A bíróság jogerős ítéletével az alperest általános jelleggel - tehát valamennyi ügycsoport vonatkozásában - cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, a kötelező felülvizsgálat megindításának határidejét 2007. június 1. napjában határozta meg, továbbá rendelkezett az alperes tulajdonában álló ingatlanokra nézve a gondnokság tényének földhivatali bejegyzéséről és az alperes adatainak a gondnokoltak névjegyzésébe történő bevezetéséről.
A megállapított tényállás szerint az alperes a 2003 nyarán elszenvedett balesete és az azt követő műtéti beavatkozások idején testileg és szellemileg is elesett és kiszolgáltatott helyzetben volt, állapota azonban 2003 őszétől - mozgáskorlátozottsága mellett - jelentősen javult, a róla való gondoskodást és ellátást maga szervezi meg. A perben kirendelt dr. F. Gy. igazságügyi pszichiáter szakértő véleményének a leleti és véleményi részében az alperes minden tekintetben rendezett pszichés státuszát rögzíti azzal, hogy "belátási képessége részlegesen és időszakonként visszatérően nagymértékben csökkenhet". A bíróság által feltett kérdésre adott válaszában ugyanakkor leszögezi, hogy az alperes ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a korához mérten kis mérvű szellemi fogyatkozása miatt "időközönként visszatérően nagymértékben csökkent".
A felperes módosított keresetében az alperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését kérte, az alperes a kereset teljesítését ellenezte.
A jogerős ítélet indokolása szerint az idézett szakértői vélemény és az alperessel közvetlen kapcsolatot nem tartó N. J.-né tanú vallomása kellő bizonyítékul szolgált annak megállapítására, hogy az alperesnek a Ptk. 14. §-ának (4) bekezdése szerinti gondnokság alá helyezése szükséges, mivel számára csak ezúton biztosítható a számon kérhető felelősséggel ellátható segítségnyújtás.
A jogerős ítélet ellen az alperes pontosított felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet törvénysértően támaszkodik a belső ellentmondásokat is tartalmazó szakértői véleményre és az azzal részben egyező, érdektelennek nem tekinthető tanú vallomására. A bíróság az egyéb peradatokat indokolás nélkül értékelési körén kívül hagyta, ezért a Pp. 182. §-ának (3) bekezdésében és 206. § (1) bekezdésében írt eljárásjogi szabálysértések az érdemi döntésre is kiható törvénysértést eredményeztek.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A cselekvőképesség az embernek az a képessége, melynél fogva saját akaratelhatározásával, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A cselekvőképesség elismerése egyben az ember alkotmányos alapjoga is, melynek korlátozására kizárólag a törvény által meghatározott esetekben, törvényesen lefolytatott eljárás keretei között van lehetőség.
A Ptk. 14. §-ának (4) bekezdése alapján cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában tartósan van időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.
A törvény szövegéből következik, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság elrendeléséhez két ok együttes fennállása szükséges: egyrészt az alperes károsodott egészségi állapotának ténye, másrészt az, hogy ez az állapot az alperes belátási képességére olyan kihatással legyen, ami az alapjogként védett személyes döntési autonómiájának korlátozását indokolja.
A Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint a fenti körülmények bizonyítása az arra hivatkozó felet terheli.
Az alperes pszichés, szellemi életében jelentkező kórosság megállapítása olyan különleges orvosi szakértelmet igénylő kérdés, melynek megítéléséhez igazságügyi szakértői vélemény beszerzése a Pp. 177. §-ának (1) bekezdése szerint szükséges. Abban a tárgyban azonban, hogy a szakértői vélemény szerinti állapot a mindennapi életviszonyok szempontjából az alperes belátási képességét, az indokolt igényeinek megfelelő ésszerű döntési készségét korlátozza-e és mennyiben, a bíróság az alperes személyes meghallgatása, körülményeinek részletes feltárása és az egyéb peres adatok egybevetésével hoz jogi döntést.
Az alapul szolgáló ügyben a bíróság tévedett, amikor az alperes körülményeit és kórtörténetét figyelmen kívül hagyva ítéletét döntően dr. F. Gy. igazságügyi pszichológus szakértő önmagával is ellentmondó véleményére, illetve az alperessel kapcsolatot nem tartó tanú vallomására alapította.
A perbeli adatokból megállapítható, hogy a 85 éves alperes férje 2003 februárjában meghalt, ekkor a teljesen magára maradt alperes egy ismerős ügyvédet keresett fel az ügyei intézésére. Az alperes tulajdonában áll két budapesti lakásingatlan és két, N.-ben lévő belterületi ingatlan 1/2 tulajdoni hányada, továbbá jelentős, pénzintézeteknél elhelyezett készpénzvagyonnal is rendelkezik. Az ingatlanok másik 1/2 része a férje tulajdonában állott, ezeknek törvényes örököse szintén az alperes.
2003 júniusában az alperes combnyaktörést szenvedett, ennek következtében 2003 nyarán két alkalommal műtéti beavatkozás céljából kórházi kezelés alatt állott. Kórházi tartózkodása alatt kiszolgáltatott helyzetét felismerve egyetértett azzal, hogy a gyámhatóság részére vagyonkezelő gondnokot (Ptk. 224. §) rendeljen ki, ami az akkori elesettsége és bizonytalan helyzete mellett ésszerű és indokolt intézkedés volt. A kórházban 2003. augusztus 18-án foganatosított pszichiátriai konzílium eredménye szerint azonban az alperes pszichotikus állapota ekkor sem állt fenn, a korának és helyzetének megfelelő realitáskontrollal rendelkezett.
A gyámhatóság a 2003. október 1-jén kelt határozatával a korábban kirendelt T. A. vagyonkezelő gondnok felmentése után nevezettet az alperes zár- és ideiglenes gondnokául kirendelte. Az ideiglenes gondnok tevékenysége arra korlátozódik, hogy az alperes nyugdíjából és megtakarított pénzéből havonta kifizeti a rezsiszámlákat és átadja az alperesnek a gondozási díjához és megélhetéséhez általa szükségesnek tartott összegeket. A 2004. december 3-án készült környezettanulmány szerint az alperes kiegyensúlyozott körülmények között él, a saját maga által választott gondozói által nyújtott ellátását megfelelőnek ítéli.
A bíróság által kirendelt dr. F. Gy. pszichiáter szakértő 2004. március 3-án a lakásán vizsgálta meg az alperest, ahol rendezett körülményeket tapasztalt. A szakértői vélemény leleti részében foglaltak szerint az alperesnél pszichés szempontból kóros elváltozás nem volt észlelhető, és erre a hetero-anamnézis sem igazolt pozitív adatokat. A műtét utáni traumatikus élményei után az alperes lelkileg konszolidálódott, és a szakértő azt is rögzítette, hogy az alperes "idős kori szellemi leépülése a koránál kisebb mérvűnek imponáló". A bíróság kérdésére adott az a szakértői válasz, hogy az alperes ügyei viteléhez szükséges belátási képessége időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, mind a szakértői megállapításokkal, mind az egyéb peres adatokkal ellentétben áll.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
