Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!
ElőfizetésA peres felek között megbízási szerződés jött létre, amelyben az ingatlanközvetítői franchise-hálózat tagja által alkalmazott általános szerződési feltételekkel a felperes megbízottként vállalta, hogy az alperes mint megbízó érdekében közreműködik az alperes tulajdonát képező ingatlan értékesítésében. A felperes a szerződés időtartama alatt az alperes részére közvetített vevőjelöltet, a felperes által közvetített vevővel azonban az alperes végül nem kötött szerződést, hanem - még mindig a szerződés időtartama alatt - a megbízás tárgyát képező ingatlant eladta egy olyan vevőnek, akivel a saját eljárásának eredményeként, ingatlanközvetítő közreműködése nélkül került kapcsolatba. Az alperes a felperes részére megbízási díjat nem fizetett.
A felperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz benyújtott keresetében a megbízási szerződés alapján részére járó megbízási díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét arra alapította, hogy a felek között az ingatlan közvetítésére létrejött megbízási szerződés szerint kiemelt megbízásként jött létre, amely az általános szerződési feltételek definíciós rendelkezései értelmében azt jelenti, hogy az alperes mint megbízó sem maga nem jogosult az ingatlant értékesíteni, sem pedig harmadik személyt nem vehet az értékesítés érdekében igénybe, továbbá minden érdeklődőt a felpereshez mint megbízotthoz köteles irányítani. A szerződés az általános feltételeiben előírja, hogy ha a megbízó a kiemelt megbízás időtartama alatt az ingatlant értékesíti vagy más módon hasznosítja, kötbérként köteles a megbízási díjat megfizetni. Mivel az alperes a kiemelt megbízás időtartama alatt az ingatlant maga értékesítette, a megbízási díj megfizetésére az általános feltételek alapján köteles. Hivatkozott továbbá a felperes arra, hogy a szerződés időtartama alatt a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelő vevőt közvetített az alperes részére, azonban az alperes a vevővel a szerződés megkötésére nem volt hajlandó.
Az alperes - nem tagadva, hogy a megbízás időtartama alatt az ingatlant maga értékesítette - a kereset elutasítását elsősorban annak alapján kérte, hogy a kiemelt megbízás tartalma az alperes számára nem volt és nem is lehetett világos, valamint erre nézve a felperes részére eljáró üzletkötőtől külön tájékoztatást annak ellenére sem kapott, hogy az megtévesztő elnevezés alatt aránytalanul korlátozza az alperes mint megbízó cselekvési szabadságát. Az alperes álláspontja szerint ez a kikötés csak akkor válhatott volna a szerződés részévé, ha a felperes annak tartalmáról az alperes részére kifejezett és egyértelmű dokumentált formában is megjelenő tájékoztatást adott volna. A kikötés ezen túlmenően is oly mértékben korlátozza az alperesnek a tulajdona feletti rendelkezési jogát, amely a hivatkozott szerződési kikötést a Ptk. általános szerződési feltételekkel kötött szerződésekre vonatkozó szabályai alapján jogszabályba ütközővé, ezért semmissé teszi. Hivatkozott továbbá az alperes arra is, hogy a kiemelt megbízás kizárólagos jellege a szerződésből világosan nem következett, ezért mint kétséges tartalmú kikötést a felperes terhére kell értelmezni. Vitatta az alperes, hogy a felperes által a részére közvetített vevő a megbízásban rögzítettekkel azonos feltételek mellett lett volna hajlandó az adásvételi szerződés megkötésére.
A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos.
A szerződés megkötése során a felperes nevében eljárt és a szerződést megkötő személy a perbeli adatok szerint nem volt a felperes alkalmazottja, és a felperes nem igazolta a perben e személy szerződéskötési jogosultságát sem. A szerződés tartalma alapján azonban megállapítható, hogy ez a személy a felperes nevében eljárva kötötte meg a szerződést, és a felperes azzal, hogy az alperessel szemben a szerződés alapján (beleértve a jelen per megindítását is) következetesen lépett fel, e személy eljárását a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint akkor is jóváhagyta, ha egyébként ő a szerződés megkötésének időpontjában a felperestől származó képviseleti joggal nem rendelkezett. Ezért a Választottbíróság ezt a személyt a perbeli szerződés megkötése során a felperes nevében eljárni jogosult képviselőnek tekintette, és abból indult ki, hogy a felek között az ingatlan-közvetítésre irányuló szerződés létrejött.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás