A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) aktualitását a legújabb Európai Uniós jogi aktusok is erősítik. 2023 januárjában lép hatályba a Vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (Corporate Sustainibility Reporting Directive, CSRD, 2022/2464/EU), amely jelentős változást hoz a gazdasági szférában. Az új szabályozás célja, hogy átlátható, összehasonlítható, ellenőrizhető keretrendszert hozzon létre, amelyben a vállalatok beszámolhatnak környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tevékenységükről (ESG teljesítményértékelési mutatók).
Ez egy folyamat fontos állomása. Honnan hová jutott el a CSR? Az önkéntes kezdeményezésektől az elvárt, jogilag szabályozott tevékenységekig. Vizsgálva az idáig vezető utat, a fejlődési irányokat és az EU erős jogi aktivitását, látható a vállalati társadalmi felelősségvállalás szerepének megerősödése és jogi legitimációjának kialakulása.
The relevance of Corporate Social Responsibility (CSR) is also reinforced by the latest European Union legislation. In January 2023, the Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD, 2022/2464/EU) enters into force, which will bring significant changes in the economic sphere. The purpose of the new regulation is to create a transparent, comparable, and verifiable framework in which companies can report on their environmental, social and governance activities (ESG performance evaluation indicators).
This is a major stage in a process. Where did CSR start and how far has it come? From voluntary initiatives to the expected, legally regulated activities. Examining the way leading up to this point, the trends and the strong legal activity of the EU, we can see an increasing role of CSR and development of its legal legitimacy.
A fenntarthatóság mára már a társasági jogban is megkerülhetetlenné vált és egy aktuális apropó, hogy az Európai Unió egy újabb jogalkotási aktussal bővíti a vállalati szférát érintő uniós joganyagot. Az írásom vonala a fenntarthatóság - társadalmi/gazdasági változások, a vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility, továbbiakban CSR)[1] - az EU vonatkozó törekvései - mentén halad. A központi kérdés: a jog helye, szerepe, hatása a vállalati társasági felelősségvállalásban.
Vizsgálva ezeket a folyamatokat, a fejlődési irányokat és az EU legfrissebb jogalkotási termékeit, látható a vállalati társadalmi felelősségvállalás utóbbi időben erősen megnyilvánuló térhódítása.[2] A nemzetközi kezdeményezések dömpingje is tapasztalható, amelyek felelős üzleti magatartást várnak el a vállalatoktól. Milyen tartalmat hordoz a fenntarthatóság vállalati aspektusa? A diverzifikált igények komplex hálóját a vállalati és a különböző módon kapcsolódó felek érdekei tartják össze. A gazdasági szempont mellett a társadalmi és környezeti szempontok - aggályok - is hatással vannak a működésre. Vállalati összefüggésben a fenntarthatósági megközelítés azt jelenti, "hogy a vállalatok kellően figyelembe veszik az olyan általános társadalmi és környezetvédelmi szempontokat, mint például a munkavállalóik jogai és a bolygónk tűrőképessége határainak tiszteletben tartása, annak érdekében, hogy kezeljék a tevékenységeikből eredő legsürgetőbb kockázatokat".[3] A fenntarthatóság témája igen összetett és mély összefüggések szövik át. Abban egységes a szakmai álláspont, hogy van létjogosultsága, azonban szükség van a megalapozott, alátámasztott bizonyítékokra és tudományos diskurzusra. Bársony István szemléletesen leírja, hogy milyen két szélsőséges megvalósítási móddal jellemezhető az emberiség "túlélési dilemmája" és figyelmeztet, hogy ezek egyike sem járható: "a folytonos gazdasági növekedés ökológiailag indokolt feladása - ami akár gazdasági és szociális összeomlással fenyegethet, vagy a gyorsuló technológiai fejlesztés töretlen folytatása - még létezésünk alapfeltétele, a globális ökoszisztéma lerombolásának a kockázata árán is".[4]
Az alapvető CSR elméleteket - vagy azok kritikáját - azért tartom fontosnak vizsgálni, mert a téma jogi legitimitása ezekre visszavezethető. Hogy milyen mértékben követi le vagy kényszerítheti ki a CSR-t a szakpolitikai elvárás, milyen eszközökhöz - jogi aktusokhoz - vezethet, annak éppen most vagyunk szemtanúi. Egy biztos, az irány egyértelmű, a téma jogi relevanciája felerősödött.
- 32/33 -
Milton Friedman először 1962-ben megjelent "Capitalism and Freedom" című művének klasszikus elképzelése szerint a vállalatok profitmaximalizálása, a pénzügy felelőssége a vállalat működésének legfőbb alapja. Ez a kötet a valaha írt talán egyik legjelentősebb gazdaságelméleti munka, amelynek napjainkig érő hatása megkérdőjelezhetetlen, ma is tanulságos. Ezt a számtalan nyelvre lefordított milliós példányszámok és az újrakiadások is bizonyítják. Szinte nincs olyan publikáció a témában, amely ne hivatkozná ezt a művet.[5]
Időközben a társadalmi felelősségvállalás eszméje terjedt és bővült, amely az üzleti élet és különösen a vállalatok társadalmi felelősségéről szólt. A CSR-mozgalom növekvő befolyásának tényére reagálva Friedman 1970-ben, a New York Times-ban megjelent "The Social Responsibility of Business Is to Increase Its Profits" című írásában adott hangot véleményének.[6] A korábbi bírálókkal ellentétben Friedman célja nem az volt, hogy elutasítsa a CSR-t mint fogalmat, hanem kritikával illesse annak egyre terjeszkedőbb formáját.
Jogi oldalról közelít: Mit jelent az, hogy az "üzletnek" emberhez köthető kötelességei vannak? Csak az embereknek lehet ilyen jellegű felelőssége. A vállalat mesterséges személy, és ebben az értelemben lehet mesterséges felelőssége, de az "üzlet"-et összességében még ebben a homályos értelemben sem lehet felelőssé tenni. Feltételezhető, hogy a felelős személyek az üzletemberek, vagyis az egyéni tulajdonosok vagy a vállalati vezetők. Az első lépés az egyértelműség felé az üzleti vállalkozások társadalmi felelősségének doktrínájának vizsgálata során az, hogy feltesszük a kérdést, hogy ez pontosan mit is jelent és kinek szól. Mindemellett megismételte azt a tételt, hogy az üzlet egyetlen társadalmi felelőssége a profit maximalizálása a jogszabályok és a helyi etikai szokások tiszteletben tartása mellett. Friedmann szerint a "társadalmi felelősség" doktrínája magában foglalja annak a szocialista nézetnek az elfogadását, amely szerint nem piaci, hanem politikai mechanizmusok a megfelelő módok a szűkös erőforrások alternatív felhasználásra történő allokálásához. Friedman véleménye az, hogy a közgazdaság semleges, az arra jellemző értékrendszerben az etika nem lehet meghatározó tényező. A vállalatok tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével, a piacgazdaság működési elveinek követésével a közjót szolgálják.[7]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
