2003. július 7-én jelent meg a 80. számú Magyar Közlönyben a hosszú nevű 2003. évi XLIX. törvény (a továbbiakban módosító törvényként hivatkozok rá), mely az európai gazdasági egyesülés jogalanykénti bevezetésén túl - ami valljuk be elég tömörre sikeredett, hiszen hozzá kell olvasni az Európai Unió 2137/85/ EGK rendeletét is a megértéséhez - stílusosan módosította a Csődtörvényt is a Gt. és a Ctv. alapos változtatása mellett. A Csődtörvény két különböző időpontban két helyen módosul, ugyanakkor azonban - álláspontom szerint - a felszámolási eljárással foglalkozó bíróságok számára megalkottak egy teljesen új eljárást is - a vagyonrendezési eljárást -, melynek a szabályai nem a Csődtörvényben, hanem a Ctv.-ben találhatók.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés hatályba lépésével rendeződik végre a Cstv. 3. §-a (1) bekezdése a) pontjának utolsó mondata, s most már egyértelmű lesz, hogy a végrehajtói iroda is a törvény hatálya alá tartozik, hiszen a módosított törvényszöveg gazdálkodó szervezetnek minősíti az egyesülést - ide értve az európai gazdasági egyesülést is a végrehajtói irodát, a sportegyesületet és a sportszövetséget is.
Ezt megelőzően azonban 2004. január 1-jétől módosul a cégbíróság által kezdeményezett felszámolási eljárások lefolytatásának rendje. Bár továbbra is fenntartom álláspontomat, hogy jogszabály-alkotási hibaként került be annak idején a Csődtörvénybe a cégbíróság által kezdeményezhető felszámolási eljárás, s emiatt - miután nem voltak külön szabályok az ilyen eljárásokra - megoldhatatlan helyzet elé állították a felszámolási eljárásokat lefolytató bíróságokat, a módosító törvénnyel bevezetett új szabályokkal azonban megtöltődik tartalommal a Cstv. 22. §-a (1) bekezdésének c) pontja, s a jogalkotó kísérletet tesz az eljárási problémák megoldására is. Meg kell vallanunk, nem járt teljes sikerrel.
Az új csődtörvényi szabályok megértéséhez meg kell ismernünk a módosító törvény 28-29. §-ait, amelyek a Ctv.-ben megtalálható hivatalbóli törlési eljárás új rendelkezéseit tartalmazzák. A cégbíróságnak a Cégközlönyben megjelenő törlési eljárást megindító végzésében felhívást kell közzétenni, hogy akinek a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt jelentse be. Ha ilyen bejelentés a közzétételtől számított 30 napon belül nem érkezik, a cégbíróságnak egy második végzést is közzé kell tennie - s ez az újdonság - melyben fel kell hívnia a cég hitelezőit és az egyéb érdekelteket, hogy a cég általuk ismert ingó vagy ingatlanvagyonára vonatkozó adatokat - hitelezők esetében hitelezői igényüket is megjelölve - 30 napon belül jelentsék be a cégbíróságra. Ezzel egyidejűleg a földhivatalt, illetve más közhiteles nyilvántartást végző szervezeteket is meg kell keresnie a cégbíróságnak, hogy az általuk ismert ingó vagy ingatlanvagyonra vonatkozóan 30 napon belül adjanak tájékoztatást. Ha egy bejelentés vagy a hivatalbóli megkeresés eredményeképpen kiderül, hogy a cégnek van vagyona, a cégbíróság a törlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég felszámolási eljárását, s ezt a végzését a Cégközlönyben közzé kell tennie. Ezzel a megoldással, illetve az újonnan bevezetendő vagyonrendezési eljárással kívánja a továbbiakban a jogalkotó elejét venni annak, hogy tulajdonos nélküli vagyontárgyak keletkezzenek a hivatalbóli törlési eljárás következtében.
A Csődtörvény 22. §-a (1) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép 2004. január 1-jétől:
(A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
