Napjainkban a védőoltások hatékonyságával, szükségességével és biztonságával kapcsolatos viták reneszánszukat élik. A korábban sziklaszilárdnak hitt tudományos megalapozottságban kételyek lettek úrrá, amelynek eredményeképpen az oltásszkeptikus szülők különböző eszközökhöz folyamodnak, hogy gyermekeik valahogyan mentesüljenek vagy elkerüljék a kötelező védőoltások beadását.[1] Mindezzel szemben szinte köztudomású ténynek tekinthető, hogy a védőoltásoknak az egyént és a közösséget védő tudományosan alátámasztott jelentősége van. Jelen tanulmány a kiskorúak, valamint az őket körülvevő társadalmi közösség vonatkozásában azt vizsgálja, hogy az állam milyen jogi mechanizmusokkal biztosítja, a vakcinák időben történő beadatását.
"Az államnak is biztosítania kell a gyermekek számára azt a védelmet és gondoskodást, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges. Ezért az államnak akár a szülőkkel szemben is védelmeznie kell a gyermekek önálló érdekeit. Mivel a védőoltások az érintett egyén és a társadalom többi tagjának egészségét védik, a gyermekeknek érdekük fűződik ahhoz, hogy megkapják az életkorhoz kötött védőoltásokat. Továbbá a gyermekközösségek tagjainak érdekük fűződik ahhoz, hogy a közösség tagjai minél nagyobb számban legyenek immunizáltak"[2] A gyermekek részére előírt kötelező védőoltások azonban egészségügyi kockázattal is járnak, amelyet a jogalkotó figyelembe vesz és - kivételes módon - lehetőséget biztosít kártalanítás jogcímén az igényérvényesítésre. A tanulmány a jogszabályban biztosított kötelező védőoltásokhoz kötött kártalanítás elméleti és gyakorlati alapú értelmezésére is fókuszál.
Az emberiség történelmében hatalmas tudományos áttörésnek számított a mesterséges immunizáció, vagyis a védőoltások felfedezése. Ennek ellenére a mai napig sokan megkérdőjelezik hatékonyságukat és fontosságukat. A védőoltások alapvető célja, hogy mesterséges úton, egy meghatározott fertőzés ellen védettség alakuljon ki olyan módon, hogy a fertőzéssel felmerülő kockázatok, komplikációk elkerül-
- 5/6 -
hetők legyenek, illetve minimálisra csökkenthetővé váljanak.[3] A járványos megbetegedések elleni oltásoknak köszönhetően mára már számos betegség megelőzhetővé és elkerülhetővé vált Magyarország, illetve Európa területén egyaránt. Sőt, a védőoltások következetes alkalmazása miatt egyes betegségek világszintű eradikációja is megtörtént.[4] Nem véletlenül tartják a globális egészségbiztonság elengedhetetlen részének.[5] A védőoltások jelenleg évente 3,5 - 5 millió ember halálát előzik meg olyan betegségekkel szemben, mint a torokgyík (diftéria), tetanusz, szamárköhögés (pertussis), influenza és a kanyaró.[6]
Bár az immunizáció az egyik leghatékonyabb közegészségügyi megoldás, a COVID-19-et megelőző években a védőoltottak száma már csökkenést mutatott. A COVID-19 világjárvány miatt kialakult zűrzavar és rendkívüli erőfeszítések több, mint két éven át megterhelték az egészségügyi rendszereket, ami az immunizáltak körében még nagyobb visszaesés jelentett. A rendelkezésre álló 2023-as adatok is azt mutatják, hogy a korábbi 2019-es évi teljesítményhez sem tért még vissza a beoltottsági ráta.[7] Ennek javítása érdekében az Egészségügyi Világgyűlésen (The World Health Assembly) az országok és az Egészségügyi Világszervezet (továbbiakban: WHO) partnerei új globális stratégiát fogadtak el Immunization Agenda 2030 (röviden: IA2030) néven, amelynek "célja, hogy fenntartsa az immunizálás nehezen elért eredményeit, felépüljön a COVID-19 okozta zavarokból, és még többet érjen el - úgy, hogy senkit sem hagy maga mögött, semmilyen helyzetben vagy életszakaszban."[8] A stratégia 2030-ig elérendő céljai között szerepel, hogy a gyermek- és serdülőkorban beadott alapvető védőoltások 90%-os lefedettséget érjenek el, valamint, hogy felére csökkenjen azoknak a fiataloknak a száma, akik teljes mértékben kimaradnak az oltásból.[9]
Az Európai Unión belül a tagállamok saját maguk felelősek a nemzeti közegészségügyi politikájának a kialakításáért, amibe beletartozik az immunizációs program és oltási rend meghatározása is. Az immunizációs program egyik alappillérét jelenti a gyermekek részére előírt védőoltás, amely számos tagállamban kötelező. Fontos kiemelni, hogy az oltási rendekben eltérések mutatkoznak a beoltandó személyek életkorára, a népességcsoportokra, a dózisok számára és időzítésére vonatkozóan; továbbá abban is, hogy a vakcinákat önállóan, vagy kombinálva más vakcinákkal adják-e be. Mindezeken túlmenően az eltéréseket befolyásoló tényezők között szerepet játszik az adott állam egészségügyi rendszer struktúrája, erőforrása, valamint az oltási program flexibilitása. Az, hogy az egyes oltási rendek között eltérések mutatkoznak még nem jelentik azt, hogy egyes oltási rendek hatásosabbak lennének a többinél. Csupán az adott állam társadalmi-szervezeti körülményeihez, egészségügyi rendszereihez igazították őket. Jelenleg a tagállamok gyermekkorhoz kötött oltási rendje kilenc kötelező védőoltást tartalmaz.[10]
Magyarországon összesen tizenkét fertőző betegség elleni kötelező védőoltásban részesülnek a gyermekek.[11]
- 6/7 -
Érdekességként kiemelendő, hogy a WHO, továbbá az Európai Unió szerint hazánk az ezredfordulón követendő példaként szolgált a gyermekek részére beadandó védőoltások terén.[12] A WHO legutóbbi 2023-as adatai szerint Magyarországon a fertőző betegségek elleni átoltottság a csecsemők és kisgyermekek körében 99% feletti volt.[13]
Hazánkban a kötelező védőoltás az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) Védőoltások cím alatt a 57.§-ban szereplő egészségügyi szolgáltatás, amelynek célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása. A törvény különböző módon differenciál a kötelezően beadandó védőoltások között. Egyrészről beszélhetünk életkorhoz kötött, megbetegedési veszély esetére, valamint külföldre történő kiutazás esetére előírt kötelező védőoltásokról.[14] Ezek konkrét részletszabályait a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről tartalmazza. Jelen tanulmány az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokra vonatkozó szabályozásra fókuszál.
