Tekintettel arra, hogy külön per nem indítható a perindításról szóló határozat felülvizsgálata iránt, így a kereshetőségi jog megvizsgálását követően a bíróság a tag kizárását elrendelő határozatot vizsgálja meg abból a szempontból, hogy a legfőbb szerv a jogszabályoknak megfelelően került-e összehívásra és megtartásra. Amennyiben a bíróság szabálytalanságot fedez fel, akkor a kereseti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A Zala Megyei Bíróság például a Gf. 20-99-040006/9. szám alatt meghozott határozatában megállapította, hogy a taggyűlés szabályszerűen összehívottnak nem tekinthető, ha az ügyvezető a meghívó elküldésekor rosszhiszeműen jár el, a meghívót olyan címre küldi el, amelyről az érintett tag bejelentése alapján pontosan tudja, hogy a meghívott tag biztosan nem tartózkodik ott.
Abban az esetben azonban, ha mindent rendben talál, akkor "nagyító alá veszi" a keresetben megjelölt kizáró okot és megvizsgálja, hogy az megegyezik-e a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltakkal. A kereseti kérelem ugyanis nem bővíthető, újabb kizárási okot abban feltüntetni nem lehet, illetve azt a bíróság nem vizsgálhatja.
Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a kizárást nemcsak aktív tevőleges, hanem passzív nemtö-rődöm magatartás is kiválthatja. Például a Zala Megyei Bíróság G. 20. 01-040031/6. szám alatti ítéletében a tagot a társaság soraiból kizárta. Megállapította, hogy az alperes passzivitása miatt a társaság képviselete jogszerűen nem valósítható meg, hiszen a másik üzletvezetésre jogosult tag önálló képviseletre és cégjegyzésre nem jogosult.
Egy másik ügyben (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4. G. 15-02-040034/12.) megállapította, hogy az átalakulási eljárásban tett, a társaságnak többletkiadást okozó, ellentétes tartalmú jognyilatkozatok, valamint a létesítő okirat módosítása aláírásának indokolatlan megtagadása és ezzel az átalakulás meghiúsulása szintén megalapozza a tag kizárását.
Alapvető követelmény, hogy a kizárásként megjelölt ok nagymértékű veszélyt jelentsen a társaság részére, azaz jelentős és valós legyen. A reális veszély - határozathozatal idején való - fennállta önmagában megalapozza a kizárást, nem kell, hogy a magatartás következtében az eredmény ténylegesen realizálódjon. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a P. 20880/2000/4. számú perben az alábbiakat hangsúlyozta: A tagnak az a magatartása, hogy korábbi ügyvezetői pozícióból adódó helyzetével visszaélve, a társaság gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratanyagot nem volt hajlandó átadni, súlyosan ellentétes volt a társaság érdekeivel, nyilvánvaló ugyanis, hogy mind a társaság "normális", mind pedig a végelszámolás alatti működtetését ellehetetleníti az iratanyag hiánya.
A kizárási okok sokfélék lehetnek. Ha a konkrét kizárási okokat a bírói gyakorlat tükrében vizsgáljuk, igen változatos képet kapunk.
Így
a) Nem ad alapot a kizárásra önmagában az a körülmény, hogy a tag más gazdasági társaságban polgári, vagy büntetőeljárás lefolytatására okot adó cselekményeket követett el. (Fővárosi Bíróság 57. Pf. 23 259/1997/3.)
b) A társaság és tagja közötti jogvita, illetve önmagában a büntetőeljárás ténye sem képezhet kizárási okot, amint azt a Fejér Megyei Bíróság a Gf. 40034/1999/5. számú ügyben is kimondta.
c) Nem megalapozott a betéti társaság beltagja kizárása iránt előterjesztett kereset azzal az indokkal, hogy a vállalt személyes közreműködést nem megfelelően látja el, amennyiben azt a szerződés vagy egyéb megállapodás nem rögzíti egyértelműen (Csongrád Megyei Bíróság 9. G 40 029/2000/4.)
Nagyon gyakori a korlátolt felelősségű társaságok esetében, hogy tagsági jogviszony mellett a tag a társasággal munkaszerződést is köt, és a társasági szerződés rendelkezései szerint a munkaviszony megszűnése maga után vonja a tag tagsági jogviszonyának a megszűnését is. Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a munkaviszony megszűnése alkalmas lehet arra, hogy a tag tagsági jogviszonyát a bíróság megszüntesse. Ebből az következik, hogy a munkaviszony megszűnése nem vonja maga után - a társasági szerződés rendelkezéseivel ellentétesen - automatikusan a tagsági viszony megszűnését. Azt kell vizsgálni, hogy a munkaviszony milyen okból szűnt meg, és ez kinek róható fel. (Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf. 40 130/1999/4. és 2. G. 40 093/2004/8. sz. ügyek.)
Abban az esetben, ha a társaság a tag munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntette meg, akkor ez megalapozhatja a kizárási eljárás megindítását.
Álláspontom szerint azonban nem lehet olyan általános érvényű megállapítást tenni, hogy a munkaviszony munkáltató általi rendkívüli felmondása minden esetben okot ad a tag kizárására. Abban az esetben, ha a munkaviszony rendkívüli felmondással való megszüntetése és a kizárást elrendelő határozat megszületése között huzamosabb idő telik el, akkor ebből arra lehet következtetni, hogy a tag társaságban maradása nem veszélyezteti súlyosan a társaság érdekeit, így ebben az esetben a kereset elutasításának lenne helye. Ennek azért lehet jelentősége, mert a Gt. nem határozza meg, hogy a társaságnak a veszélyeztető magatartás észlelésétől számított milyen időtartamon belül kell a legfőbb szerv ülését összehívni, de talán az intézmény súlyára és jelentőségére tekintettel azt mondhatnánk, hogy haladéktalanul. A Gt. 9. § (2) bekezdése szerint a tagok vagyoni és személyi viszonyaira mögöttes szabályként a Ptk.-t rendeli alkalmazni. A joggal való visszaélés, mint általános érvényű alapelv a társasági jog esetében is irányadó. A kizárás intézménye visszaélésszerűen nem gyakorolható, az ilyen törekvéseket a bíróságnak meg kell akadályozni. A Gt. nem teszi lehetővé, hogy a rendkívüli felmondás automatikusan maga után vonja a tag tagsági jogviszonyának a megszüntetését. A bíróságnak minden esetben konkrétan, a körülményeket alaposan mérlegelve kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a magatartás súlya és a társaság által tett intézkedések megalapozzák-e a kizárást.
A kizárás nem kívánatos, de szükséges folyamat a gazdasági társaság életében. Ezt szem előtt tartva a Gt. több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek a kizárásra irányuló perek "gyorsítását" szolgálják. Ilyenek:
a) Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő 15. napra kell kitűzni. Megjegyzendő, hogy ez a rendelkezés csak a Pp. 121. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tartalmú kereseti kérelem esetén áll fenn. Ameny-nyiben ugyanis a keresetlevél hiányos, akkor - a hiba jellegétől függően - hiánypótlásra kell visszaadni, vagy idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani azt.
b) Már utaltunk rá, hogy a kereseti kérelem alapjául szolgáló legfőbb szerv által hozott határozatot külön nem lehet megtámadni, annak jogszerűségét csak a kizárási perben lehet vitatni,
c) a keresetet más keresettel nem lehet összekapcsolni, a keresetet nem lehet módosítani, viszontkereset előterjesztésének nincs helye,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
