Az ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági Jogi Tanszéke és a Miskolci Egyetem Európa Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszéke 2003. november 14-én közös konferenciát rendezett "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának új fejlődési irányai" címmel.
A szakmai megbeszélés arra a kérdésre keresett választ, hogyan lehetne az elmúlt másfél évtized gazdasági és jogi fejlődésének fényében újrafogalmazni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tantárgy tartalmát, milyen eszközökkel lehetne fejleszteni oktatását.
Király Miklós tanszékvezető egyetemi docens (ELTE ÁJK) köszöntőjében elmondta, hogy a témában írt alapművek a '70-es évek végén és a 80-as évek elején születtek. Az újabb kiadások során folyamatosan frissítették, módosították őket, azonban a rendszerváltás óta olyan lényeges, sőt nem egyszer alapvető változások történtek a világgazdaságban és hazánk gazdasági életében, amelyek szükségessé teszik e jogterület klasszikus kérdéseinek a korábbiaktól eltérő szempontok szerinti újragondolását, és a közelmúltban felmerült kihívásokra való válaszadást. Király Miklós utalt arra, hogy az elmúlt két évben több, a fejlődés lehetséges irányait bemutató tanulmány jelent meg (amelyek közül különösen fontosak Palásti Gábor "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga új fejlődési irányai", Vörös Imre: "Kísérlet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának rendszerezésére" és Bánrévy Gábor: "Bevezető gondolatok a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga fogalmának, szerkezeti felépítésének és tartalmának meghatározásához" címmel írt művei1). A konferencia fő céljaként Király Miklós e művek nyilvános megvitatását jelölte meg.
A bevezető előadásban Bánrévy Gábor intézetvezető egyetemi tanár (PPKE JÁK) a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga egyetemi tantárgy történetét ismertette. Kiemelte, hogy önálló stúdiumként való oktatását Mádl Ferenc alapozta meg 25 éve megjelent, "Összehasonlító nemzetközi magánjog - A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga" (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1978) c. könyvével. Ebben Mádl Ferenc egyértelművé tette, hogy a nemzetközi magánjogot csak kollíziós jogként szabad felfogni, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági viszonyokat közvetlen, anyagi normákkal rendező jogszabályok összességét önálló, komplex jogterületként kell kezelni. A '80-as években két tankönyv foglalkozott e tudományterülettel, Bánrévy Gábor: "A nemzetközi gazdasági forgalom és személyi viszonyok jogi szabályozása" (JATE Kiadó, Szeged 1980) című műve, és Mádl Ferenc Vékás Lajossal közösen írt "Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga" (Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest 1981) című könyve, amely azóta már öt magyar, és két angol kiadást ért meg. Bán-révy Gábor előadása végén reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogáról alkotott eltérő nézetek alapján a jövőben egyre több új, egyéni felfogásban írott tankönyv fog születni, mert e művek nemes értelemben vett versenye a tantárgy oktatásának hosszú távú fejlődését szolgálná.
A második előadó, Vörös Imre tanszékvezető egyetemi tanár (KGRE ÁJK) szerint a jövőben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának bemutatása során a szinte kizárólag a jogszabályok magyarázatára épülő, hagyományos oktatási szemléletet kombinálni kell az angolszász esetjogi szemlélettel. A jogesetek vizsgálata több ok miatt nélkülözhetetlen: egyrészt azért, mert a globális világgazdaság egyik velejárójaként az angolszász jog egyre jelentősebb befolyást gyakorol a kontinentális jogcsaládhoz tartozó országok, így hazánk jogára is, másrészt mert a jogesetek elemzése során a hallgatók a későbbi gyakorlatukban nélkülözhetetlen ismeretekre tehetnek szert. Vörös Imre előadása másik részében kifejtette, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szabályozásában egyre fontosabb szerepet játszanak a nemzeti jogok és nemzetközi egyezmények mellett a kereskedők és más gazdasági szereplők szakmai érdekképviseleti szervezeteinek szokványai és ajánlásai. A jogforrások differenciálódása és a nem államok által alkotott jogi normák térnyerése a jogforrástan teljes átgondolását teszi szükségessé.
Martonyi János tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE ÁJTK) előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt negyed század folyamán a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban az áruforgalom korábban meghatározó szerepe jelentősen csökkent, mind a jogviszonyok számát, mind pedig gazdasági súlyát tekintve egyre fonto-sabbak például a nemzetközi tőkemozgások. Az előadó ezért azt javasolta, hogy a nemzetközi adásvétel jogának részletes bemutatása helyett más, korábban nem oktatott szerződéstípusokkal (pl. részvények nemzetközi adásvétele, projektfinanszírozás) is ismertessék meg a hallgatókat.
Ezt követően Várady Tibor egyetemi tanár (Közép-Európai Egyetem) az atlantai Emory University tanáraként szerzett amerikai tapasztalatairól beszélt. Az Egyesült Államokban a nemzetközi kollíziós normákat hagyományosan más tantárgy keretében oktatják, mint a nemzetközi gazdasági viszonyokat közvetlenül rendező anyagi jogszabályokat. Ennek elsősorban az az oka, hogy az egyes tagállamok eltérő jogai miatt a több tagállamot érintő jogviszonyok szabályozására viszonylag korán létrejött egy belső kolliziós jog, amely később meghatározó befolyást gyakorolt a nemzetközi kollíziós jog kialakulására. Várady Tibor szerint az amerikai oktatás másik jellegzetessége a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok közjogi és magánjogi szabályainak szisztematikus elkülönítése.
Molnár István egyetemi adjunktus (ME ÁJK) előadásában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga tárgyának változásait emelte ki. A rendszerváltozás előtt a jogászgenerációk e tantárgy keretében a külkereskedelem joga mellett a piacgazdaság jogát is tanulták, számos szerződéstípus (pl. lízing, faktoring) ugyanis kizárólag a nemzetközi kapcsolatokban volt jelen. A piacgazdaság kialakulásával e szerződések a belföldi gazdasági kapcsolatokban is általánossá váltak, és oktatásuk a polgári jog ill. kereskedelmi jog tantárgyak tananyagában is helyet kapott. Egy másik fontos változás, hogy hazánk Európai Unióhoz csatlakozása után néhány nagyon fontos, jelenleg a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga keretében oktatott jogterület (pl. vámjog) kizárólagos uniós hatáskörbe kerül, ezért e kérdések tárgyalására az európai jog tantárgy keretében mindenképpen sor kerül majd. Molnár István szerint e példák jól mutatják azt, hogy célszerű időről időre végiggondolni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és más tantárgyak viszonyát. A vizsgálat célja egyrészt a különböző diszciplínák közötti átfedések megszüntetése, másrészt a tantárgyak megfelelő sorrendben való oktatásának kialakítása, hogy a hallgatók az egymásra épülő információkat azok logikai sorrendjében sajátíthassák el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
