1. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája 2011. május 13-án - a Doktoranduszok Országos Szövetsége által támogatott - konferenciát rendezett jogász doktoranduszok számára. A rendezvény alapvető célja volt, hogy lehetőséget és fórumot teremtsen a hazai és külföldi szakmai kapcsolatok és együttműködések kiépítésére, valamint a doktoranduszok legújabb kutatási eredményeinek prezentálására. A rendezvényt Zeller Gyula a Pécsi Tudományegyetem gazdasági, stratégiai és kommunikációs rektor-helyettese, Maczonkai Mihály, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékán-helyettese valamint Kiss László egyetemi tanár, alkotmánybíró, a Doktori Iskola vezetője nyitották meg. Nagy örömünkre a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának neves oktatói mellett számos külföldi előadó is elfogadta a meghívást. Délelőtt plenáris ülésen öt magyar- és három idegen nyelvű előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, Ádám Antal professor emeritus, volt alkotmánybíró elnöklete mellett. Szalayné Sándor Erzsébet egyetemi docens "Luxembourg-Strasbourg korridor - a koherens európai alapjogvédelem új rendje" címmel tartott előadást. Elmondta, hogy az alapjogvédelem Európában már nem tisztán nemzeti feladat: belső kontrollja hagyományosan és elsődlegesen a nemzeti alkotmánybíróságok és a legfelsőbb bíróságok feladata, külső kontrollja - újszerű és szubszidiárius jelleggel - az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának a feladata. Nochta Tibor, tanszékvezető egyetemi docens "Gondolatok polgári jogunk jelenéről és jövőjéről az új Ptk. fényében" című előadásában a magyar polgári jog jelenét és lehetséges fejlődési irányait vázolta. Petrétei József egyetemi tanár "A jogforrási rendszer és a jogalkotás aktuális kérdéseit" elemezte. Ivancsics Imre ny. egyetemi docens "Átalakulóban a közigazgatási szervezetrendszer: kérdések és válaszok" címet viselő előadásában izgalmas kérdésfeltevésekkel tűzdelve boncolgatta a magyar közigazgatás elmúlt időszakait. A magyar nyelvű előadások zárásaként Tóth Mihály egyetemi tanár osztotta meg téziseit, aktuálisnak szánt impresszióit a hazai büntetőjog aktuális helyzetéről a hallgatósággal.
Az állófogadást követően külföldi előadóink részvételével - a délelőtti magas színvonal fenntartása mellett - angol nyelven folytatódott a tanácskozás. Boris Ljubbanovic és Boris Bakota az eszéki jogi kar oktatói "Az állampolgári részvétel, mint a közigazgatás aktív kontrollja" címmel tartottak előadást. Radomir Jakab a Pavol Josef Safarik Egyetem jogi karának oktatója bemutatta a kéretlen elektronikus hirdetmények európajogi problémáját. Végül Attila Dudás az újvidéki jogi kar tanársegédje a szerb polgári törvénykönyv kodifikációjáról tartott rendkívül érdekes előadást. A plenáris ülés zárásaként Ádám Antal professor emeritus a tőle megszokott alapossággal foglalta össze a délelőtt elhangzott előadásokat. Délután tudományterületenként - alkotmányjog, közigazgatási jog, bűnügyi tudományok, gazdasági- és kereskedelmi jog, magánjog, nemzetközi- és európajog és idegen nyelv - 7 szekcióban a doktoranduszok szereplésével folytatódott a tanácskozás.