Az emberi jogok deklarálása csupán a második világháború után vette kezdetét, amikor az emberi méltóság és szabadság eszméjén alapuló Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megalkotásra került. A Nyilatkozat mellett A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint az Európai Alapjogi Charta is védelemben részesíti az élethez, valamint az emberi méltósághoz való jogot. Az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog kéz a kézben járnak, egymástól elválaszthatatlan alapjognak tekinthetők. Ez az európai szellemiség hazánk Alaptörvényében is tükröződik, ami az élethez való jogot az emberi méltósággal együtt deklarálja akként, hogy "az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg."[15]
Az élethez való joggal általában a magzati élet védelmét, valamint a halálbüntetés tilalmát szokták összefüggésbe hozni. Az élethez való jognak ugyanakkor van az egészséghez való joggal lévő kapcsolata is, hiszen az emberi élethez való jog sérelmét eredményezheti az emberi egészség veszélyeztetése, illetve az ahhoz szükséges feltételek elvonása. A hosszú távon akár halált okozó egészségkárosodás esetében a két jog közötti összefüggés szintén megmutatkozik.[16] Az élethez való jog "párjaként" aposztrofált emberi méltóság nem csupán az emberi jogok alapja, lényeges tartalma, de azok kiinduló pontjául is szolgál. Másképpen kifejezve, az emberi méltósághoz való jog anyajog, amely megalapozza az alapjogi rendszert. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint,
- 7/8 -
"az emberi méltóság azt jelenti, hogy az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az alany ember marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá vonhatók, nincs érinthetetlen lényegük."[17]
Az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot, mint az ember veleszületett jogát, általános személyiségi jogként határozta meg. A testület gyakorlata szerint általános személyiségi jog egyes elemei a személyiség szabad kibontakozásának joga, az önrendelkezési jog, az általános cselekvési szabadság, valamint a magánszférához való jog. Az önrendelkezési jog, az emberi méltóság, így az általános személyiségi jog egyik összetevőjeként széles körű védelmet élvez, mivel ez a jog biztosítja, hogy a döntésre képes ember saját teste és sorsa felett önállóan rendelkezzen.[18]
Az önrendelkezési jogból került levezetésre a betegjogok központi magját képező egészségügyi önrendelkezési jog is. Az önrendelkezési jog az egészségügyi ellátással összefüggésben azzal a jelentéstartalommal bír, hogy a beteg aktívan vehessen részt az ellátásával kapcsolatos döntési folyamatban. Ennek keretében a cselekvőképes beteg maga határozza meg, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, és ha igen, akkor annak során melyek elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasítja vissza.[19] Az alkotmánybírósági és a nemzetközi emberi jogi bírósági gyakorlatban is konzekvensen megmutatkozik, hogy az önrendelkezés a szabad és felvilágosult beleegyezés és az ellátás visszautasításának jogát jelenti.[20] Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi önrendelkezéshez való jog nem korlátlan, mivel az, a beteg egészségi állapota által indokolt, a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.[21]
A beleegyezésre, illetve a visszautasításra vonatkozó szabályoknak - egészségügyi önrendelkezési jog gyakorlásának - összhangban kell lenniük a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseivel, amely előírja, hogy érvényes jognyilatkozatot csak olyan cselekvőképes személy tehet, aki rendelkezik belátási képességgel, vagyis képes előre felmérni magatartásának lehetséges következményeit. Az a kiskorú pedig, aki tizennegyedik életévét nem töltötte be, cselekvőképtelennek minősül, aminek következménye, hogy jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselő kell, hogy eljárjon.[22] Ezt az életkori sajátosságból eredő belátási képesség éretlensége alapozza meg, amely megdönthetetlen vélelemnek minősül. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatának érvényességéhez is főszabály szerint szintén törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, - a Ptk.-ban meghatározott kivételekkel.[23]
A védőoltás beadásával kapcsolatos jognyilatkozat személyt érintő jognyilatkozatnak minősül, amellyel összefüggésben a Ptk. és az Eütv. is hasonló rendelkezéseket tartalmaznak. Míg a Ptk. alapján mind a korlátozottan cselekvőképes kiskorú, mind az ítélőké-
- 8/9 -
pessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét a törvényes képviselőnek figyelembe kell venni,[24] addig az Eütv. szerint az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása során a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú véleményét szakmailag lehetséges mértékig kell figyelembe venni.[25] Ez a szabály arra az esetre is vonatkozik, amikor a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a törvényes képviselő - szülő - gyakorolja. Mindkét jogszabályi rendelkezés összhangban áll a Gyermekek jogairól szóló 1989-es New York-i egyezmény 12. cikkével,[26] amely alapján a gyermek véleményét érettségi fokára és korára figyelemmel tekintetbe kell venni. Hasonló álláspontot képvisel az Alkotmánybíróság is. A 39/2007. (VI.20.) AB határozatában kifejtette, hogy "(...) figyelembe kell venni, hogy a gyermekek értelmi képességei a növekvő életkorral párhuzamosan fejlődnek, egyre szélesebben bontakozik ki döntési képességük. Ezért egyre több kérdésben lesznek jogosultak a szülői tájékoztatásra, majd egyre gyakrabban igényelhetnek érdemi beleszólást saját életük kialakításába. Értelemszerű, hogy a csecsemők még nem gyakorolhatnak jogokat, de az óvodáskorúak már több mindent képesek megérteni az egyes orvosi vizsgálatok és beavatkozások céljáról, lezajlásáról és várható következményeiről, a 14. életév felettiek pedig már maguk dönthetnek a mindennapos egészségügyi kérdésekben (orvoshoz fordulnak-e, szednek-e gyógyszert, alternatív gyógymódot választanak-e stb.)." Összefoglalóan elmondható, hogy a gyermek önrendelkezési joga tehát nem abszolút módon korlátozható.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által évente frissített és közzétett módszertani levele tartalmazza az adott évre érvényes oltási naptárt. Ennek alapján a kötelező védőoltásokat két nagy csoportba oszthatjuk. Egyrészről beszélhetünk azokról az oltásokról a gyermek életkorához kötötten, amelyeket meghatározott időközönként és folyamatosan kell beadni az illetékes házi orvosnak. "Az ifjúsági-egészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése. Ennek során biztosítani kell az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat, illetve azok megtörténtének és eredményességének vizsgálatát, továbbá a kampányoltásokat."[27] A magyar gyermekek jelenleg tizenkét fertőző betegség elleni kötelező védőoltásban részesülnek, amelyek taxatív felsorolását a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (1) bekezdése tartalmazza.[28] Ezeket a védőoltásokat különböző dózisban és ütemezéssel kell beadni attól függően, hogy milyen betegségek ellen védenek, mi az oltóanyag típusa, valamint, hogy milyen életkorban van az adott személy (gyermek).[29] Az életkorhoz kötött kötelezően beadandó védőoltásokat 0-6 éves korúak körében kell végrehajtani a következők szerint:
- A gyermek az első védőoltása a születését követő első négy hétben esedékes, amely a gümőkór és a tuberkolózis ellen nyújt védelmet.
- 9/10 -
- A második oltás 2 hónapos korban esedékes, ami a torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás, a Haemophilus okozta agyhártyagyulladás, valamint a pnuumococcus baktérium által okozott különböző súlyos betegségek ellen nyújt védelmet.
- A harmadik oltás 3 hónapos korban esedékes, amit ismételten a torokgyík, a szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás, valamint a Haemophilus okozta agyhártyagyulladás ellen kell beadni.
- A negyedik oltás 4 hónapos korban esedékes - a második pontban felsorolt - torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás, valamint a Haemophilus okozta agyhártyagyulladás, valamint a pneumococcus baktérium által okozott különböző súlyos betegségek ellen.
- Az ötödik védőoltás a gyermek 12 hónapos korában esedékes. Ez az oltás a pneumococcus baktérium, valamint a bárányhimlő ellen nyújt védelmet.
- A hatodik oltás 15 hónapos korban kell esedékes, amely a kanyaró-mumpsz-rubeola ellen továbbá a bárányhimlő ellen nyújt védelmet
- A hetedik oltás 18 hónapos korban esedékes, amit ismételten a torokgyík, a szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás, valamint a Haemophilus okozta agyhártyagyulladás ellen kell beadni.
- A nyolcadik oltás 6 éves korban esedékes, amely a torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, valamint a gyermekbénulás ellen nyújt védelmet.[30]
A kötelező védőoltások másik nagy csoportját az iskolai kampányoltások képezik, amelyeket 11 éves kortól kell elvégezni.[31] Ennek megfelelően
- A kilencedik oltás 11 éves korban esedékes, a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen,
- A tizedik oltás szintén 11 éves korban esedékes, amelyet a torokgyík, szamárköhögés, illetve a tetanusz ellen kell beadni.
