Megrendelés

Pálinkásné dr. Mika Ágnes: Üzletrész-átruházási szerződések érvénytelensége (CH, 2002/6., 10-11. o.)

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására, és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki [1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 121. § (1) bekezdés]. A kft. tagjai alapításkor a Gt. 129. §-a szerint kötelesek a pénzbetéteket befizetni, és a nem pénzbeli betéteket rendelkezésre bocsátani. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg [Gt. 133. § (1) bekezdés]. A kft.-ből kiválni nem lehet. A társaságtól megválni szándékozó tag üzletrészét átruházhatja. A Gt. 134. §-a (1) bekezdésének előírásai alapján a tag az üzletrészét a társaság tagjaira szabadon ruházhatja át. A társaság részére vagy kívülállóra történő átruházásokkal kapcsolatosan a Gt. rendelkezései eltérést engednek, a társasági szerződésben rendelkezhetnek a tagok a Gt. 134-137. §-ainak előírásai szerint.

Az üzletrész-átruházás leggyakoribb esete az adásvétel. A továbbiakban az adásvétellel történő üzletrész-átruházásokkal kapcsolatos olyan keresetekkel indított polgári peres eljárásokban alkalmazandó jogszabályokról és határozatokról lesz szó, ahol a per tárgya az üzletrész "nem megfelelően megállapított" vételára.

Az üzletrész-átruházás után az ügyvezető kiállítja az aktuális tagjegyzéket. A hatályos jogszabályi előírások szerint az ezzel összefüggésben benyújtott változásbejegyzési kérelem elbírálásakor a cégbíróság a szerződés érvényességét nem vizsgálja.

Az üzletrész-adásvételi szerződésekre nincs az írásbeliséghez kötöttség vonatkozásában jogszabályi előírás. Megállapítható azonban, hogy a gyakorlatban a kívülállóra történő üzletrész-átruházásnál majdnem mindig van írásbeli szerződés.

A vevő a Ptk. 236. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéves megtámadási határidőn belül támadhatja meg az üzletrész adásvételéről szóló szerződést feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással. A megtámadási határidő kezdete - miután legtöbbször a felek egyidejű teljesítése is ekkor történik - a szerződéskötés napja; más esetben pedig a teljesítés időpontja.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére