Van egy fogalom, amelyet hiába keresünk az elektronikusan feldolgozott jogszabályokban, indokolásokban, bírósági és alkotmánybírósági határozatokban vagy az irodalomjegyzékben, de a jogtár-lemezen rögzített minden más szakmai anyagban is. Még a sok ezernyi dokumentumot tartalmazó Interneten is csupán alig tucatnyi előfordulására bukkanunk. Pedig a fogalom megvan a magyar jogrendszerben, mert Dág község egyik - jogszabály-szerkesztési szempontból talán esetlen, jogtörténeti szempontból mégis nagyjelentőségű - rendeletében ott található:1
"64. § (1) Az e rendeletben meghatározott szabályokat alkalmazni kell a kültéri világítás, gyár(ak) telepítése, valamint minden más olyan cselekedet vagy tevékenység során, amely élet- és környezettani bajok forrása lehet, potenciálisan szennyezi(k) az atmoszférát, illetve veszélyezteti(k) kulturális örökségünket, az éjszakai égboltot. (...)
67. § (1) Mindenféle kültéri világításnál a fény felfelé történő kibocsátása kerülendő, és a megvilágítást olyan izzók felhasználásával kell elérni, amelyek a legkevésbé zavarják a csillagászati észleléseket, az élőlények természetes viselkedését."
A kérdéses fogalom tehát a fényszennyezés.
1. Első hallásra nyilván meglepő, hogy a fénnyel -amit mindenki a tisztaság, a meleg és az élet fogalmához párosít - szennyezni és kárt okozni lehet. A való életben ennek három fő módját találjuk meg:
a) a rosszul tervezett, pazarló világítás fénykupolákat emel a városok fölé, és ez zavarja az égbolt megfigyelését;
b) az energiaveszteség az erőforrások (szén, kőolaj, illetve tisztalevegő, víz stb.) elpocsékolásával jár, a rossz világítás tehát ebben az értelemben is környezetszennyezést jelent;
c) az éjszaka üzemeltetett fényforrások zavarják az élővilág évmilliók alatt kialakult és megszokott viselkedését, állapotát.
Már elöljáróban rögzíteni kell, hogy a megoldást a fényszennyezés ellen fellépők2 egyáltalán nem a városi közvilágítás kiiktatásában vagy radikális korlátozásában, hanem az energia ésszerűbb felhasználásában látják.
2. Az égbolt éjszakai megfigyelése vagy megfigyelhetősége részben tudományos, részben kulturális, részben pedig - és ez is meglepő lehet - üzleti kérdés.3
A csillagászati megfigyelések óriási jelentősége nemcsak abban áll, hogy általuk lehet ismeretekre szert tenni a Világegyetemről, Galaxisunkról vagy a Naprendszerről, bár a tudományág hasznosságának a megítéléséhez már ez is bőven elegendő lenne. A megfigyelések révén ui. egyéb természettudományos (fizikai,4 kémiai) ismereteket is szerezni lehet, aminek az az oka, hogy olyan folyamatok zajlanak "odakint", amelyeket laboratóriumban ma még nem lehet előállítani. (Részben a technika fejletlensége, részben a költségek miatt. Fekete lyukat azonban például másmiért nem ajánlatos a Földön létrehozni, már ha vannak ilyenek.) A csillagászati kutatások tehát előfeltételét képezik számos más tudományág, például a gyakorlatiasabb anyagtudományok, ezen keresztül pedig akár az informatika fejlődésének is.
Persze felvethető, hogy a korszerű párhuzamos kapcsolású rádiócsillagászati eszközök (VLBA), vagy az űrbe telepített obszervatóriumok5 korában a hagyományos földi megfigyeléseknek - különösen az amatőrök által végzett megfigyeléseknek - van-e még egyáltalán valamilyen jelentősége. Egy nemrég megjelent szak-könyv6 az amatőröknek az alábbiakat javasolja megfigyelésre: a bolygók és a mély-ég objektumok, a Hold, az üstökösök, a meteorok, valamint a változócsillagok. A csillagászatban tehát az amatőrök munkájának is igen nagy a jelentősége, amit a hivatásos szakma is elismer és nyilvántart.