2. Az alkotmányjogi szekció vezetését Drinóczi Tímea tanszékvezető egyetemi docens vállalta. Csörgits Lajos az Országgyűlés által 2011. április 18. napján elfogadott Alaptörvény önkormányzatok jogállásával kapcsolatos szabályait elemezte. Kifejtette álláspontját, miszerint a változások nagy hatást gyakorolnak majd a helyi önkormányzatok jogaira, feladataira, kötelezettségeire és finanszírozására. Szintén az új Alaptörvénnyel foglalkozott Erdős Csaba, aki az Országgyűlést érintő változásokra fókuszált. Klein Tamás izgalmas előadásban az új (közszolgálati) médiaszabályozás alkotmányjogi kérdéseit vizsgálta. Hadi Nikolett témája az Egyenlő Bánásmód Hatóság szerepe a fogyatékosok aspektusából volt. Hangot adott annak, hogy a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatban az állam felelőssége, hogy kialakítsa számukra a joggyakorlás kereteit, valamint ezzel együtt biztosítsa számukra a társadalmi élet valamennyi színterén az esélyegyenlőséget is. Képessy Imre figyelmet érdemlő témával kötötte le a hallgatóság figyelmét, a Beneą-dekrétumokat először magyar majd szlovák szemmel megközelítve elemezte. Kazuska Melinda a szülői felügyeleti jog Alkotmányban való érvényesülés kapcsán rögzítette, hogy a gyermek a felnőttekhez hasonlóan lehet az alkotmányos alapjogok alanya. Bemutatta a szülő felügyelet fogalmát, természetét, korlátait és korlátozását. Kis Mónika Dorota "Gondatlanságból elkövetett helyi önkormányzás" címet viselő előadásában arra tett kísérletet, hogy egy konkrét jogeset alapján a körjegyzői tevékenységgel összefüggő büntetőügyet, illetőleg az önkormányzati vonatkozású jogszabályok hiányosságait, jelenleg nem érvényesülő, kontrollálás alatt nem lévő rendelkezéseit elemezze, prezentációjának végén igen hasznos javaslatokat fogalmazott meg a témával összefüggésben. Szekeres Diána tanulmányában a gazdasági migrációról és a magyar választott bíráskodást érintő változásokról számolt
- 224/225 -
be. Taglalta a gazdasági mediáció szerepét és előnyeit, a mediációs eljárás lefolyását. Végül ismertette a választott bíróság működésével összefüggésben közelmúltban ismerté vált lehetséges változtatások alternatíváit. Bódis Szili Réka egy nem mindennapi témát választott. Az otthonszülés alkotmányjogi, büntetőjogi és egészségügyi dilemmáit mutatta be. Részletesen elemezte a közelmúltban a témával összefüggésben hatályba lépett kormányrendelet hiányosságait. Bíró István jogtörténeti beállítottságú cikke rendkívül alaposan Hajnóczy József - a magyar jakobinus mozgalom egyik kiemelkedő alakja - társadalmi szerződésről alkotott elképzeléseit elemzi. Mondovics Napsugár Európa migrációs politikájának dilemmáival kapcsolatban kitűnő kérdésfeltevéssel kezdte előadását, nevezetesen, hogy mennyiben kapcsolódik az emberi jogok kérdésköréhez a bevándorlók integrációjának kudarca, valamint tudunk-e mi európaiként legalább annyira hinni saját értékeinkben, mint a nem európai kultúrkört képviselő bevándorló embertársaink? Álláspontja szerint e két kérdés, nemcsak hogy szorosan összefügg, de választ is ad egymásra. Érdekes példákkal alátámasztva boncolgatta a témát.
3. Az egyik legnagyobb létszámú szekció - a bűnügyi tudományok - vezetését Gál István László habilitált egyetemi docens vállalta. Alföldi Ágnes Dóra a rendelkezésre álló európai uniós jogszabályokból, zöldkönyvekből, cselekvési tervekből levont következtetések által - a jelenleg hatályos, valamint a jövőben tervezett egységes európai bizonyítás-felvételi rendszert mutatta be, részletesen kitért az ún. Stockholmi Programra. Rámutatott, hogy az Európai Bizonyítás-felvételi Parancs (a továbbiakban EBP) -mint a tagállamok közötti bizonyítást megalapozó "fő" jogi norma - nem feltétlenül a bűnügyi együttműködés jövője, inkább a "múltja". Kifejtette, hogy a legfrissebb és a tagállamok közötti bizonyítást elősegítő európai uniós igények azt mutatják, hogy az EBP nem alkalmas a kitűzött jogalkotói cél elérésre.