- Végül a tizenegyedik oltás 12 éves korban esedékes, amelyet a Hepatitis B ellen kell beadni.[32]
Látható, hogy a kötelező védőoltást legtöbbször olyan korban szükséges beadni, amikor a gyermek még szinte egyáltalán nem, vagy igen csekély belátási képességgel rendelkezik. Ebből kifolyólag az egészségügyi önrendelkezési jog gyakorlásához szükséges döntéshozatali képességgel sem rendelkezik, amelyre az Alkotmánybíróság is rámutatott. "A csecsemők esetében értelemszerűen minden egészségügyi beavatkozás esetén kizárt az önrendelkezési jog gyakorlása. A 14. életév alatti gyermekek esetén - bizonyos életkor felett - elvileg nem zárható ki az önrendelkezési jog érvényesülésének vizsgálata. (...) Azonban a védőoltások rövid és hosszú távú előnyeinek és hátrányainak megítéléséhez szükséges különleges megfontolások miatt a 14. életév alattiak nem képesek tájékozott és felelősségteljes döntésre az oltásokról. Ezért a jelen esetben vizsgált szabályozás - a jogalanyok döntésképességének hiánya miatt - nem korlátozza az önrendelkezési jogot."[33]
Általánosságban az invazív[34] beavatkozásokba történő beleegyezéshez
- 10/11 -
szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása. A törvény által kötelezően előírt egészségügyi beavatkozások - köztük a védőoltások - esetében viszont nem szükséges a szülő beleegyezése.[35] Bár a kötelező védőoltás nem korlátozza a gyermek önrendelkezési jogát, ő azt csak a törvényes képviselő útján tudja gyakorolni, aki az ellátást nem tagadhatja meg jogszerűen. Tehát a gyermek önrendelkezési joga azáltal van kvázi biztosítva, hogy a törvény kötelezővé teszi a szülő számára, hogy adja hozzájárulását egy olyan egészségügyi szolgáltatáshoz, amely a gyermek egészségi védelmét hivatott szolgálni.[36] Az Eütv. 21.§-a értelmében az olyan ellátás sem utasítható vissza, amelynek elmaradása esetén a kiskorú[37] egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be. A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú esetében továbbá a törvény kizárja a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a védőnői egészségügyi szolgáltatás visszautasítását.[38] A törvényes képviselő alapvető kötelezettsége közé tartozik, hogy gondoskodni köteles a védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről.[39] Ha a szülő a gyermekkel valamilyen oknál fogva mégsem tud a megjelölt időben a védőoltás helyén megjelenni, úgy ezt a körülményt köteles haladéktalanul bejelenteni a megjelölt helyen. Ennek következménye, hogy a védőoltás új időpontjáról a törvényes képviselő értesítést kap.[40] Ha a törvényes képviselő írásbeli felszólításra sem tesz eleget kötelezettségének, az egészségügyi államigazgatási szerv a védőoltást elrendeli.[41] Abban az esetben, ha a szülő továbbra sem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, - és így a védőoltásra, a fertőző betegségekre vonatkozó egészségügyi jogszabályt, egészségügyi rendelkezést megszegi - akkor szabálysértést követ el.[42] Ennek keretében egészségügyi bírság kiszabására kerül sor, amelynek mértéke 30.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjedhet.[43] Ez az anyagi szankció viszont nem tartja vissza kellően az oltást megtagadó szülőket az újabb jogsértésektől.[44]
Természetesen a törvény kivételeket is megállapít, így lehetőség van, hogy a kötelező védőoltás elhalasztásra kerüljön, vagy akár a gyermek mentesüljön a védőoltás felvétele alól. Átmeneti elhalasztásnak van helye, ha a kezelőorvos szerint, a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy egészségét, vagy meglévő betegségét várhatóan hátrányosan befolyásolná. Akkor is elhalasztásnak van helye, ha a védőoltás beadásához fűződő közegészségügyi érdeket nem veszélyeztető időn belül a gyermek egészségi állapotában olyan változás várható, amely a gyermek védőoltásban részesítését lehetővé teheti.[45] Másképpen megfogalmazva az elhalasztásra akkor van lehetőség, ha nem veszélyezteti a közegészséget az átmeneti kontraindikáció fennállásának időtartama.[46] A kötelező védőoltás elhalasztásáról az egészségügyi államigazgatási szervet értesíteni kell, amennyiben viszont az ellenjavallat megszűnik, az elhalasztott védőoltást haladéktalanul pótolni kell.[47]
A kötelező védőoltás alóli mentesítést az illetékes egészségügyi államigazgatási szervnél kell kezdeményezni, amelyet mind a kezelőorvos, mind
- 11/12 -
az oldandó kiskorú törvényes képviselője megtehet. Mentesítés kizárólag akkor adható, ha a gyermek egészségi állapota miatt a védőoltásban részesítés nem lehetséges, vagy ha a védőoltás várhatóan károsan befolyásolná a gyermek egészségét vagy meglévő betegségét, és a gyermek egészségügyi állapotában változás belátható időn belül nem várható.[48] A Kúria következetes ítélkezési gyakorlata szerint a mentesítés feltételeinek fennállásának igazolása a kérelmező feladata.[49] Akár a kezelőorvos, akár a kiskorú törvényes képviselője a kezdeményező, a kérelemhez csatolni kell olyan orvosi szakvéleményt, amely a mentesítés indokoltságát támasztja alá.[50] Az egyik legfrissebb Kfv.35.084/2024/6. precedens értékű ügyben a Kúria az orvosi szakvélemény pontos alátámasztását hangsúlyozza, amelyben kifejtette, hogy "az elsőfokú bíróság (...) jogszerűen állapította meg, hogy a felperes részéről becsatolt orvosi vélemények nem voltak alkalmasak a méltányolható körülmény igazolására. Az alperessel egyezően helytállóan jutott arra a megállapításra, hogy a kezelőorvosi működési engedély hiányában nem volt jogosult orvosi vélemény kiállítására, a kezelőorvos2 véleménye pedig nem tartalmazott olyan egészségügyi okot, illetve konkrét betegséget, mely indokolná az életkorhoz kötött kötelező védőoltás beadásának elmaradását."
