A Felszámolók Országos Egyesülete (a továbbiakban: FOE) 1997-ben az Alkotmánybíróság elé terjesztette indítványát a felszámolói díjak fedezetét elvonó, az 1997. évi XXVII. tv. 33. § (3) bekezdésével eszközölt csődtörvény-módosítás alkotmányellenességének megállapítása iránt. Az Alkotmánybíróság az indítványt 2002 novemberében bírálta el. A tanulmány célja, hogy vázolja - a szerző által - alkotmányosan igazolhatónak tekintett, a felszámoló szervezeteket ért jogsérelem orvoslására alkalmasnak vélt megoldást, majd ismertesse az Alkotmánybíróság határozatával szemben támasztható aggályokat.
1. A felszámoló állami feladatot lát el, mert a gazdasági élet megtisztítása, a gazdasági forgalom áttekinthetőségének biztosítása céljából a fizetésképtelen cégek jogutód nélküli megszüntetését végzi. A felszámolási eljárás lefolytatását A csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. (Cstv.) hatálybalépése után a költségvetési szervként működő Pénzintézeti Központ helyett az üzleti alapon szerveződő (magán) vállalkozások, a felszámoló szervezetek vették át, amely cégekkel szemben támasztott követelményeket a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. A felszámoló szervezetek felelősségteljes, összetett feladata a fizetésképtelen - a Csődtörvény hatálya alá tartozó - gazdálkodó szervezetek megszüntetése, ami széles körű pénzügyi, jogi, gazdasági ismeretet szükségeltet. A felszámolókat a felszámolás lefolytatására hatáskörrel rendelkező, az adós székhelye szerinti megyei bíróság jelöli ki, amely kijelölést a felszámoló az összeférhetetlenség esetét kivéve nem utasíthatja vissza, azaz "szerződéskötési kötelezettség" terheli. A kötelezően kft. vagy névre szóló részvényekből álló rt. formájában működő felszámoló szervezetek nyereségérdekeltek, tevékenységüket - bármely más gazdasági társasághoz hasonlóan - vagyoni haszonra törekedve végzik. A felszámolás lefolytatása során az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerülő effektív költségeiket (pl. postaköltség, közjegyzői munkadíjak, hirdetési költség stb.) felszámolási költségként az adós vagyonára terhelhetik (ha van vagyon), a kifejtett felszámolói tevékenység (mint polgári anyagi jogi értelemben vett szolgáltatás) ellenértékét pedig a felszámolói díj képezi, amely szintén felszámolási költségként érvényesíthető.
2. A jelen vizsgálódás tárgyát képező alkotmányossági indítvány elbírálhatóságának első lépcsőfoka a felszámoló jogi helyzete tárgyában való állásfoglalás. A felszámoló jogállásával, a felszámoló és az őt kirendelő állam jogviszonyával részletesen foglalkozik Dr. Bíró György: A felszámoló jogi helyzete c. tanulmánya (Gazdaság és jog, 1999/5. sz.), amely jogviszony mibenlétét a következők szerint foglalja összes a szerző: A felszámolót a felszámolást elrendelő bíróság jelöli ki, így a felszámoló megbízója az állam, az állam a megbízást azonban (elsődlegesen) a hitelezők érdekében adja ki. A felszámolás mint jogutód nélküli megszüntetés során a felszámoló az (állami akaratot kifejező) bíróság "teljesítési segédje", aki biztosítja a felszámolást befejező határozat meghozatalának a feltételeit azzal, hogy a kijelölést a felszámoló kizárólag az összeférhetetlenség csődtörvényben meghatározott eseteiben utasíthatja vissza. A felszámoló nem tekinthető - vállalkozási szerződés (Ptk. 389. §) szerinti - vállalkozónak, akinek feladata a munkával elérhető eredmény létrehozása, ugyanis a felszámoló kötelessége a feladatai jellegéből megállapíthatóan (követelésbehajtás, igényérvényesítés, peres képviselet, mérlegkészítés, munkáltatói jogok gyakorlása stb.) a megbízója érdekében kifejtendő gondos és szakszerű ügyvitel, ami viszont a megbízási szerződés fogalmi eleme. A felszámolót kijelölő végzés olyan egyoldalú, a bíróság mint hatóság által gyakorolt kötelemalapító akaratnyilatkozat, amelynek a felszámolói névjegyzékbe való korábbi felvétellel a felszámoló előzetesen alávetette magát. Mivel a Ptk. 198. § (3) bek. a törvényes jogkörében eljáró bíróság egyoldalú akaratnyilatkozatára a szerződések szabályait rendeli alkalmazni, így a gondos és szakszerű ügyvitelre köteles felszámoló és az állam jogviszonyára a megbízás szabályai (Ptk. 474-483. §) az irányadóak, a kijelöléssel quasi kontraktus jön létre. A felszámoló tehát az őt kirendelő állam megbízottja, megbízási szerződés alapján jár el külön írásba foglalt kontraktus nélkül.
Bíró György megállapítása szerint: A felszámoló egy szigorú feltételrendszer szerint nyilvántartásba vett potenciális megbízott, aki a megbízója érdekében, annak költségére, díjérdekelten és legfeljebb saját működési készkiadásait kockáztatva végzi teljes anyagi felelősség mellett sajátos szaktudást igénylő feladatát, egy vagyonvesztett társaság forgalomból való kivezetését.
A felszámoló megbízotti minőségét alátámasztja a Magyar Jogi Lexikon 1900-ban megjelent kiadásában fellelhető értelmezés: "A hitelezőknek a vagyonból a törvényben meghatározott arány szerint való kielégítése végett az államhatalom vagyonfelügyelőt rendel ki, aki az e célra megindított kényszereljárás egész folyamata alatt, bár működése úgy a közadós, mint a hitelezők érdekeit szolgálja, sem mint az egyik, sem mint a másik félnek a képviselője, hanem mint az államhatalom megbízottja, ezen csődkezelésre mandátummal ellátott közege (nem hivatalnoka) szerepel."
3. A felszámolói díjak számítását a Cstv. 59. §-a tartalmazza, amelynek az 1993. évi LXIII. tv. 26. §-ával megállapított, az alábbi ismertetendő FOE indítvány elbírálhatósága szempontjából irányadó 1993. szept. 2-től 1997. aug. 6-ig hatályos szövege a következő:
"(1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel legfeljebb 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 500 000 Ft, lakásszövetkezet esetén 50 000 Ft. Egyezség esetén a felszámoló díja a vagyontárgyak nettó értékének 5%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott 5%-ból 1%-ot, valamint az egyszerűsített eljárás díjából 100 000 Ft-ot Felszámolási Díjfedezeti Alapba kell helyezni. Erről, valamint az Alapból történő kiutalásról az eljáró felszámoló bíró végzéssel rendelkezik.
(3) A felszámolási Díjfedezeti Alapot a bíróság mellett működő Gazdasági Hivatal kezeli."
A felszámolói díj elsődleges fedezetéül a FOE alkotmányossági indítványával érintett időszakban az adós vagyona szolgált. A felszámolói díj a Cstv. 57. § (2) bek. értelmében felszámolási költségnek minősül, a felszámolási költségeket pedig az 58. § szerint az esedékességük sorrendjében kell kiegyenlíteni. A felszámolói díj a felszámolást befejezettnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésekor válik esedékessé (BH 1998/194.). Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az érdemi munkát elvégző felszámoló díja a felszámolási költségek közül a legutoljára kerül kiegyenlítésre és elegendő felszámolási vagyon hiányában maga a felszámolói díj többnyire fedezetlen marad.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
