A jogi személy felelősségi pajzsának vagy kérgének áttörése lassan tört utat a magyar jogalkotásban, mind a tagi (tulajdonosi), mind a vezetői felelősség kérdésében. A gyakorlatban azonban indultak olyan perek, amelyek megkísérelték szélsőséges esetekben ezt a felelősségi pajzsot áttörni, ezek azonban elszigetelt esetek voltak, s az akkor hatályos Gt. szabályainak általános értelmezését meghaladták.
2006-ban a Gt. új szabályaival párhuzamosan került a Cstv.-be a vezetői felelősség szabályrendszere, amelyet a módosítás indokolása a wrongful trading néven ismert angolszász előírások egyik módosított változataként jellemzett. Csak emlékeztetőül írom: a vezetői felelősség alapja a Gt. 30. § (3) bekezdés alábbi rendelkezése volt, amely kimondta, hogy a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére - ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették - előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét. A Gt. fenti szakaszában említett egyik külön jogszabály a Cstv. 33/A. §.
A vezetői felelősség szabályainak 2006. évi bevezetése óta a jogalkotás keresi az ideális jogi megoldást a hitelezői érdekek védelmében. Ezzel magyarázható, hogy a vonatkozó előírásokat négy alkalommal módosították jelentősen, ezért öt időállapot szerinti szabályozás ismert. Ez jelzi, hogy a gyakorlatban nem működött a rendszer hatékonyan és a bírói gyakorlat is szóródott. Erre tekintettel a Kúrián 2016-ban Joggyakorlat-elemző Csoport alakult a jogintézmény és a bírói gyakorlat vizsgálatára. A Joggyakorlat-elemző Csoport 2016.El.II.JGY.G.2. szám alatt tette közzé "A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége" tárgykörben készült összefoglaló véleményét, amely részletesen foglalkozik a perekben felmerült kérdésekkel és a gyakorlat által adott válaszokkal. (Elérhető www.lb.hu honlapon.)
A Cstv. 2017. évi módosítása (VI. Cstv. Novella) során a vélemény egyes megállapításait figyelembe vették és megújították a vezetői felelősség szabályait, amelyet indokolt a Ptk. 2016. évi módosítása is. Ennek során:
- pontosításra került, milyen tevékenység vagy mulasztás alapozza meg az adós vezetőjének polgári jogi felelősségét,
- a Ptk.-val és a környezetvédelmi törvénnyel a koherenciát megteremtette,
- a felelősség alóli mentesülési okokat és
- a vagyoni biztosítékra kötelezés szabályait pontosította.
A módosítás nem hozott koncepcionális változást, nem szüntette meg a kétlépcsős perlést, melyet sokan bíráltak, nem írta elő, hogy a vezető a fenyegető fizetésképtelenség valamely stádiumában köteles intézkedni a legfőbb szerv összehívása, esetleg a csőd- vagy felszámolási eljárás megindítása iránt. A változtatások a várható értelmezési gondok ellenére tisztább helyzetet teremtettek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
