Az egyenlő bánásmód elvének alaktana, "morfológiája" nem korlátozódik a közszolgálatra, a közigazgatásra, a rend- és honvédelemre vagy egyéb igazgatási területre. Az egyenlő bánásmód elve nem korlátozódik a jog- és államtudományra sem, vagy politika, történelem, filozófia, teológia, művészet, zene vagy egyéb "tudomány" területére, hanem valamennyi terület strukturált "alaktanaként" aposztrofálható.
Az egyenlő bánásmód jogi értelemben olyan társadalmi viszonyt jelez, melyben e bánásmód kikényszeríthető. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kikényszeríthetőség a társadalmi életben jóval szélesebb területet jelöl, mint a jog, s ez a jog érvényesíthetősége, érvényesülése szempontjából is alapvető, hiszen a társadalom a jogot mellőzi, ha más, egyszerűbb módszerekkel is elérheti célját: a megfelelő bánásmódot. Nem állíthatjuk tehát, hogy a "tisztességesen élni, mást meg nem sérteni, mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti" kifejezés (honeste vivere, alterum non laedere, suum quique tribuere) üres héj lenne. Az "egyenlő bánásmód morfológiája" kifejezés tudományokra támaszkodva és tudományos területeken átívelve gazdagítja az egyenlő bánásmód részlegesen ismert definícióit. Amennyiben az "egyenlőség" és a "bánásmód" fogalmakat együttesen vizsgáljuk, az "egyenlő bánásmód morfológiája" úgy értelmezhető, mint mögöttes szerkezetre, összetevőkre és alkotórészekre utalások összessége, a "forma" vagy az egyenlő bánásmód fogalmának többirányú feltárása. Ez magában foglalhatja azoknak az alapvető elemeknek, struktúráknak vagy összetevőknek a vizsgálatát is, amelyek hozzájárulnak az egyenlő bánásmód elvének meghatározásához és érvényesülésének biztosításához, különféle - társadalmi,[1] alkotmányjogi,[2] polgárjogi,[3] munkajogi,[4] politikai[5] vagy filozófiai[6] - kontextusokban.
Az államtudományok mint különféle tudományok, nem nélkülözhetik egy-egy téma körültekintő megközelítését, már csak azért sem, mert több megközelítés rámutathat az emberi társadalom mozgatórugóinak komplex működésére, a működés diszfunkcióinak korai felismerésére. Az egyenlő bánásmód helyes felismerése és az annak megfelelő cselekvés azért is fontos, mert a felgyorsuló világban az alapos elmozdulásoknak legalább a helyes irányba kell történnie.
Kutatásaim arra a következtetésre engedtek jutni, hogy az egyenlő bánásmód alapja, illetve annak felismerése, növekvő jelentőségű a munkajogban, illetve annak speciális területén a közszolgálati hivatás gyakorlásában, mert a magán munkajoggal ellentétben a közszolgálati joggal szemben a közszolgáltatásai tekintetében társadalmi elvárás az egyenlő bánásmód érvényesítése.
Az egyenlő bánásmód elve Magyar-országon kutatásaim alapján nem értelmezhető sikeresen annak történelmi előképei[7] és szociológiai háttere nélkül.[8] Állítom, hogy az egyenlő bánásmód elvei különféle ideológiákból, egyházak feladatából vagy társadalompolitikai célból[9] levezethetőek. Az egyenlő bánásmód előképeinek az egyenlőségjogokat vagy az emberi méltóságot tarthatjuk. Kutatásaim azt tükrözik, hogy nem kerülhetjük el az említett lépcsőfokokat, az emberi méltóság[10] színes, olykor ambivalens vagy mellőzött[11] figyelembevételét.[12]
Vannak, akik szerint az egyenlő bánásmód az államban a pozitív jogok leképződése,[13] mert a hatalom birtokosa a minden ember legféltettebb kincsének, a jövő generációjának érdekében, a társadalom alapvető értékének, a családnak az érdekében járt el, de különösen azok érdekében, akik a társadalom felső rétegét vagy a "szolgáló rendet" alkották.[14] Azonban itt, a megcsonkult család megsegítése még partikulárisan érvényesült a társadalom szövetében,[15] a védelem terjedelme a hatalom birtokosától függött, a védelem intenzitása pedig változott.[16]
Mások az egyenlő bánásmód keletkezését és működését jelentős történelmi eseményekhez, a nagy francia forradalomhoz, illetve az emberi jogok globális térnyeréséhez kötik.[17]
Végül vannak, akik az egyenlő bánásmód kialakulását a fenti sorrendben képzelik el. Az alábbiakban felsorolok néhány narratívát, melyek az egyenlő bánásmód elvét befolyásolják. Úgy tűnik, ezen elvek a társadalmat érő hatások következtében búvópatakként törnek elő a társadalomirányító elvek szövevényéből.
