A 2022 februárjában megkezdődött, Ukrajna felé irányuló orosz katonai fellépés jelentős hatást gyakorolt a magyar büntető jogalkalmazásra is: különösen a kiutasítás anyagi és végrehajtási szabályozása, a kiadatások, továbbá a terhelti jelenlét megítélése tekintetében.
Az ukrán állampolgárságú terheltekkel szembeni kiutasítás büntetés kiszabásának lehetőségével kapcsolatban a magyar kormány az Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárokat ideiglenes védelemre jogosultként ismerte el. Jogalkalmazói körökben azonnal felmerült a kérdés, hogy azok az ukrán állampolgár elkövetők, akik 2022. február 24. előtt bűncselekmény elkövetése céljából érkeztek Magyarországra, besorolhatók-e ebbe a körbe, beletartoznak-e a Magyarországra tömegesen menekülők csoportjába, vagyis velük szemben is anyagi jogi akadálya van-e kiutasítás alkalmazásának. Különösen az embercsempészet miatt indult büntetőügyekben vált ez éles kérdéssé.
A háborús konfliktusra figyelemmel továbbá Oroszország 2022. március 16. napján kilépett az Európa Tanácsból, és egyúttal felmondta az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Az Európai Kiadatási Egyezményt az orosz föderáció ezen időponttól, mint nem Európa tanácsi tagállam alkalmazza, de az EJEE-ben korábban biztosított garanciák nélkül, így minderre figyelemmel felmerült azon kérdés, hogy az Oroszországi Föderációba az ukránon kívüli más állampolgár kiadatása tárgyában is a kiadatás megtagadható-e az alapvető jogok sérelmére hivatkozással.
Végezetül, a háborúban részes felek cselekményeinek megítélése is előtérbe került az európai gondolkodásban: a Nemzetközi Büntetőbíróság által kibocsátott nemzetközi elfogatóparancsok felvetettek joghatósági, illetékességi kérdéseket is a felelősségre vonás hatékonyságának eltérő megítélése mellett, amely egy újabb külön büntetőbíróság felállításához vezetett.
A büntető anyagi jogi kérdéseket előre véve, az egyik legfontosabb, és azonnal eldöntendő kérdés volt, hogy a humanitárius katasztrófa, vagyis a tömeges menekülés a háború kezdetén Ukrajnából, hogyan érinti azokat, akiknek a büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapítja, egyben kiutasításukat rendeli el.
A magyar szabályozás szerint kiutasítani Magyarország területéről - fő szabály szerint - azt a nem magyar állampolgár elkövetőt lehet, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos; a kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.[1] Ellenben nem utasítható ki az, aki számára Magyarország menedékjogot biztosít[2].
A kérdés azért is merült fel, mivel a háborús konfliktus kitörésének napján a magyar kormány már reagált a menekültáradatra. A 56/2022. (II. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet)[3] alapján az Ukrajna területéről érkezett ukrán állampolgárokat, valamint az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismerte el.[4] A Rendelet a kihirdetése napján, 22.00 órakor lépett hatályba.[5] A menedékjogról szóló törvény értelmében a Magyarország által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismert személy menedékjogot élvez.[6]
Jogalkalmazói körökben azonnal felmerült a kérdés, hogy azok az ukrán állampolgár elkövetők, akik 2022. február 24. előtt bűncselekmény elkövetése céljából érkeztek Magyarországra, besorolhatók-e ebbe a körbe, beletartoznak-e a Magyarországra tömegesen menekülők csoportjába, vagyis velük szemben is anyagi jogi akadálya van-e kiutasítás alkalmazásának. Különösen az embercsempészet miatt indult büntetőügyekben vált ez éles kérdéssé, ahol - a büntetőjogi felelősség megállapítása esetén - e büntetés kiszabása mérlegelést nem tűrő, vagyis kötelező.[7]
A fentebb hivatkozott szabályok összevetésből ugyanakkor az következett, hogy a Rendelet kifejezetten csak azon ukrán állampolgárságú (vagy Ukrajnában jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár) személyeket részesítette haladéktalanul ideiglenes védelemben, akik a fegyveres konfliktus kirobbanása miatt kényszerültek arra, hogy Ukrajna területéről Magyarországra meneküljenek. Ebből következik, hogy azok az ukrán állampolgár elkövetők, akik még 2022. február 24. előtt, bűncselekmény elkövetése céljából érkeztek Magyarországra, és azt követően is Magyarországon tartózkodtak, adott esetben kényszerintézkedés hatálya alatt álltak, nem sorolhatóak ebbe
- 31/32 -
a körbe, nem tartozhatnak értelemszerűen a Magyarországra tömegesen menekülők csoportjába, így velük szemben a kiutasításnak anyagi jogi akadálya nincs.
Amennyiben az elkövető 2022. február 24. előtt Magyarországon bűncselekményt követett el, azonban Ukrajnába visszatért, majd az orosz fegyveres erők katonai inváziója következtében lakóhelyét elhagyva Magyarországra menekült, úgy a Rendelet alkalmazásának helye lehetett, az ilyen személy menedékeskénti elismerése nem (volt) kizárt.
Ki kell emelni azonban, hogy a rendelet csak azokat a külföldieket ismerte el ideiglenes védelemre jogosultként, akik Ukrajna területéről érkeztek Magyarországra. Nem kizárt azon ukrán állampolgár elkövető Magyarországon menedékesként történő elismerése ugyanakkor - függetlenül attól, hogy mely állam felől érkezett Magyarországra -, akit az Európai Unió más tagállama részesít ideiglenes védelemben, és az elkövető menedékesként elismert családtagjai Magyarországon tartózkodnak.[8] Mindebből azonban az a következtetés is levonható volt,[9] hogy azzal az ukrán állampolgár bűnelkövetővel szemben, aki - akár 2022. február 24-ét követően, akár előtte - nem Ukrajna felől lépett be Magyarország területére, és más tagállam nem részesített védelemben, minden további nélkül a kiutasítás büntetés alkalmazható (volt).
Időközben a magyar kormány hatályon kívül helyezte a Rendeletet[10] 2022. március 8-tól, de ez nem érintette a rendelet alapján már véglegesen elbírált kérelmeket.
Az új szabályozás a Tanács lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022/382 végrehajtási határozatára volt figyelemmel.
E határozat az orosz fegyveres erők által 2022. február 24-én megkezdett katonai invázió eredményeként ukrajnai lakóhelyüket az említett napon vagy azt követően elhagyni kényszerült személyek következő kategóriáira vonatkozik: a) 2022. február 24-e előtt Ukrajnában tartózkodó ukrán állampolgárok, b) olyan hontalan személyek és Ukrajnától eltérő harmadik országok olyan állampolgárai, akik 2022. február 24. előtt nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesültek Ukrajnában, c) mindezen személyek családtagjai.[11] Utóbbi kategória értelmezésére is iránymutatást adott a határozat, és minden tagállamot kötelezett a menedék biztosítására. Az új magyar szabályozás tehát ennek felelt meg, és rögzítette, hogy a határozatban felsorolt személyek Magyarországon is menedékesnek[12] minősülnek, ekként védelemben részesülnek.[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
