A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Jog és Nyelv kutatócsoportja, valamint a LITHME 2. munkacsoportja 2022. február 1-én online workshopot tartott, Jogi terminológiai adatbázisok létrehozása címmel. A workshop célja az volt, hogy összehozza azokat a jogászokat, terminológusokat és nyelvészeket, akiknek van tapasztalatuk jogi terminológiai adatbázisok és keresőeszközök létrehozásában. Az egyenként húszperces előadások, majd az azt követő beszélgetés a következő kérdések köré csoportosult: Mik a jogi terminológia sajátosságai, amit a terminológiai adatbázisok építésénél szem előtt kell tartani? Milyen speciális készségekkel kell rendelkezniük a jogi terminológiai adatbázison dolgozó terminológusoknak? Milyen különböző megközelítéseket ismerünk a jogi terminológiai adatbázisok felépítésében? Milyen fő elveket kell betartani? Kik az adatbázis célcsoportja/felhasználói, és ez hogyan befolyásolja az adatbázis felépítését?
A workshop előadói Tamás Dóra Mária (OFFI, Justerm), Somssich Réka (ELTE) és Gáspár Endre (Igazságügyi Minisztérium), valamint Palotai-Torzsás Tímea (Juremy) voltak. Az esemény angol szinkrontolmácsolással valósult meg; a workshopba a magyar ajkú hallgatóság mellett számos külföldi érdeklődő is bekapcsolódott. Alább az előadások rövid összefoglalóit közöljük.
A nagy szervezetek központi terminológiai adatbázisainak felépítése és szerkesztési módja követi az ISO szabványokban, a bevált gyakorlatban és a szakirodalomban szereplő leírásokat és ajánlásokat, mégis az egyes szakterületek terminológiája, a fogalmak speciális jellemzői, a célcsoport igényei miatt a terminológiai adatbázisok felépítése, adatmezőtípusai és adatai bizonyos szempontokból eltérhetnek egymástól. Ez ugyanígy elmondható a jogi terminológia területéről, amelyre jellemző az erős verbalitás az elvont fogalmak miatt, a naprakészség (karbantartás) igénye, az egyértelműség és a rugalmasság, a rendszerhez kötöttség (l. jogcsalád, jogrendszer, jogág és jogszabály), a kontextusfüggőség, az országspecifikusság és a semlegesség (EU, nemzetközi szerződések) (Tamás 2017, 2019, 2021).
A terminológiai szemléletmód szerint felépített adatbázisban a fogalomközpontúság elvének megfelelően a jogi fogalmak összehasonlítása eredményeképpen született terminológiai adatok szerepelnek. A fogalmi összehasonlítás elvégzését követően az ekvivalens mint eredmény lehet terminus, funkcionális ekvivalens (analóg fogalom) vagy egy új megoldás kidolgozása. A jogi terminológiára kifejezetten jellemző, hogy részleges fogalmi ekvivalencia esete áll fenn, főleg az angol ekvivalensek esetében, ami miatt számos többletinformáció közzétételére is szükség lehet. A terminológiai személetmód mellett a jogi terminológiai adatbázisok építésekor tehát nem lehet figyelmen kívül hagyni a jogi terminológia sajátosságait.
A terminológiai munka alapvető jellemzője a pontosságra, megbízhatóságra törekvés, így fontos szempont a megfelelő források kiválasztása és megfelelő dokumentálása. A jog területén a források közé tartozhatnak a jogszabályok, a jogalkalmazás során keletkezett iratok, a tudományos írások, a szakértők által írt definíciók. Az ábrák használata nem jellemző úgy a területre, mint a műszaki vagy orvosi területen, mégis áttekintő táblázatok időnként jelentősen segíthetik a jogi terminusok és fogalmak megértését. A különböző megoldásokra és forrásokra gyakorlati példát szolgáltatnak az OFFI letölthető kiadványok alatt ingyenesen elérhető kötetek, így a Bevezetés a jogi terminológiába (Tamás 2019) és a Terminológiastratégia és jogi alapterminusok a szomszédos országok nyelvén (Tamás-Szoták 2021) c. kötetek.