Császár Kinga a Kaposvári Királyi Törvényszék 1880 és 1904 közötti - a Csemegi-féle Büntetető Törvénykönyv (1978. évi V. tc) hatályba lépését követő - ítélkezési gyakorlatán, mintegy 255 jogeset alapján, valamint a curiai döntvényeken és az országos statisztikai mutatókon keresztül az egyik legfontosabb modern polgári jogelvet, a törvény előtti egyenlőséget, azon belül a nemek közötti egyenlőség érvényesülését vizsgálta. Dinók Henriett az erőszak kriminológiai és büntetőjogi erőszakfogalmának különböző aspektusait taglalta, elemezte a fogalmi különbségeket és azonosságokat. Gácsi Anett Erzsébet a magyar Büntetőeljárási törvény alapján a "Mirinda-figyelmeztetések " megnyilvánulását részletezte. Kerekes Viktória kriminológiai témájú előadásában hallatlan alapossággal az örökzöld témának számító fiatalkorúak kriminalitásának kérdésén belül az ifjúsági szubkultúrák kérdését boncolgatta. Részletesen kitért az ifjúsági szubkultúrákkal kapcsolatosan megjelenő társadalmi (általában negatív tartalmú) értékítéletre, az úgynevezett stigmatizációra. Az előadás érdekességét emelte, hogy az előadó a pszichológiai alapokat is tüzetesen elemezte. Végül szólt a stigmatizációs folyamatok kriminogén mivoltához kapcsolódva a prevencióról, megelőzésről, illetve a konfliktuskezelésről egyaránt. Kéryné Kaszás Ágnes Roxán a korszerű piacgazdaság alapvető feltételének számító világszerte ismerősen csengő fogalom a kartelltilalom összefüggéseit mutatta be a "kartelloffenzíva" buktatói című előadásában. Király Eszter a jogbiztonság egyik kulcselemét a jogerő szerepét vizsgálja a büntetőeljárásban. Kifejti, hogy az igazság és az igazságosság érdekében néhány esetben a jogerő feloldása megengedhető. Mikó-Kis Anita az angolszász jogrendszerben és ezen belül is elsősorban az amerikai kontinensen a vádalku kialakulásának történetével foglalkozott. Ismertette a vádalku fajtái és a büntetőeljárásban betöltött szerepét. Gazdag történeti összegzést adott az igazságszolgáltatás kezdeti szakaszaiban alkalmazott istenítéletektől a XX. századig terjedő időszak szabályozásairól. Azt is kifejtette miként vált egyre gyakoribbá a XVII-XVIII. század fordulóján, az esküdtszéki bíráskodás és a vádalku alkalmazása az angolszász országokban. A vádalku szabályozásával kapcsolatban született különféle szabályozási megoldásokat röviden bemutatta. Érdekessé tette az előadást, hogy a szerző bemutatta a XX. század ismert amerikai jogászainak vádalkuval kapcsolatos véleményét, illetve említett néhány olyan konkrét ügyet, amely a vádalku XX. századi fejlődését nagyban befolyásolta. Neparáczki Anna Viktória előadásában a terrorizmus elleni büntető anyagi jogi fellépés magyar vonatkozásait és a terrorcselekmény szabályozási hátterének módosulásait elemezte, és rámutatott arra, hogy a tényállásban szereplő változatok körének bővítésével párhuzamosan a büntetőjogi felelősséget is mindinkább előrehozva kerülhet sor a terrorista bűnelkövetők felelősségre vonására.
Az Európai Unióban végbement gazdasági és politikai integráció mára megteremtette a lehetőséget a tagállamok büntető igazságszolgáltatásainak egymáshoz való közelítéséhez - fejtette ki izgalmas előadásában Törő Andrea. Elmondta, hogy a büntetőeljárásban a határon átnyúló együttműködések kapcsán felhasználható bizonyítékok felhasználását, beszerzését azonban számos tényező akadályozza. A hatályban lévő uniós instrumentumok alkalmazása, az eljárások lassúak és alacsony hatékonyságúak, mivel nincsenek meghatározott határidők a meg-
- 225/226 -
keresések teljesítését illetően, nincsenek standard formanyomtatványok az átadni kért bizonyítékokra vonatkozóan, és a jogsegélykérelmek teljesítése számos okból megtagadható. Ezeken felül a büntető ügyekben történő bizonyítás felvételnek sincs átfogó szabályozása. Somogyi Magdolna - Magyarországon ritkának számító módon - a tettes-áldozat egyezség rezsimjének európai fejlődéstörténetét fejtette ki.
