A szövetkezeti önkormányzat legfontosabb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A szövetkezet életét és működését meghatározó kérdésekben jogosult, egyben köteles is döntést hozni.
A közgyűlés hatáskörébe tartoznak a 2006. évi X. tv. 20. § (2) bekezdésben foglalt döntések.
A közgyűlést évente egy alkalommal kötelező összehívni, ahol meg kell tárgyalni a számviteli törvény szerinti beszámolót, és azt elfogadni, a gazdasági évet lezárni (rendes közgyűlés). Ha olyan ügyekről kell dönteni, mely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a határozathozatal nem szenvedhet késedelmet, rendkívüli közgyűlést kell tartani. Kötelező továbbá rendkívüli közgyűlést tartani, ha a tagok legalább 10%-a vagy a Felügyelő Bizottság írásban az ok megjelölésével indítványozza.
A közgyűlést - eltérő rendelkezés hiányában - a székhelyre kell az igazgatóságnak összehívnia, a megjelölt időpont előtt legalább 15 nappal írásban a napirend feltüntetése mellett. A közgyűlés hirdetmény útján, de elektronikus úton is összehívható.
A napirendre kerülő anyagokat is meg kell a tagoknak küldeni, ha a meghívás elektronikus úton történt, ezen az úton. A tagok 10%-a írásban indítványozhatja az általuk fontosnak tartott olyan ügyek napirendre történő felvételét, mely a meghívóban nem szerepel. A közgyűlés csak a napirendben feltüntetett ügyekben hozhat határozatot.
A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni, de a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes tagok törvényes képviselőit is. A korlátozottan cselekvőképes tag törvényes képviselőjének távolmaradása a határozatképességet nem érinti, ha a tag jelen van.
A tagok a közgyűlésen indítványokat tehetnek, a tisztségviselőktől felvilágosítást kérhetnek, szavazati jogukat azonban akkor gyakorolhatják, ha az esedékes vagyoni hozzájárulásukat teljesítették. A közgyűlés a tagok több, mint felének jelenléte esetén határozatképes.
A tagok képviselőt is meghatalmazhatnak a közgyűlésen történő részvételre, akik az őket megillető tagsági jogukat helyettük gyakorolhatják. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Nem járhat el a tag képviseletében a szövetkezet vezető tisztségviselője, a felügyelőbizottság elnöke, tagjai, vagy az Alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, de a könyvvizsgáló sem.
Ha az Alapszabály lehetővé teszi, egy képviselő több tag képviseletére is feljogosítható, de a tagok 10%-nál több tagot nem képviselhetnek. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a 8 napon belüli időpontra azonos napirendben összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
A határozatképtelenség esetére kitűzött közgyűlés időpontját az eredeti közgyűlési meghívóban fel kell tüntetni. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendbe felvett kérdésekben hozhat érvényes határozatot. A megismételt közgyűlés nem dönthet azonban az Alapszabály módosításáról, a jogutód nélküli megszűnésről, az átalakulásról, a felszámolás kezdeményezéséről.
A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kétharmados szavazattöbbség szükséges a felszámolás kezdeményezéséről, a pótbefizetés elrendeléséről. Az Alapszabály módosításához az összes tag felének, de legalább a jelenlévők 2/3-ának szavazata szükséges.
Szociális szövetkezetben a közgyűlés kizárólagos hatáskörében hozandó döntésekben a korlátozottan cselekvőképes tag jognyilatkozatának érvényességéhez be kell szerezni törvényes képviselőjének beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását. Ez arra az esetre is érvényes, ha a tagok a taggyűlés összehívása nélkül írásban határoznak. Az Alapszabály lehetőséget biztosíthat ugyanis arra, hogy a tagok közgyűlés összehívása nélkül írásban szavazzanak, ebben az esetben azonban az Alapszabálynak tartalmaznia kell az írásbeli szavazás részletes szabályait. Nem lehet írásban szavazni az Alapszabály módosítása, a tisztségviselő megválasztása, felmentése, a szövetkezet átalakulása, jogutód nélküli megszűnése, a szövetkezet felszámolásának kezdeményezése, pótbefizetés elrendelése, és a részjegyek névértéke megváltoztatása tárgyában.
A szövetkezet ügyvezető szerve, a közgyűlések között irányítja a szövetkezet működését és ellátja a szövetkezet képviseletét is, a bíróságok és más hatóságok előtt, és a gazdasági életben a szövetkezet nevében kötelezettséget vállal.
Az igazgatóság létszámát az Alapszabályban kell meghatározni, de a taglétszám 3 főnél nem lehet kevesebb. Ha a szövetkezeti tagok száma 50 főnél kevesebb, az Alapszabály igazgatóság helyett lehetővé teheti ügyvezető elnök választását, aki az igazgatóság hatáskörében egy személyben jár el.
Az igazgatóság elnökét és tagjait határozott időre kell titkos szavazással megválasztani, ez a határozott idő azonban nem lehet 5 évnél több. Az Alapszabálynak kell arról rendelkezni, hogy ezen az intervallumon belül mennyi időtartamra bízza meg a testület tagjait. Az első igazgatósági tagok nevét és lakóhelyét, illetve az első ügyvezető elnök nevét és lakóhelyét az Alapszabályban fel kell tüntetni. A szövetkezet működése során már a nevek és lakóhely feltüntetése nem szükséges, sőt nem is indokolt, mert az minden esetben az Alapszabály módosítását is jelentené, amelynek elfogadása az összes tag 2/3-os szavazatát igényli, holott a fenti tisztségviselőket elegendő titkos szavazással, de egyszerű szavazattöbbséggel megválasztani.
Az igazgatóság elnöke és tagjai, igazgatóság hiányában az ügyvezető elnök a szövetkezet vezető tisztségviselői. A törvény rögzíti azokat a kizáró és összeférhetetlenségi okokat, amelyekre megválasztásukkor figyelemmel kell lenni. Így kizáró ok, ha nem a szövetkezet tagja, ha nem nagykorú, ha cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll, akit jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek stb.
Összeférhetetlenség miatt az igazgatóság elnöke és tagjai (ügyvezető elnöke) nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai, mivel a felügyelőbizottság az igazgatóság működését jogosult ellenőrizni.
A vezető tisztségviselők fölött a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja, ellenük kártérítési pert is indíthat, mivel tevékenységükért felelősséggel tartoznak. Ha kötelezettségeik megszegésével a szövetkezetnek kárt okoznak, a polgári jog általános szabályai szerint felelősek. A szövetkezet e tisztségviselői a szövetkezettel munkaviszonyban is állhatnak.
Az igazgatóság testületként működik, hatáskörébe tartozik mindaz, amit a jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés, vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe. Fontos feladata a közgyűlés összehívása, a közgyűlés döntéseinek előkészítése, és a határozatainak végrehajtása. Végzett munkájáról évente legalább egyszer köteles a közgyűlésnek beszámolni. Az igazgatóság elnöke, és tagjai (az ügyvezető elnök) a szövetkezet törvényes képviselői, akik önállóan jogosultak a szövetkezet képviseletére.
A felügyelőbizottság a szövetkezet ellenőrző testülete, mely testületet kötelező megválasztani és működtetni. Tagjainak száma minimum 3 fő lehet. Az alapszabályban kell rendelkezni a felügyelőbizottság létszámáról, és arról, milyen határozott időtartamra választják meg őket. Az igazgatóságtól eltérően a felügyelőbizottságot határozatlan időtartamra is meg lehet bízni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