Az OFFI Zrt. szellemi terméke a IUSTerm jogi és közigazgatási terminológiai adatbázis, amely szerkesztési módjában és tartalmában is megfelel elnevezésének. A IUSTerm egy belső használatú fordítói terminológiai adatbázis, amely különböző területekről több mint tíz munkanyelven tartalmaz adatokat (például: anyakönyvezés, titulusok és szervezeti egységek, polgári jogi, büntetőjogi terminológia, járványügyi, oktatási terminológia). A terminológiai adatok kidolgozása a terminológusok részvételével és koordinálásával zajlik, projekteken belül doménorientált terminológiai munka keretén belül, de részét képezik a szövegorientált feldolgozás eredményeképpen kapott adatok, illetve a célzott terminológiai munka eredményei is.
- 33/34 -
Az Igazságügyi Minisztériumban (IM) 2017-ben kezdődött meg a magyar joganyag angol nyelvre fordításának átfogó projektje, amelynek célja elsősorban az, hogy egységes alapokon és koherens módon tegye elérhetővé a legfontosabb magyar jogszabályokat, elsősorban kódexeket, ágazati jogszabályokat. E kezdeményezés sikerességének és megbízhatóságának alapvető előfeltétele, hogy a magyar jogi fogalmak angol nyelvű megjelenítése, e fordítások angol jogi terminológiája egy tudatosan kidolgozott, koherens és következetes rendszerbe illeszkedjen. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a fordítási munkát megfelelően strukturált, többlépcsős terminológiaépítési folyamat támogatja.
A terminológia kialakításánál elsődleges szempont, hogy ki is lesz a fordítandó szöveg, jelen esetben a hazai jogszabályok angol nyelvű változatának célközönsége. Ez a célközönség minden bizonnyal viszonylag összetett, hiszen magában foglalja a Magyarországon gazdasági tevékenységet folytatni kívánókat, az ilyen befektetők külföldi jogi képviselőit, azokat a magyar ügyvédeket, akik külföldi ügyfeleket szolgálnak ki, az itt élő külföldieket és nem utolsósorban a jogtudomány képviselőit. Az érintetti kör tehát alapvetően, de nem kizárólag, jogvégzett olvasó lesz.
Másik fontos szempont a terminusválasztásnál, hogy egy kontinentális jogrendszerhez tartozó, izolált nyelven megjelenő jogot kell egy olyan indoeurópai nyelvre lefordítani, amelyik alapvetően a common law jogrendszerek nyelve. E tekintetben két támpont lehet kiinduló pont. Az egyik, azon kontinentális jogok szabályainak már létező angol nyelvű fordítása, amelyek mintaként szolgáltak egyes magyar jogi megoldásokhoz (elsősorban a német polgári jog), a másik, a már a common law-tól elszakadt, nemzetközi, jogegységesítési dokumentumok angol megfelelőinek figyelembevétele.
A terminológiaépítés során meghatározó a megfelelő szakmai garanciákat is biztosító jóváhagyási rend kialakítása, ami a jogszabályfordítási projekt esetében egy többszereplős folyamatot jelent. Az alapterminológiát, így a magyar jogra jellemző jogi reáliákat, az Alaptörvény terminológiáját, a nemsemleges szöveg megjelenítésének mikéntjét egy szűk, belső jogász-nyelvész kör alakította ki, míg az ágazati jogszabályok terminológiájának kidolgozása a tudományos szféra, valamint az érintett jogszabály előkészítéséért felelős szakemberek bevonásával történik. A terminus véglegesítését a belső jogász-nyelvész kör végzi, mérlegelve az adott kontextushoz leginkább illeszkedő módszert, stratégiát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