Gárdonyi Gergely előadásában arra keresett választ, hogy a helyszíni szemle alatt a bizottság tagjainak milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük, mely vezetői képességek szükségesek ahhoz, hogy a nyomozati cselekmény eredménye pontos, és objektív legyen. Prezentációjának középpontjában a bizottság vezetője - az ideális helyszínelő - áll, aki szakmai és jogi értelemben egyaránt felelős a helyszínen történtekért. Ő tartja kezében az eseményeket, és irányítja a helyszíni munkát. Véleménye szerint - kivált a nagy kiterjedésű, komoly érdeklődésre számot tartó bűnügyi helyszíneken - olyan vezetőre van szükség, aki karizmatikus személyiség, döntéseiben határozott, tevékenysége szakmailag kifogástalan és képes valamennyi szakembert eszerint irányítani. Az idegen nyelvű szekcióban - Fábián Adrián, tanszékvezető egyetemi adjunktus szakmai felügyelete mellett - angol és német nyelven meglehetősen szerteágazó témájú előadásokat hallhattak az érdeklődők. Csillag Ádám napjaink világpolitikájának változásait, kihívásait ismertette, Falus Orsolya egy nem szokványos témáról, a lepráról, mint a XXI. század stigmájáról referált. Igazgatási perspektívákat boncolgatott Stipta Zsuzsa. Az Európai Unió déli tagállamainak fogyasztóvédelmi szabályozásáról adott összehasonlító elemzést Tárczy Edit. Bakos Eszter jövőbe mutató javaslatokat fogalmazott meg a Médiatanács számára a médiaműveltség előmozdítása tárgyában.
4. A magánjogi szekcióban Nochta Tibor tanszékvezető egyetemi docens vezetése mellett hasznos és élvezetes prezentációk hangzottak le. Csoknya Tünde előadásának céljaként a commodatumból - amely közismert nevén a haszonkölcsön-szerződést, egy dolog használatának ingyenes átengedését jelenti - mint római jogi intézményből fakadó kötelem megszűnésének vizsgálatát tűzte. Párhuzamot vont a modern polgári törvénykönyvek elveivel, szabályaival, egy a Digestába felvett paulusi töredékre fókuszálva. Grosu Manuela mondanivalójának középpontjában a választott bírói szerepfelfogás, közelebbről a választott bíró döntéshozói, illetve békéltetői feladatai álltak, amelyek közül az utóbbit fejtette ki részletesebben. Hegyes Péter előadásának legfontosabb kérdései - a magyar földmoratórium kérdését elemezve -, az volt, hogy milyen indokok alapján történt a hároméves kiegészítő derogációs időszak érvénybeléptetésének kezdeményezése, és, hogy milyen termőföldtulajdonhoz kapcsolódó jogalkotói intézkedések várhatók a meghosszabbított átmeneti időszak alatt, illetve annak lejártakor.
