát a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2008. 09. 23-án kelt Véleménytervezete fogalmazta meg, mely egyben a rendelet a munkavállalói részvételre vonatkozó rendelkezései a hatályos svéd szabályozás zsinórmértékül szabásával történő átfogó módosítására is javaslatot tett, illetőleg alkalmazni rendelte volna az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó irányelvének az egyeztető testületre vonatkozó rendelkezéseit is [Preambulum új (7) bekezdése, 26 cikk új 2a bekezdése]. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság - mint önmagában elégtelent - ugyancsak visszautasította a tervezett szabályozást, álláspontja szerint a munkavállalói részvétellel kapcsolatos kérdések - az SE-szabályozáshoz hasonlóan - külön irányelvben rendezendők (Módosító indítványok 5.).
[59] HL L 160., 2000. 6. 30., 1.
[60] A 68/151/EGK irányelv 11. cikkének (1) bekezdését, 11. cikke (2) bekezdésének a), b), c), és e) pontját - a c) pontban a társaság tevékenységi körére tett hivatkozást kivéve -, valamint 12. cikkét végrehajtó, alkalmazandó nemzeti jog rendelkezései alapján.
[61] A Hatásvizsgálat az új társasági forma melletti, az egész munkaanyagban hangsúlyozott egyik lényegi érve volt, hogy az, ha a kis- és középvállalkozások számára a hatályos nemzeti jogi szabályozásoknál kedvezőbb feltételeket teremt, nem csak az új társaságok alapítását "vonzza be" a rendelet hatálya alá, de a már működő társaságok tömeges SPE-vé alakulását is kiválthatja. A tervezett felülvizsgálat a működés első öt évének távlatában a szabályozás sikerét ennek megfelelően és elsősorban az SPE formájában való alapítások ill. átalakulások számán mérné le, de vizsgálná az alapítás/székhelyáthelyezés szempontjából legvonzóbb célállamokat, a társaságok tagállamok közötti mobilitását is (Hatásvizsgálat: i. m. 10.1-10.2).
[62] Small Business Act Hatásvizsgálat: i. m. 3.
[63] Small Business Act, 3.
[64] HOMMELHOFF, P.:-TEICHMANN, Ch.: Das Recht der GmbH im Wettbewerb der Gesetzgeber. StudZR, 3 (2006) 3-26.
[65] GADÓ G.: Bevezető tanulmány az új társasági törvényhez. In: Társasági törvény, cégtörvény 2006 (szerk.: Sárközy T.). HVG-ORAC, Budapest, 2006. 13-61.
Lábjegyzetek:
[1] Verebics János, Egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdasági és Társadalomtudományi Kar, Üzleti Jog Tanszék, E-mail: verebics@bme.eik.hu
Visszaugrás