Ahogyan az korábban említésre került, az oltásszkeptikusok érveléseik között szokták felhozni a védőoltások hatékonyságával, biztonságával kapcsolatos aggodalmaikat. Sajnos, valóban előfordulhat, hogy a kötelező védőoltás eredményeképpen lesz valamilyen egészségkárosodás vagy akár halált okozó szövődmény, azonban az emiatt fennálló felelősséget a jogalkotó a Magyar Államra (az Államot képviselő Pénzügyminisztériumra) telepíti.[51] Az Államot terhelő kártalanítási kötelezettségek teljesítése az egészségügy szervezésével és irányításával összefüggésben a Kormány alapvető feladati közé tartozik.[52] Az állami kártalanítási kötelezettségről a védőoltások körében kizárólag a védőoltásra kötelezett személy - főként gyermek - esetében beszélhetünk.[53]
Fontos elhatárolási szempont, hogy nem kártérítést, hanem kártalanítást határoz meg az Eütv. Míg maga a kártérítés célja a helyreállítás, reparáció a károsult olyan helyzetbe hozatala, mint ami a jogsértés bekövetkezte előtt volt, addig a kártalanítás a jogszerűen okozott károk jóvátételére használt eszköz, amely eshetőlegesen bekövetkező hátránytól kíván megóvni.[54] A polgári jogi szabályok szerint kártérítés esetén, a kárfelelősség megállapításának feltételei a kár bekövetkezte, a magatartás jogellenessége, az előző kettő közötti okozati összefüggés, valamint a károkozó magatartás felróhatósága. A kár megtérítése alól mentesülést jelent, ha a károkozó bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Ez a polgári jogi alapelvek között elhelyezkedő elvárható magatartási mérce az adott helyzet mentén és az alanyok szerint differenciálódik.[55] Ez a fokozott elvárhatóság nem újkeletű intézmény, mivel ennek
- 12/13 -
alappillérei már Gaius Digestájában is megmutatkoznak, miszerint "a mesterségbeli járatlanság gondatlanságnak számít."[56]
Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben bekövetkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a kártérítésre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell alkalmazni a Ptk.-nak.[57] Az egészségügyi szolgáltatónak (orvosnak) a mentesüléshez azt kell bizonyítania, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ez az elvárhatóság, gondossági mérce az egészségügyi kártérítési perekben magasabb a tiszta polgári jogi kártérítési perekhez képest, tekintettel a védett jogtárgy természetére.[58] "Minden beteget az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal, szakmai és etikai szabályok, továbbá irányelvek betartásával kell ellátni."[59] A felelősség alóli mentesüléshez azonban nem elegendő annak önmagában való bizonyítása, hogy az orvos a szakmai szabályok szerint járt el.[60] "A gondossági mérce tartalma tágabb a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásánál".[61]
A kártérítés megállapításával szemben a kártalanítás esetén hiányzik a jogellenesség, mivel egy jogszerű cselekmény - egészségügyi szolgáltató jogilag megengedett magatartása - ellenére éri kár a károsultat. A károsult kizárólagos önhibájának kivételével gyakorlatilag nincs lehetőség a mentesülésre, a károsultnak az okozati összefüggést kell bizonyítania. Petrik Ferenc szerint, "a kártalanítási felelősség azt a károkozót terheli, aki magatartásának jogellenességét a jog engedély kizárja, ennek ellenére a törvény vagyoni helytállásra kötelezi, ez a felelősség rendszerint feltétlen (abszolút) helytállási kötelezettséget jelent. (...) A kártalanítási kötelezettségnek valóban nem feltétele a felróhatóság, sőt az fokozottabb helytállást feltételez. A kártalanítás feltétele (abszolút) helytállási kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a kárt okozó a kártérítési felelősségre irányadó szabályok szerint nem mentheti ki magát."[62] Hasonlóan fogalmaz Gyöngyösi Zoltán is: "(...) Ez a fajta kártalanítási kötelezettség független attól, hogy a védőoltás beadása megfelelt-e a szakmai szabályoknak, mivel az állam csak akkor mentesül a kártalanítás alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a beteg felróható magatartása okozta. a kártalanítás ugyanis objektív alapú kárigényt jelent."[63]
Abban az esetben viszont, ha a védőoltás beadásának eredményeképpen előállt súlyos egészségkárosodás ok-okozati összefüggésben áll az egészségügyi szolgáltató szakmai szabályszegésével (pl.: helytelen technikával, szakmai protokollt sértve, stb.), akkor a jelenleg hatályos szabályok szerint felelősséggel tartozik, amely felelősség nem objektív alapú.[64] Az orvos szakmai szabályszegéséről van szó például, ha nem győződik meg alaposan arról, hogy a gyermek olyan állapotban van, illetve olyan betegségben szenved, ami miatt az oltás kontraindikált és ennek ellenére beadja számára az oltást.[65]
Kiemelendő, hogy a kártalanítás nem automatikusan járó kompenzáció, azt kizárólag a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján kell megfizetni. A jogszabály általában olyan magatartásokat minősít jogszerűnek, amelyek vagy szükségképpen vagy esetlegesen
- 13/14 -
okozhatnak kárt más személyeknek. A védőoltások esetében pedig esetleges kár bekövetkeztével számol a jogalkotó, amelynek jóvátételét hivatott biztosítani a kártalanítás jogintézménye. Felmerül a kérdés, hogy ez a jogintézmény valóban betölti-e jóvátételi funkcióját. A jogértelmezési technikákat segítségül hívva, köztük a nyelvtani, szövegpozitív értelmezést, valamint a teleologikus értelmezést egyfajta diszkrepanciát lehet felfedezni. "Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja."[66] A szövegpozitív értelmezés alapján látható, hogy igényérvényesítésre kizárólag a károsult/beteg, valamint az eltartott hozzátartozója jogosult, ami Iustitia mérlegén egyenlőtlenséget eredményezhet.[67]