Joó Imre számtalan érdekes megjegyzést fogalmazott meg a hibás teljesítésért való felelősség korlátozásával kapcsolatban. Véleménye szerint a termékek értékesítésekor a gyártótól a végső felhasználóig egy sajátos felelősségi lánc jön létre a szerződések által közvetített kötelezettségek és a regressz igények rendszerén keresztül. A felelősség ugyanakkor a szerződési láncban többszörösen korlátozott lehet számos esetben, amely korlátozások elsősorban a lánc végén álló, a potenciálisan egyébként legmeghatározóbb piaci vásárlóerővel rendelkező végső felhasználók igényérvényesítési lehetőségeinek vonatkozásában jelenik meg. Lugosi József a bíróság előtt keresetindítással kezdődő és a perindítás hatályainak beállásáig terjedő eljárási szakaszt vizsgálta és a nemperes eljárásokkal hasonlította össze. A mai clausula rebus sic stanibus fogalmakat mutatta be Lukács Nikolett, figyelemfelkeltő volt, amikor külön részletezte a jogelv német, spanyol, francia és az olasz jogrendszerben betöltött szerepét. A következő előadó munkajogi témájú előadása színesítette a kínálatot. Sipka Péter a munkajogi kárfelelősség általános szabályait összegezte majd vázlatosan áttekintette a kérdés polgári jogi aspektusát különös tekintettel arra, hogy a munkajogi ítélkezésben gyakran találunk olyan fogalmat vagy megoldási alapot, amelyet a jogalkalmazó a polgári jogból kölcsönöz, aminek a kereteit az az 1992-es AB határozat jelölte ki, ami a mai napig a nem vagyoni kártérítés egyik legfontosabb alapja a jogalkalmazók számára. Tamási Anna előadása nagyban támaszkodott levéltári forrásokra. Az előadó vázolta, hogy 1894 és 1917 között, hogyan, milyen összetételben, milyen eljárást alkalmazva működött a katolikus szentszék Veszprémben. Bemutatta továbbá, hogy miként befolyásolta az állami házasságkötés bevezetése az egyházi házassági bíráskodást, valamint, hogy az egyház első egységes törvénykönyvének - Codex Iuris Canonici - a bevezetése milyen hatással volt a szentszéki törvénykezési gyakorlatra. A szekcióban elhangzott utolsó előadó Zaccaria Márton Leó újra munkajogi tárgyú problémát boncolgatott. elsősorban arra a kérdésre kereste a választ, hogy az egyes foglalkoztatási viszonyokban, illetve a munkajogi szabályok körében hogyan, milyen formában beszélhetünk szegregációról, ennek milyen összefüggései lehetnek a munkavállalók közti diszkrimináció tilalmával, illetve az egyes, munkavállalókat védő szabályokkal. Vizsgálta, hogy a szegregáció ok vagy következmény abban az összefüggésben, hogy a női munkavállalók alapvetően hátrányos helyzetből indulnak a munkaerőpiacon. Elemezte, hogy milyen okok állnak az
- 226/227 -
ilyen jellegű megkülönböztetés hátterében, illetve azt is, hogy az ennek kiküszöbölését célzó egyes jogi normák mennyire hatékonyak, mennyire védik a munkavállalókat a konkrét élethelyzetekben. A nagyszámú gazdasági- és kereskedelmi jogi témájú előadásra tekintettel Kecskés András egyetemi adjunktus vezetésével a magánjogi szekciótól elkülönítve önálló blokkban tanácskoztak a témában kutató doktoranduszok. Csécsei Henrietta a könyvvizsgálati tevékenység felelősségi kérdéseit, a könyvvizsgálat célja és szükségessége, keretei és tartalma által példátlan alapossággal mutatta be a szerző által választott mérlegvizsgálati elem, jelesül az értékhelyesbítés leírásakor, valamint az értékbecsléskor felmerülő gyakorlati problematikák szemléltetésén keresztül.
Dobos István előadásában rávilágított a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályozási koncepciójának változásaira az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdasági társaságok átalakulásával és a társasági részesedések átruházásával összefüggésben. Aktuális témát elemzett Mátyás Melinda, "Gondolatok a vállalati jóhírnév sérelme folytán bekövetkezett károk megtérítéséről" szóló előadásában. Leleményesen világította meg, hogy a személyhez fűződő jogok egyaránt megilletik a természetes és jogi személyeket. A jogi személyek (ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek is) személyiségi jogai főként az üzleti életben nyernek nagy jelentőséget, hiszen az üzlet világában igen