A társadalmi változások jogalkotásra gyakorolt hatását már több alkalommal, számos értekezleten és tanulmányban elemezték. Hasonló módon foglalkoztak a társadalmi, politikai változásoknak a jogalkalmazó szervek tevékenységére gyakorolt hatásával is. Kevesebb szó esett azonban a jogalkalmazó szervek tevékenységében bekövetkező változásokat kiváltó hatások közül azokról, amelyek elsődlegesen a jogszabályváltozásokra vezethetők vissza, tekintet nélkül azok politikai - társadalmi hátterére.
A jogszabályok változását kiválthatja a politikai, a gazdasági rendszer módosulása, a jogrendszer belső fejlődése, a lakosság életmódjában, életformájában és gondolkodásában bekövetkező - részben vagy akár döntő módon az előzőekre visszavezethető - változás is.
1. A társadalmi-politikai változások hatása közismert, ezért elegendő azokra csupán utalni. Így, az 1950-es években - a politikai és a gazdasági rendszer szerkezetéből és működésmódjából adódóan - a jogalkotók és jogalkalmazók feladatai is jelentősen eltértek a jelenlegitől. A mostanitól alapvetően különböztek a jogalkotási elvek és az eltérő politikai és gazdasági helyzetben szükségszerűen más szemléletű büntetőpolitika érvényesült. Elegendő itt csupán a közellátással kapcsolatos szabályokra vagy a társadalmi tulajdon védelmére utalni. Ez utóbbival kapcsolatban emlékeztetnünk kell egyrészt a közvetlen hozzátartozókat is terhelő feljelentési kötelezettségre, másrészt az ilyen bűncselekmények egyes eseteiben nem csak elvileg alkalmazható, hanem ténylegesen is alkalmazott halálbüntetésre. Hasonló módon befolyásolta a büntetőpolitikát az osztályhelyzet megítélése, az osztályhoz tartozás kérdése is.
Ezek a változások természetesen tükröződtek a jogalkalmazó szervek tevékenységében, így a munkateher alakulásában is.
Példaként hivatkozhatunk az elítéltek számára. Ez az 1950-es évek első felében a következőképpen alakult:
1950 98.437
1951 125.035
1952 136.123
1953 103.775
1954 63.232
1955 88.041
Az adatokból látható, hogy 1950 - 1952 között, a dogmatikus politikai szemlélet megerősödésével és térhódításával együtt változott a büntetőpolitika is. A történelmi eseményekben kevésbé járatosak előtt talán nem világos, hogy az 1953-ban bekövetkező jelentős csökkenés összefüggésben állt a Sztálin halálával kapcsolatos politikai bizonytalansággal. Ennek belpolitikai hatásai Magyarországon 1954-ben erősen érződtek és ez a büntetőpolitikában, a gyakorlati jogalkalmazásban is megmutatkozott, az elítéltek számának jelentős mértékű csökkenését eredményezte. A következő évben azonban a korábbi, dogmatikus irányzat ismét megerősödött. Ez éreztette hatását a bűnüldöző-igazságszolgáltató szervek tevékenységében is. Ennek látható jele az elítéltek számának újabb emelkedése.
A gazdaságpolitika és a büntetőjog összefüggéseit bizonyítja, hogy a közellátás elleni bűntett elkövetése miatt elítéltek száma jelentősen változott:
1950 26.972
1951 47.296
1952 39.560
1953 20.000
1954 3.974
1955 5.968
Az ideológiai változást tehát az elítéltek száma (is) tükrözi. Segítségével nyomon követhető a politikai vezetés szándékainak hullámzása és ennek tükröződése a büntetőpolitikában.
- 83/84 -
2. A gazdasági rendszer változásai természetesen más területeken is kimutathatók. Így a számítástechnika fejlődését jelentősen hátráltatta, hogy - a politikai rendszer fejlődésének bizonyos szakaszában - a kibernetikát burzsoá áltudománynak minősítették. A társadalmi jelenségek kutatását előbb lehetetlenné tette, majd nagyon megnehezítette a kriminológia és a szociológia politikai megítélése.
A társadalmi és gazdasági változások természetesen csak ideiglenesen fékezhetők, de meg nem akadályozhatok. Ezek a változások szükségszerűen tükröződnek a jogalkotásban és a jogalkalmazásban is. Ilyen új - a múlt század első felében még nem létező vagy még nem jelentős - problémák voltak a hírközléssel, a közlekedéssel vagy a nukleáris energiával kapcsolatos szabályozások, a számítástechnika problémái és ezen belül a polgári jog területén számos új jelenség pl. az elektronikus aláírások jogi megítélése és szabályozása.
A társadalmi, gazdasági változások és a jogszabályváltozások, illetőleg a jogpolitika változásai közötti összefüggéseket tekintve kevésbé szembetűnő, de az adott korban nem kevésbé jelentős módosulások is kimutathatók. Elegendő itt csupán (példaként) az önkiszolgáló bolti lopások megítélésével kapcsolatos változásokra, vagy az ittas járművezetés szabályainak a fogathajtókra történő kiterjesztésére majd visszavonására gondolni.
A jogalkotásra gyakorolt hatások eredménye lehet követő szabályozás, amikor a jogalkotó már az életviszonyok hatására próbálja a kialakult folyamatokat a társadalom szempontjából elfogadható mederbe terelni, és lehetnek megelőző (preventív, irányító jellegű) szabályozások, melyek a feltételezett vagy várható folyamatokat próbálják előzetesen befolyásolni. Ezek közé tartoznak a bizonyos folyamatok kiváltására irányuló szándékok is. Ez utóbbi szabályozások elsősorban a voluntarista irányítást jellemzik.
Az igazságügyi statisztikában formális jogi tényezőknek nevezik azokat a jogalkotásra vagy jogalkalmazásra visszavezethető hatásokat, melyek a társadalmi jelenségekről kialakult képünket megváltoztatják anélkül, hogy maga az alapjelenség megváltozna. A jogfejlődésben bekövetkező változások lehetnek más tudományágak eredményeinek átvételére visszavezethető módosulások, ilyen pl. a természet elleni fajtalanság megítélésében bekövetkezett változás, lehetnek olyanok, melyek a jogfejlődés belső, szakmai (tehát nem politikai) koncepcionális fejlődésének eredményei. Ilyenek pl. azok a viták, melyek az eljárásjog területén a hatásköröket érintik, a fellebbezések fokozatainak számával foglalkoznak vagy igazgatásszervezési-szervezeti kérdéseket érintenek. Ilyenek voltak a közelmúltban a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos viták, a katonai bíróságok megszüntetésével és a katonai tanácsok létrehozásával kapcsolatos döntések, a munkaügyi bíróságokkal vagy az ítélőtáblákkal kapcsolatos szakmai viták.
A formális jogi tényezők a jelenleg elfogadott álláspont szerint:
- a közkegyelmi rendelkezések,
- a dekriminalizáció,
- új tényállások megállapítása,
- minősített esetek alkotása vagy módosítása,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