Abban az esetben, ha a kiskorú a védőoltás legdrasztikusabb következményeként meghal és eltartott hozzátartozója[68] sincs, nem indítható kártalanítási eljárás. S bár egy életet semmilyen anyagi ellentételezés nem helyettesít, mégis valamilyen lehetőséget kell biztosítani a kompenzációra, ami a szövegpozitív szabályozás szerint jelenleg rendkívül szűk körben lehetséges. A fentebb említett módszertani levélben látható, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltások jelentős részét 6 éves kor előtt kell beadni. Ebből következően az eltartott hozzátartozóról fogalmilag nem is lehet beszélni, vagyis ha a védőoltás eredményeképpen a kiskorú meghal, szinte kizárt, hogy bárki is kártalanításra jogosult lehessen. Végső esetben a hozzátartozó a kiskorú nevében viheti tovább az igényérvényesítést, ha még a kiskorú életében indított per közbeni halála után a perbe jogutódként belép.[69] Abban az esetben, ha a kiskorú súlyos egészségkárosodást szenved kizárólag a kiskorú kaphat kártalanítást, a szülőket - akiket mind személyi, mind vagyoni hátrányok érnek - nem illeti meg a kártalanítás a szövegpozitív szabályozás szerint.[70]
Érdekességként megemlíthető, hogy a törvény a védőoltás beadásával összefüggésben a súlyos egészségkárosodást, a rokkantságot, valamint a halál tényét említi, mint negatív következményeket. Ez egyrészről azért is különös, mert súlyosnak nem minősülő egészségkárosodáshoz már nem nyújt kompenzációs lehetőséget a jogalkotó, így nem jön szóba a kártalanítás lehetősége. Az egészségkárosodás súlyosságának megállapítása pedig szubjektív kritériumrendszer alapján történik. Feltehetően itt nem tudatos jogalkotói differenciálásról van szó, mivel a törvényben szereplő más kártalanítási tényállások esetén már nem emeli ki az egészségkárosodás súlyosságát.[71] Szintén elgondolkodtató, hogy a törvény külön nevesíti a rokkantságot, mint bekövetkező lehetőséget, valamint a súlyos egészségkárosodást. Ha valaki megrokkan, az egyben súlyos egészségkárosodást szenved, tehát utóbbi halmaz tágabb kategória, szükségtelen a két esetkört külön nevesíteni. A teleologikus értelmezés szerint a jogalkotók is tágabban kívánták értelmezni a súlyos egészségkárosodás fogalmát a rokkantsághoz képest. Ha viszont ezzel ellentétesen értelmezzük, akkor indokolttá válna a rokkantság külön
- 14/15 -
kiemelése. Ugyanakkor ez azt jelentené, hogy azok, akik nem tekinthetők rokkantnak nem lennének jogosultak a kártalanításra. Ez utóbbi értelmezés azonban rendkívül szűkítené azon esetek körét, amikor sor kerülhet kártalanításra, ami növelné az alapvető jogok sérelmének lehetőségét.[72]
A COVID19 világjárványt megelőző évekhez képest a kötelezően beoltottak száma mára már sajnos kevesebb. S bár Magyarország a gyermekek átoltottsági rátája kapcsán globálisan példaértékűnek számít, mégis az elmúlt években megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy a szülők egyre gyakrabban folyamodnak olyan eszközökhöz, amelyek gátat szabnak a gyermek immunizálásának kialakításában. A gyermekek önrendelkezési jogának közvetett módon történő gyakorlása kizárólag a szülők akaratán múlik. A hazai a jogszabályi háttér feloldja ezt a kiszolgáltatott helyzetet és kötelezővé teszi az a kiskorú testi- lelki fejlődésének, valamint a társadalom érdekében a védőoltások megfelelő helyen és időben történő felvételét. Ennek elmaradásához, elhalasztásához, indokolt esetben történő mentesüléséhez rendkívül részletes eljárási szabályok fűződnek. A jogszabályi kötelezettség elmulasztásához fűzött financiális jogkövetkezmény ugyanakkor még nem jelent kellő visszatartó erőt a szülők számára.
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások esetén felmerülő összefüggésben előírt kártalanítás kapcsán röviden elmondható, hogy a törvény rendkívül szűkre szabja azon jogosultak körét, akik jogosultak lehetnek anyagi kompenzációra. ■
JEGYZETEK
[1] Az oltásszkeptikusok általában három érvet szoktak felsorakoztatni a védőoltások ellen. Az egyénnek az állam szembeni szabadságát, a védőoltások beadását követő káros következményeket, valamint a védőoltások csekély hatékonyságát. Barzó Tímea: A gyermek egészségügyi önrendelkezési jogának érvényesítése - az életkorhoz kötött kötelező védőoltások visszautasításával felmerülő elméleti és gyakorlati kérdések Magyarországon. Opuscula Civilia, 2023.2.
[2] 39/2007. (VI. 20.) AB határozat, ABH 2007, 464, 493.
[3] Mészner Zsófia: Felnőttkori Védőoltások kézikönyve - Gyakorlati útmutató orvosoknak. Medicina Könyvkiadó Budapest 2019. 49. o.
[4] Koszovóban tört ki az utolsó feketehimlő járvány, azonban természetes úton 1979 óra nem fertőződött senki, ezért a WHO himlőmentesnek minősítette a Földet. Forrás: https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/jarvany_archivum/oltasbiztonsag/himlo.html (Letöltés ideje: 2025. 01. 15.)
[5] Forrás: https://www.who.int/teams/immunization-vaccines-and-biologicals/strategies/ia2030/explaining-the-immunization-agenda-2030#What%20Is%20Ia2030 (Letöltés ideje: 2025. 01. 15.)
[6] Forrás: https://www.who.int/health-topics/meningitis/vaccines-and-immunization#tab=tab_1 (Letöltés ideje: 2025. 01.15.)
[7] Forrás: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/immunization-coverage (Letöltés ideje: 2025. 01. 15.)