nagy verseny folyik a vállalatok között, sokszor maga a lét múlhat egy- egy információn, vagy negatív hírverésen. A jóhírnév védelme ezért nagy jelentőséggel bír, megsértése esetén hatalmas károk keletkezhetnek. Mélypataki Gábor meglehetősen aktuális témát választott. A 2010. évi LVIII. törvény hatályba lépésével a jogalkotás megteremtette a közszolgálók indoklás nélküli elbocsátásának a lehetőségét. A munkáltatói felmentési jog új szabályai a korábbi gyakorlattal teljesen szembe menve lettek megfogalmazva. Az indoklásnélküliséget a munkajog ez idáig csak a közszolgálók rendes lemondása esetéren ismerte el főszabályként. Ezt a megoldást a szolgálatvállalók védelme indokolta, hiszen a munkajog és ezen belül a közszolgálati jog egyik feladata a gyengébbik fél védelme. Mint ismeretes rengeteg alkotmány bírósági beadvány érkezett az újfajta jogi megoldással szemben. Az előadó három csoportba osztva ismertette és elemezte aggályait: alkotmányjogi, magánjogi és közjogi (közigazgatás jogi), valamint európai jogi aggályok. Németh Csaba, arra vállalkozott, hogy röviden bemutassa azokat a problémákat, amelyek a banki igényérvényesítés esetén merülhetnek fel. Vizsgálta, hogy a gazdasági válság indukálta magyar bankjogi szabályozás mennyiben befolyásolta a bankok igényérvényesítési lehetőségeit. Puja János az élelmiszereken szereplő megjelölésekkel kapcsolatban készülő magyar termék rendeletet vázolta, amely elsősorban annak az információs hiánynak a megoldását hivatott szolgálni, hogy a külföldről érkező, vagy külföldi alapanyagot tartalmazó termékkel kapcsolatban a fogyasztó számára információs deficit keletkezik. A nyilvánvaló probléma ugyanis nem az, hogy külföldről származó élelmiszerek is kaphatóak hazánkban, hanem az, hogy ezek a termékek kifejezetten megtévesztő módon magyar eredetű termékként kerülnek a fogyasztók elé.
5. Csefkó Ferenc címzetes egyetemi docens iránymutatásai mellett a közigazgatási jogi szekcióban számtalan érdekes előadás hangzott el. Bencsik András a békéltető testületek által megvalósított fogyasztói jogérvényesítő tevékenységet mutatta be és részletesen értékelte a téma hazai szabályozást. Farkas Zsuzsanna a magyar nyugdíjrendszer kiegészítő elemeinek - az önkéntes, kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla, a foglalkoztatói nyugdíj és az üzleti biztosítók által kínált nyugdíjbiztosítási konstrukciók - legfontosabb jellemzőit mutatta be. Halassy Krisztina az önkormányzati reform szükségességének vizsgálatát boncolgatta. Előadásában választ keresett többek között arra, hogy vajon a helyi önkormányzati jogállás megváltoztatásának lehetősége, a kötelező társulás elrendelése, és a feladatok- és hatáskörök újratelepítése megoldást jelenthet-e az önkormányzatok számára. Kifejtette véleményét miszerint a helyi önkormányzati rendszer jelenlegi formájában súlyos terheket hordoz, amelyek közül első helyen emelte ki, hogy az utóbbi időben önkormányzatok százai váltak működésképtelenné. Rendkívül érdekes témát vizsgált Kovács Kinga, nevezetesen az egészségügyi igazgatás témaköréből a pszichiátriai betegek jogait. A hatályos jogszabályok és a témában keletkezett szakirodalmak ismertetésén keresztül értékelte a törvényi szabályozás gyakorlati problémáit. Színesítette az előadást, hogy megállapításait egy elismert gyakorló intézetvezető pszichiáter szakorvossal történt konzultáció tapasztalatai is alátámasztotta. Fülöp Péter előadásában az elektronikus közigazgatás megkerülhetetlenségére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az elektronikus közigazgatás mára az európai uniós gazdasági, szociális és környezetvédelmi megújulási törekvéseinek központi tényezőjévé vált és jelentősen hozzájárul a különböző közpolitikák fejlesztéséhez és végrehajtásához, az utóbbi időben pedig különösen komoly szerepet játszik az európai gazdasági innováció és versenyképesség növelésében. Bemutatta az Európai Unió eEurope programját, a hozzá kapcsolódó közösségi akcióterveket valamint az e-kormányzat határokon átnyúló dimenzióinak fejlesztésével összefüggésben az Egységes Európai
- 227/228 -