A társadalmi hasznosságtól függetlenül a kérdés úgy is felvethető, hogy ki és milyen indokokkal zavarhat másokat a Földről az Univerzumba való kitekintésben. Sőt az effajta érdekütközés tágan is értelmezhető, mondjuk nemcsak egy hirdető vagy egy biztonsági lámpát üzemeltető és a megfigyelést végző viszonyában. Dániában a II. világháború befejezésének 50. évfordulóján rendezett szabadtéri lézerműsor vándormadarak tömeges pusztulását okozta,7 mert számos faj a csillagok alapján tájékozódik, és a fényár megzavarta ezeket. (Középiskolai tanulmányokból jól ismert, hogy a mesterséges fényforrások körül keringő "öngyilkos" rovarok a Holddal, mint tájékozódási ponttal tévesztik a lámpákat össze.) A fényszennyezés tehát a természetvédelemmel is kapcsolatban áll.
3. A csillagos égbolt kulturális jelenség is, kezdve a mitológiai és a modern csillagképektől a sajátosan magyar Fiastyúkig vagy Nagy Göncölig. Ezen kívül megszámlálhatatlanul sok népi és művészi alkotás kapcsolódik az égbolthoz, vagy valamely égi objektumhoz,8 de ez a fajta kapcsolat is sokoldalúbb, mint gondolnánk. Kisbolygót neveztek el - többek között - Bo-lyairól,9 Liszt Ferencről, Bartók Béláról, Semmelweis Ignácról és Petőfi Sándorról. [Egy pillanatra visszatérve az "amatörizmusra", e kisbolygók többségét Kulin György (1905-1989) fedezte fel, mint ahogy a 3427-es sorszámú kisbolygót is, amit az IAÜ 1994-ben Szentmártoni Béláról (1931-1988), egy másik kiemelkedő amatőrcsillagászunkról nevezett el.]
4. A csillagos ég látványa üzleti kérdés is, részben éppen a fényszennyezés miatt. Mivel a városokban ma már a nem túl halvány objektumok sem igen láthatók, ezért- különösen az amatőrök körében - ún. megfigyelési turizmus alakult ki. Ez azt jelenti, hogy hétvégeken vagy egy-egy nagyobb jelentőségű esemény észlelése érdekében kedvezőbb megfigyelési helyre utaznak a csillagászok, akár külföldre is.
Korunkban egyre nagyobb jelentősége van a környezeti ártalmaktól legalább részben mentes áruknak és szolgáltatásoknak. Ebbe a körbe sorolható a falusi turizmus is. Az Európai Unió küszöbén álló, erőforrásokban nem túl gazdag hazánknak ez az üzletág az egyik nagy lehetősége lehet, ahogy ezt a politikai döntéshozók is gyakran hangsúlyozzák.
Egy hétvégi diszkójelző10 üzemeltetése mind a két említett esetben jelentős érdekkonfliktust keletkeztethet.
A szabadtéri világításnak számos területe van még, ami valamilyen módon kapcsolódik a gazdaság és gazdaságosság kérdéséhez (közúti biztonság, bűnözés, hirdetések stb.). Kiemelni itt a nemzetgazdasági szempontból is fontos, az elektromos energiával való ésszerű gazdálkodás kormányhatározatban is megfogalmazott követelményét kell. (Erről bővebbet később, az Összegzés során.)
5. A fényszennyezésnek az az elsődleges oka, hogy a közvilágításban sokszor olyan lámpatesteket használnak, amelyek a fényt felfelé (is) vetítik, az utak és járdák helyett a levegőben lévő vizet, port és más szeny-nyező anyagokat világítva meg. Budapest fénykupolája a 80 km-re lévő Mátrából is látható. (Tévhit tehát, hogy a városok felett pusztán azért nem látható a csillagos ég, mert sok a szennyező anyag a levegőben. Ettől függetlenül igaz, hogy az észleléseket nagyban befolyásolja a légkör állapota is, például a légkör szennyezettsége, hőmérséklete stb.) Sajnos egyre gyakoribbak azok az alsó állású fémhalogén reflektorok, amelyek csak részben az óriásplakátokat vagy az üzletek feliratait világítják meg, az eredeti szándékoktól igencsak eltérően.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