[8] Forrás: https://www.who.int/teams/immunization-vaccines-and-biologicals/strategies/ia2030 (Letöltés ideje: 2025.01.15.)
[9] Forrás: https://www.who.int/teams/immunization-vaccines-and-biologicals/strategies/ia2030/explaining-the-immunization-agenda-2030#What%20Is%20Ia2030 (Letöltés ideje: 2025. 01. 15.)
[10] Forrás: https://vaccination-info.europa.eu/hu/az-oltoanyagokrol/mikor-szukseges-vedooltas/oltasi-rendek-az-euegt-orszagaiban (Letöltés ideje: 2025.01.17.)
[11] A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (1) bekezdés
- 15/16 -
[12] Salgó László Péter - Molnár Csaba: A koronavírus elleni védőoltás kodifikációs háttere és alkotmánybírósági értékelése az osztrák szabályozásra való kitekintéssel. Fontes Iuris 2022.1. 8. o. Hazánkban az első védőoltást 1876-ban vezették be a himlő ellen. Ezt követően 1928-ban a torokgyík, majd 1942-ben a tetanusz elleni oltás következett. Az első kombinált oltás bevezetésére 1954-ben került sor, amely a torokgyík, szamárköhögés, valamint a tetanusz (Di-Per-Te) ellen nyújtott védelmet. Szintén 1954-ben került bevezetésre a tuberkolózis elleni BCG oltás, amely az újszülötteknek adandó. Ezt követően közel egy évtizedet várni kellett, mert a kanyaró (morbilli) elleni védőoltás 1969-ben, míg a rubeola elleni vakcina 1989-ben vált elérhetővé Magyarországon. A kombinált MMR oltást, amely véd a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen a kilencvenes évek elején, 1991-ben vezették be. A kisgyermekek körében agyhártyagyulladást okozó Haemophilus influenzai b elleni védőoltás (Hib) alkalmazására 1999-ben került sor. Ugyanebben az évben kezdték alkalmazni a Hepatitis B elleni védőoltásokat is. Végezetül az utolsó nagy áttörést jelentő védőoltás a PCV oltás volt, amely a Pneumococcus nevű baktérium által okozott egyik legsúlyosabb betegség - tüdőgyulladás - ellen nyújt hatékony védelmet. Forrás: https://semmelweis.hu/nepegeszsegtan/files/2019/03/1819_II_AOKgy02_V%C3%A9d%C5%91olt%C3%A1sok.pdf (Letöltve: 2025.01.20.)
[13] Forrás: https://immunizationdata.who.int/dashboard/regions/european-region/HUN (Letöltés ideje: 2025.01.20.)
[14] Eütv. 57. (2) a) b) c) pontjai
[15] Magyarország Alaptörvénye, Szabadság és Felelősség: II. cikk
[16] Steven R. Keener - Javier Vasquez: A Life Worth Living: Enforcement of the Right to Health through the Right to Life in the Inter-American Court of Human Rights. Columbia Human Rights Law Review. 2009. 595.
[17] 4/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 297, 308.
[18] Forrás: https://u-szeged.hu/efop362-00007/minden-szocikk/onrendelkezesi-jog (Letöltés ideje: 2025.01.22.)
[19] Dósa Ágnes - Hanti Péter - Kovácsy Zsombor: Nagykommentár az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényhez
[20] Zakariás Kinga: Az egészséghez való jog. In: Jakab András - Könczöl Miklós - Menyhárd Attila -Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia. ORAC Kiadó. Budapest 2023. 7.o.
[21] Eütv. 2. § (1) bek.; 75/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995, 383.: "Az emberi méltósághoz való jog csak az emberi státusz meghatározójaként, az élethez való joggal fennálló egységében abszolút és korlátozhatatlan [64/1991. (XII. 17.) AB határozat, ABH 1991, 308. 312.]. Anyajog mivoltából levezetett egyes részjogai (mint pl. az önrendelkezéshez és a személy testi integritásához való jogok) azonban az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint bármely más alapjoghoz hasonlóan korlátozhatók."
[22] Olyan szerződésekben önállóan eljárhat, amelyek csekély jelentőségűek, a hétköznapi életben tömegesen fordulnak elő és különösebb megfontolást nem igényelnek. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) 2:13-14.§
[24] Ptk. 2:12. § (4) bekezdés, 2:14. § (3) bekezdés
[26] "Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe." kell venni.
[27] Eütv. 42.§ (1) bekezdés c) pont
[28] a) gümőkór (tuberculosis), b) torokgyík (diphtheria), c) szamárköhögés (pertussis), d) merevgörcs (tetanus), e) gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta), f) kanyaró (morbilli), g) rózsahimlő (rubeola), h) mumpsz (parotitis epidemica), i) b típusú Haemophilus influenzae (Hib), j) hepatitis B, k) Streptococcus pneumoniae (pneumococcus), l) bárányhimlő
[29] BH 2023. 113. "A védőoltás beadásának célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása és ennek tükrében kell vizsgálni a védőoltás ismételt beadásának kötelezettségét, annak egészségügyi kockázatát, az oltás beadásának orvosszakmai szempontból való indokoltságát."
[30] A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ módszertani levele a 2025. évi védőoltásokról; 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 5.§
[31] A Kúria Kfv.38.414/2019/10. számú precedensképes határozat: "Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat 11 éves kortól kezdődően iskolai kampányoltás keretében kell elvégezni, amelyek esetében - pótlás esetén is - az iskolaorvos minősül oltóorvosnak."
[32] A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ módszertani levele a 2025. évi védőoltásokról; 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 5.§
- 16/17 -
[33] 39/2007. (VI. 20.) AB határozat, ABH 2007, 478.
