II. Oszkár svéd király gondolata, hogy "minden társadalom a törvény iránti engedelmességen, a jog, igazságosság, s az állami intézmények tiszteletén alapul." A gondolat magja az, hogy a jogszabályok teszik lehetővé, hogy követésükkel minimalizáljuk az emberi konfliktusok kialakulásának esélyét, és - esetleges kialakulásuk esetén - maximalizáljuk békés megoldásuk esélyeit.
Az emberek ugyanakkor viszonylag hamar felismerték, hogy nemcsak egymásért, de környezetükért és tartott állataikért is felelősek[1].
Az állattartó ember felelőssége tehát kétirányú: felelős az általa tartott állatért és felelős embertársai biztonságáért. Az állatvédelmi törvény[2] és a kapcsolódó rendeletek[3] célja alapvetően az állat védelme, ugyanakkor például a szállítással kapcsolatos jogi követelmények az emberek biztonságát is garantálni hivatottak. Az embertársaink iránti felelősséget a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) fekteti le, de a Ptk. alapján kell annak is felelni, aki az állatban okoz kárt, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Sztv.) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) szintén mind az állat, mind az emberek irányába felállít normákat.
Jelen tanulmány felépítése: a tanulmány első részében kibontjuk, hogy milyen jog-ágak miben határozzák meg az állattartói felelősséget, megnézzük, mely felelősségi forma mely esetben és hogyan kerül át egyik jogalanyról a másikra, külön fejezetet szánva a polgári jog összetett világának, végül külön fejezetekben nézzük át a kutyaiskolák, kutyafuttatók, kutyauszodák, kutyanapközik, kutyapanziók felelősségét.
Az állatvédelmi jogi szabályok címzettje az állattartó.
Az állatvédelmi törvény alkalmazásában: "állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli."
Az állattartó személyének meghatározásában szereplő "illetve" kötőszó két jelentéssel bírhat: és / vagy[4], tehát állattartó: az állat tulajdonosa és / vagy az a személy, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.
Úgy tűnik, a jogirodalom egységes abban, hogy az állattartó személye a jogszabályi fogalomnak megfelelően nem feltétlenül és nem minden esetben a tulajdonos.
Marton Géza megfogalmazásában "állattartó alatt kell érteni azt, aki a maga hasznára, szórakozására, gyönyörűségére a maga közvetlen vagy emberei által gyakorolt felügyelete, őrizete alatt állatot tart nem szükségképpen mint tulajdonos, de akár mint haszonélvező, bérlő"[5].
Dr. Horeczky Károly szerint az állattartó fogalmi körébe tartozik "minden olyan tevékenység, amely állat birtoklásában, felügyelet alatt tartásában nyilvánul meg", tehát "nemcsak a tulajdonos tekinthető állattartónak, hanem az is, aki valamely jogviszonynál fogva más tulajdonában álló állatot tart felügyelet alatt, de ide tartozik az az eset is, amikor valaki jogellenesen elvonja az állatot tulajdonosától (tolvaj), illetve aki ideiglenes jelleggel tartja magánál más állatát, pl. kóbor kutyát befogad."
Az állatvédelmi kötelezettségek részletes leírására jelen tanulmányban nincs lehetőség, kiindulásnak megfelelő, hogy az állatvédelmi törvény "alapján az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni".
Amennyiben a kötelezett személye megállapításra került, az állatvédelmi jogszabályok a jogsértés súlyától, valamint típustól függően különböző szankciók kiszabását teszik lehetővé vele szemben. Amennyiben a jogsértés nem sorozatos és nem jár súlyos következménnyel, az állatvédelmi hatóság figyelmeztető, egyben kötelező határozatot hoz: az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására, esetleg állatvédelmi oktatáson való részvételre kötelezi. Súlyosabb esetekben állatvédelmi bírság szabható ki, illetve az állat tulajdonosának költségére elrendelhető az állat más, megfelelő helyre való szállítása. Az állattartó az érintett állatfaj tartásától, a jogsértés súlyától függően 2-8 évre eltiltható, illetve 2-8 évre az állatok tartása, egészségi állapota tekintetében rendszeres jelentéstételre vagy az érintett állatfaj vonatkozásában tartási gyakorlattal rendelkező személy igénybevételére kötelezhető.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Sztv.) 196. § (1) bek. b) pontja szerint "aki a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el.
Az Sztv. 193. § (1) bekezdése szerint "aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
- 17/18 -
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - segítő kutya kivételével - szállítja,
d) vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - segítő kutya kivételével - beengedi, illetve beviszi,
szabálysértést követ el."
A szabálysértési jogszabályok megszegője az az állattartó, aki a kutya fölött a jogsértés idején felügyeletet gyakorol.
A Btk. 244. § (1) bekezdése szerint "aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi"
állatkínzást követ el.
A Btk.-ban tilalmazott állatkínzás jogi tárgya az állat mint érző lény életének, egészségének védelme. Kutyaiskolák tekintetében a tilalmazott bánásmód indokoltsága, illetve indokolatlansága lehet mérvadó, miután a Büntető Törvénykönyv magyarázata[6] szerint "a nevelés, az idomítás, a hasznosítás céljából történő - kíméletes, fájdalmat, szenvedést nem okozó - fizikai ráhatás indokolt és szükségszerű is lehet."
Dr. Tilki Katalin[7] az állatkínzással kapcsolatos bírósági ítéletekkel kapcsolatos tanulmánya alapján azt látjuk, nem került bíróság elé olyan ügy, amelyben az elkövető iskolai nevelés keretében követett el állatkínzást.
A Btk. 247. § szerint "aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki állatviadalon részt vesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