Közigazgatási Tér létrehozásának elképzelését. Pintér Beatrix részletesen ismertette a - a sokak számára nem közismert - Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság tevékenységét, eljárását. Ercsey Zsombor a személyi jövedelemadóztatás magyar fejlődésének útját a szabályozás legfontosabb elemei alapján és a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. január 1-jén hatályba lépett változásairól alkotott véleményét osztotta meg a hallgatósággal. Tóth Tamara időszerű kérdéseket vizsgált. Az új Alaptörvény önkormányzatokat érintő változásai kapcsán két problémakörre fókuszált: az önkormányzáshoz fűződő kollektív alapjog mellőzésére, a jelenlegi alapjogok feladat- és hatáskörökre történő átnevezésére és az önkormányzatokat érintő kontrollrendszer átfogó változásaira. A nemzetközi- és európajogi szekció Mohay Ágoston egyetemi tanársegéd szakmai felügyelete mellett folytatta a diskurzust. Baracsi Katalin egy anonim, gyerekközpontú civil jogsegély szolgálat, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány jogászaként rendkívül izgalmas előadásában napi tapasztalatairól beszélt. Az előző előadóhoz hasonlóan módfelett érdekes témát elemzett Csatlós Erzsébet, "Enyém, tiéd, miénk? Fókuszban az Arktisz kontinentális talapzata" című prezentációjában. Arra kereste a választ ki jogosult, jogosult-e egyáltalán bárki is az Arktisz kontinentális talapzatát megszerezni? Álláspontja szerint az igen kényes kérdés megoldása kizárólag az államok közti kooperáció lehet. Knapp László vizsgálódásának tárgya a Nyugat-Európai Uniót létrehozó brüsszeli szerződésből származó kölcsönös védelemről szóló cikk és a szolidaritási klauzula elemzése. Kifejtette, hogy az Európai Unió védelempolitikája milyen új elemekkel bővült az elmúlt időszakban. Több gyakorlati problémát vetett fel, amelyek nemcsak az EU jellegét változtathatják meg, hanem alapot teremtenek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez fűződő sokoldalú viszonyrendszer újrafogalmazására is. Nagy Noémi arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi lehet az oka az Európai Unió "szelektív" kisebbségvédelmi politikájának. Feltételezése szerint, hogy az Unió korábbi tagállamai jó példát akarnak nyújtani Kelet-Közép-Európa "újonnan alakuló demokráciáinak" kisebbségi politikájukra vonatkozóan. Elmondta azonban, hogy a fenti állítás akkor igazolható, ha a nyugat-európai szabályozásokat épp olyan szigorú felülvizsgálat eredményeképpen minősítették megfelelőnek, mint amilyennek a kelet-közép-európai országokat alávetették. Ehhez képest, mint megtudtuk, azt látjuk, hogy a Nemzeti Kisebbségekért Felelős Főbiztos összes ajánlása a közép- és kelet-európai régióból származik, a nyugati államok pedig különféle ürügyekre hivatkozva mind kivonják magukat az ellenőrzés alól. A gyermekjogok aktuális nemzetközi jogi dilemmáit ismertette Nyitrai Zsuzsanna. Részletesen ismertette az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének főbb pontjait is. Az éghajlatváltozás elleni globális és szektoriális küzdelem kapcsán született nemzetközi egyezményeket és a témával foglalkozó nemzetközi szervezetek tevékenységét tekintette át Putnoki Zsuzsanna. Felsőoktatás politikai témájú volt Szabó Andrea rendőrtiszti képzés európai modelljeit bemutató előadása.
6. A konferencia zárása, este Villányban kötetlen beszélgetés keretében zajlott, ahol lehetőség nyílt további szakmai- és kötetlen diskurzusokra. Nagy örömömre szolgált, hogy a tudományos tanácskozáson rendkívül magas színvonalú előadások voltak hallhatók. Úgy vélem a konferencia kitűzött céljának megfelelően lehetőséget és fórumot tudott biztosítani a szakmai kapcsolatok kiépítésére, tudományos együttműködések kialakítására. Büszkeséggel tölt el, hogy első alkalommal ilyen nagyszámú előadó vett részt a rendezvényen. Bízom benne, hogy jövőre még nagyobb érdeklődés mellett adhatunk otthont ismét a konferenciának. Végül szeretném megragadni az alkalmat, hogy az érdeklődő Olvasó figyelmébe ajánljam a konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazó elektronikus kötetet. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző Phd-hallgató.
Visszaugrás