[34] Eütv. 3.§ m) pontja szerint "az invazív beavatkozás, a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy testnyíláson keresztül behatoló fizikai beavatkozás, ide nem értve a beteg számára szakmai szempontból elhanyagolható kockázatot jelentő beavatkozásokat. A fogalom alapján a védőoltás beadása is invazív beavatkozásnak minősül."
[35] Barzó: i.m. 4. o.
[36] Érdekességként kiemelném, hogy az első a gyermekek számára kötelezően előírt feketehimlő elleni 1876. évi XIV. tc. is kógens rendelkezést tartalmazott a szülői felelősség kapcsán. A törvénycikk 93. §-a értelmében (...) "Szülők és gyámok, átalában mindazok, kik gyermekekről gondoskodni tartoznak, kötelesek ezeket éltüknek első évében, a mennyiben valóságos himlőt ki nem állottak volna, beoltani." Mészner: i.m. 34. o.
[37] Ptk. 2.§ (10) bekezdés szerint kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
[38] Eütv. 21.§ (1a) pont
[39] NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 14. § (1) bekezdés; Eütv. 58. § (6) bekezdés
[40] NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 14. § (2) bekezdés
[43] 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 13/A.§ (5) bekezdés
[44] Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben
[45] Eütv. 58. § (1) bekezdés a) - b) pontjai
[46] Dósa - Hanty - Kovácsy: i.m.
[48] Eütv. 58. § (3) bekezdés a) - b) pontjai
[49] Kfv.III.37.545/2017. "A kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti eljárás kérelemre indul, melyben a bizonyítási teher a kérelmezőre esik. A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos által adott azon szakvéleményt, amely a mentesítés indokoltságát alátámasztja. A szakvéleménynek teljeskörűen meg kell felelni a szakvéleménnyel szemben elvárt jogszabályi követelményeknek, alátámasztottnak, megalapozottnak, objektívnek kell lennie. Nem tekinthető tárgyilagosnak a vélemény, ha abban maga a szakértő vagy közeli hozzátartozója érintett." Kfv.II.37.374/2017/7. "a Kúria rámutat arra, hogy a [hivatkozott] jogszabályhelyek egyértelműen kötelezővé tették az MMR védőoltás ismételt beadását, amely alól az Eütv. 58. § (3) bekezdésében rögzített okból lehet felmentést kérni, feltéve, ha a kérelmező a mentesítésre okot adó körülményeket igazolja [Eütv. 58. § (3a) bekezdése]. A felperes ilyen mentesítésre okot adó körülményre nem hivatkozott, ezzel szemben tévedett, amikor úgy vélte, hogy miután a gyakorlattól eltérően igazolta a gyermekének védettségét, a 11 éves korhoz kötött MMR emlékeztető oltás egyfelől szükségtelen, másfelől ezen az alapon a kógens jogszabályi rendelkezés figyelmen kívül hagyható." Kfv.VI.37.049/2022/6. "A kötelező védőoltás alóli mentesítési eljárásban, mint kérelemre induló eljárásban a bizonyítási teher a felperesre esik, a felperes kötelezettsége a megfelelő orvosi szakvélemény benyújtása, vagyis annak bizonyítása, hogy a mentesítés Eütv. 58. § (3) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételei fennállnak. Ha a közigazgatási határozat alapjául igazságügyi orvosszakértői vélemény szolgál, annak megdöntésére igazságügyi orvosszakértői vélemény alkalmas."
[50] Eütv. 58. § (3) bekezdés.
[51] Barzó Tímea - Papp Tekla: Civilisztika II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest 2019. 395. o.
[52] Eütv. 147. § (1) bekezdés e) pontja
[53] Barzó - Papp: i.m. 396. o.
[54] Fézer Tamás: A polgári jogi felelősség természete. In: Fézer Tamás (szerk.): A kártérítési jog magyarázata. Complex Kiadó, Budapest 2010. 29. o.
[55] Fuglinszky Ádám: Kártérítési jog. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2015. 286. o.
[56] Imperitia culpae adnumeratur (Gai. D. 50, 17, 132.).
[57] Eütv. 244. §
[58] Kaszás Eszter: Az orvos polgári jogi felelősségének alapkérdései, THEMIS, Budapest 2015. 180. o.
[60] BH 2006.400
[61] Kúria a Pfv.III.21.946/2015/4. számú ügy
[62] Dr. Petrik Ferenc: A kártérítési jog. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2002. 284286. o.
[63] Gyöngyösi Zoltán: Az élet és test feletti rendelkezések joga. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2002. 246. o.
[64] Barzó - Papp: i.m. 397. o.
[65] Barzó - Papp: i.m. 397. o.
[67] Simon Tamás: A kötelező védőoltáshoz kapcsolódó kártalanítás kálváriájáról. Forrás: http://www.384ugyvediiroda.hu/images/pdf/kotelezo_vedooltas.pdf (Letöltés ideje: 2025. 02.10.)
[68] Ptk. 8:1 (1) bekezdés 2. hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér - közeli hozzá-
- 17/18 -
tartozó - az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa
[69] Dósa - Hanty - Kovácsy: i.m.
[70] Simon: i. m. Forrás: http://www.384ugyvediiroda.hu/images/pdf/kotelezo_vedooltas.pdf (Letöltés ideje: 2025. 02.10.)
[71] Dósa - Hanty - Kovácsy: i.m.
[72] Simon: i.m. Forrás: http://www.384ugyvediiroda.hu/images/pdf/kotelezo_vedooltas.pdf (Letöltés ideje: 2025. 02.10.)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző gyakornok, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézet.
Visszaugrás
