I.1. A 2016. június 9. napján, jelen tanulmány szerzője által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban hozott, a szakirodalomban Balogh-ítéletként "elhíresült" ügyben[1] az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság vagy EUB) leszögezte, miszerint a külföldi elítélésről szóló, a bűnügyi nyilvántartónak címzett, az ECRIS rendszeren[2] keresztül küldött értesítés bejegyzése és elismerése nem függhet egy olyan külön eljárástól, amelyben a magyar bíró a külföldi eljárást garanciális szempontból is vizsgálja (vagyis, ha a külföldi eljárás az érintett jognak megfelelő volt, akkor azt minden további nélkül Magyarországon figyelembe kell venni), ezen eljárás nem EU-konform.
I.2. A Balogh-ítéletre figyelemmel a magyar jogalkotó a 2017. évi XXXIX. törvénnyel 2018. január 1-től új alapokra helyezte a külföldi ítéletek érvényének elismerését: mindenekelőtt kettéválasztotta az Európai Unió tagállami bíróságai által kihirdetett ítélet és az ún. harmadik (a továbbiakban: külföldi) államok bíróságai által hozott ítéletek elismerését.
A törvényalkotó a terminológia szétválasztásával is érzékeltette a két jogintézmény közötti különbséget: tagállami ítélet esetén figyelembevételről és megfeleltetésről van szó, míg külföldi ítéletnél annak elismeréséről.
A tagállami ítéletek esetében főszabállyá vált, hogy azok külön eljárás nélkül érvényesülnek és figyelembe veendők, és csak a törvényben meghatározott konkrét esetekben kerül sor az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvényben (a továbbiakban: EUtv.) önállóan szabályozott ún. megfeleltetési eljárásra. A szétválasztás annyira éles, hogy a törvény rögzíti, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) külföldi ítéletre elismerésére vonatkozó rendelkezéseit az EU tagállami ítéleteikre nem lehet alkalmazni.[3]
I.3. A külföldi ítéletek elismerése körében az egyik legfontosabb változás volt, miszerint arra újra kizárólag a Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége[4]. Az eljárások ismételt koncentrálását a fentebb már jelzett jogértelmezési problémák, illetőleg az illetékességi összeütközések[5] nagy száma indokolta.
A törvény rögzíti, hogy a külföldi bíróság büntetőügyben hozott el nem ismert ítélete a büntetőeljárásban nem vehető figyelembe - a kölcsönös bizalom elve alkalmazásának hiánya miatt.[6] Emellett a külföldi, részben felfüggesztett, részben végrehajtandó szabadságvesztés- büntetést a továbbiakban végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként kell elismerni.[7], [8], [9] A külföldi bíróság által kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére, felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelésére, vagy próbára bocsátás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele is megtörtént.[10] Mindemellett a felmerülő költségeket (ideértve a fordítás díját is) az állam viseli.
I.4. A tagállami ítéletek magyar büntetőjogi következményeinek alkalmazhatósága tekintetében három, egymásra épülő helyzet van:
1. a tagállami ítélet "puszta" figyelembevétele;
2. a tagállami ítélet megfeleltetése; valamint
3. a tagállami ítéletben szereplő büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele.
I.4.1. A tagállami ítélet figyelembevétele[11] minden büntetőügyben eljáró hatóságra (nyomozó hatóságra, ügyészségre, bíróságra) vonatkozó kötelezettség.[12] Lényege, hogy a tagállami ítélet közvetlenül érvényesül az újabb magyar büntetőeljárásban: nincsen külön eljárás, valamint a kölcsönös bizalom elve alapján a magyar Be.-ben írt garanciális szabályok külföldi alkalmazása nem vizsgálható, csak a nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogok megléte. Ugyanis a kölcsönös elismerés, a kölcsönös bizalom elvébe - különösen az utóbbi évek tisztességes eljárást érintő uniós jogalkotási folyamatára figyelemmel - beleértendő az azzal kapcsolatos bizalom is, hogy valamennyi tagállam biztosítja a terheltek alapvető jogait. Ugyanakkor valamennyi uniós jogi aktus külön rendelkezést tartalmaz az Európai Unió Alapjogi Chartájában, és más, e körben ismert nemzetközi alapjogi dokumentumokban[13] biztosított alapvető jogok érvényesülésére.
Általában a jogsegély végrehajtása, így a tagállami ítélet "elismerése" is megtagadható, amennyiben az súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat.
- 9/10 -
A "súlyosan sértené" kifejezés és az "alapvető jogok" fogalma alkalmazásának célja, hogy megtagadásra (figyelembe nem vételre) csak a ténybeli adatokkal alátámasztott, valóban indokolt esetben kerülhet sor. Így nem képezheti a terhelt alapjogainak sérelmére történő hivatkozás tartalmát, ha például egy olyan tagállami büntetőeljárásról van szó, amelyben a terhelt védőhöz, nyelvhasználathoz való joga, vagy jelenlétének biztosítása nem magyar jogszabályoknak megfelelően biztosított.[14] Ugyan a bevezetett új megtagadási ok a kötelező megtagadási okok között szerepel, azonban a bíróság feladata, hogy a rendelkezésre álló adatokat mérlegelje, és döntsön a súlyos alapjogsérelem fennállásáról. Amennyiben ezt megállapíthatónak véli, úgy a megtagadás kötelező. Egyetlen kivétel, ha az alapjogi sérelem a kibocsátó tagállam által nyújtott garancia vállalásával kiküszöbölhető.[15]
A figyelembevétel lényegében tehát az újabb magyar büntetőeljárásban mint a büntetéskiszabást súlyosbító körülmény jelenhet meg, valamint következménye lehet a ne bis in idem elvének[16] alkalmazása.
I.4.2. A tagállami ítélet megfeleltetése[17] a fentiekkel szemben egy speciális eljárást takar, amelynek célja, hogy az eltérő nemzeti szabályokon, fogalomhasználaton alapuló tagállami ítéletek egy azonos ügyben hozott - a tagállami ítéletnek megfelelő tartalmú - magyar ítélettel azonos joghatást váltsanak ki. A megfeleltetésre akkor kerülhet sor, ha az újabb magyar büntetőeljárásban pl. visszaesést alapoz meg a tagállami ítélet, a próbára bocsátást kell megszüntetni, vagy az elkövetés ideje a tagállami felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejére esik.
A tagállami ítéletben szereplő büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele[18] érdemi "előfeltétele" a tagállami ítélet megfeleltetése. A végrehajtási jogsegély teljesítésére - főszabályként - a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, kivéve a szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételét (Fővárosi Törvényszék), valamint a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtását (a vagyonelkobzás vagy elkobzás alá eső vagyon vagy dolog helye szerinti járásbíróság).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