Az egyenlő bánásmód fogalmát érdemes feltárni a magyar nyelv leképzése alapján, hiszen ez az összetett fogalom számos kifejezést tartalmaz, és szociológiai, jogi szövegek annak számos szinonimáját használják a fogalom körülírásában. Az "egyenlő bánásmód" szócsoport az "egyenlő", a "bánás" és a "mód" szavakra bontható. Az "egyenlő" szó szinonimái különösen: az ekvivalens, azonos, megegyező, egyforma, hasonló, páros, egyenértékű, egybevágó, szimmetrikus, összemérhető szavak. A "bánás" kifejezés különösen: a viselkedni valakivel, kezelni valakit, gondoskodni valakiről, törődni valakivel, bírni valakivel pozitív kontextusokat, és az elbánni valakivel, kibánni valakivel (ar-
- 29/30 -
chív) negatív konnotációt hordozza, valamint a pozitív vagy negatív befogadni valakit, foglalkozni valakivel, őrizni valakit, nevelni valakit jelentéstartalmakat hordozhatja. A "mód" a módszer, eljárás, technika, folyamat, rendszer, stílus, forma, manír, procedúra, út szavakkal is jellemezhető. E kifejezések egyes filozófiai irányokat is kijelölnek. A bánás és a mód szavak összekapcsolása a valakivel vagy valamivel való bánás jelzője, mely az emberre és környezetére vonatkozik. Az "egyenlő bánásmód" kifejezés szinonimái általában olyan kifejezések, amelyek az igazságos, pártatlan vagy diszkriminációmentes viselkedést jelentik emberek vagy csoportok között. Ilyen kifejezések az "igazságos elbánás", "pártatlan kezelés", "diszkriminációmentes bánásmód", "egyformán bánás", "előítélet-mentes magatartás", "egyenlő kezelés", "tisztességes bánásmód", "személyek közötti egyenlőség", "méltányos viselkedés", "egyenlő jogok biztosítása". Még gazdagabb az egyenlő bánásmód jelentése, ha annak külföldi eredetű szövegfordításait is vizsgáljuk. Ebben az esetben a fair, torzítás- és hibamentes, esélyegyenlőségi, inkluzív, etikus, egyenlőségorientált, humánus bánásmódról is beszélünk. E kifejezésekben az egyenlő bánásmód nemcsak jogi értelemben, hanem szociológiai értelemben is jelen van, s mi több, ezek az értelmezések a szociológiában és a jogirodalomban átfedésben vannak egymással.[18]
Szövegértelmezésekben segítséget nyújthat a jobb agyfélteke tudatos használata is. Már Platón figyelmeztetett akadémiájának állítólagos feliratával: "Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát!" Az egyenlő bánásmód fogalomban a "megegyező", "egyforma", "egybevágó", "szimmetrikus" kifejezések ugyanis képekben is megjelenhetnek előttünk, és a szöveghez képest többlet-jelentéstartalmakat hordoznak.[19]
Európában az egyenlő bánásmód egyik jelentős elvi alapja a törvény előtti egyenlőség előfutára, az ősi "hallgattassék meg a másik fél is" elvben gyökerezett[20] és gyökerezik ma is. Az elv még nem biztosította a törvények végrehajtóinak igazságosságát, de lehetőséget teremtett arra. Nem egyértelmű, hogy az egyházak alkalmazták-e először ezt az elvet, mivel az egyenlőség gondolata megtalálható a világ számos vallási és filozófiai hagyományában, még az egyházak és formális vallási intézmények megjelenése előtti iratokban is.[21] Az ókori egyiptomi, görög és római kultúrákban, valamint a keleti vallásokban, a buddhizmusban, hinduizmusban és a kínai filozófiákban, például a konfucianizmusban, taoizmusban is találunk utalásokat az egyenlőségre és az egyenlő bánásmódra.[22] Ezek a korai gondolatok gyakran az erkölcsi és etikai tanítások részeként jelentek meg.[23] Az egyenlő bánásmód elve azonban nem korlátozódik kizárólag vallásos kontextusra. Igazolni látom A. Posner véleményét, mely szerint "tökéletlen formában léteztek egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség irányába ható policentrikus jogi előírások[24] már a zsidó-keresztény vallási előírások megjelenése előtt is, például szokásjog, céhjog és kereskedelemjog formájában".[25] Az egyenlő bánásmódot azonban az emberi jogok írásos megjelenése jelentősen előmozdította, amikor létrejött a törvények megismerhetőségének, elemzésének, rekonstrukciójának és betarthatóságának elvi alapja. Nem keresztény elveken - például a darwinizmus alapján - nyilvánvalóan nem tartható a test és a lélek megkülönböztetésének tétele, hiszen a tudós szerint az ember mentális képességei is egy lassú természeti folyamat eredményeképpen alakultak ki. Darwin nézetei hatottak többek között Marxra és Nietzschére is.[26] Marx az embert "társadalmi embernek látja, Nietzsche tagadja az ember racionalista voltát, míg Richard Rorty a kegyetlenség elkerülését tartja fontosnak. Nem keresztény tanok is lehetnek azonban alapjai a humanizmusnak. Úgy tűnhet számunkra, hogy az egyenlő bánásmód elve nem más, mint egy ideológia gyűjtemény, mely jogi igazolást keres.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
