Bragyova András meghatározó, ikonikus alakja volt mind az MTA Jogtudományi Intézetének, mind a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának. Hihetetlen műveltsége, széleskörű ismeretanyaga a filozófia, a szociológia, a szociálpszichológia, a társadalom- és a szellemtudományok komplexitása terén abból eredt, hogy igen sokat olvasott nemcsak magyar, hanem német, angol, francia és orosz nyelven is. E nyelvek tökéletes birtokában az itt említett valamennyi nyelven publikált is. Nem véletlenül alkalmazta őt tudományos pályájának első időszakában az idegen nyelvű művek magyar annotációjának szuperrevizoraként a Parlamenti Könyvtár. Mindezek ellenére hihetetlenül szerény volt.
Pályája nehezen indult. Annak ellenére, hogy jó eredménnyel leérettségizett, nem vették fel az ELTE bölcsészkarának filozófia szakára, így elvégezte a nyomdaipari szakmunkás szakot, majd ezt követően az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára jelentkezett, ahová felvételt is nyert. Abban, hogy az eredeti vágya, a filozófia szakra történt bejutása nem sikerült, közrejátszhatott eredeti, sablonoktól mentes világnézete és gondolkodása, amit az akkori hivatalos világszemlélet és politika nem tolerált. A "summa cum laude" minősítésű jogi diploma megszerzését követően kétévi bankjogászi tevékenység után az MTA Jogtudományi Intézetének Nemzetközi Jogi Osztályára került kutatói munkakörbe, kandidátusi értekezésének sikeres megvédését követően pedig az Intézet Alkotmányjogi Osztályán folytatta tudományos tevékenységét. Ekkorra a nemzetközi jogi kutatások terén született művei már az ország határain túl is ismertté váltak.
Tudományos munkásságának első időszaka a nemzetközi jog témakörét fogta át, míg a második az alkotmányjog és az emberi jog területét. Azok a munkák, amelyeket mind a két jogterülethez tartozó jogintézmények vonatkozásában írt, nemcsak jogági kötődésűek, hanem erőteljesen jogfilozófiai jellegűek, írt azonban számos kifejezetten jogelméleti művet is. Bragyova András 1977 és 1988 között túlnyomóan a nemzetközi jog és más jogterületek kapcsolatát, valamint a nemzetközi jogelmélet jogdogmatikai problémáit vizsgálta és ezekben a témakörökben számos tanulmányt tett közzé magasan akkreditált belföldi és külföldi tudományos folyóiratokban. Ezek közül kiemelkedik a környezetvédelmi jog nemzetközi szerződésekben való megjelenésének és általában a környezetvédelmi célkitűzések megvalósítására alkalmas jogi eszközöknek az értékelése. A nemzetközi jog és a környezetvédelmi jog összefüggéseit érintő akkori vizsgálatainak a jelentősége visszaigazolódik az egyre neuralgikusabbá váló klímavédelemmel, aminek sikere a határokon átívelő összehangolt környezet- és természetvédelmi intézkedések hatékonyságában nyilvánul meg. További jelentős kutatási területe volt a nemzetközi jognak a nemzeti belső jogrendszerekkel fennálló kapcsolata, továbbá az emberi jogok nemzetközi jogi kérdései, foglalkozott a nemzetközi konfliktusok kialakulásának okaival, megoldásuk tárgyilagos kezelésének módozataival, valamint a nemzetközi bíráskodáson belül az állami immunitás elméleti problémáival. E problémák szintetikus vizsgálatából kerekedett ki kandidátusi értekezése, melynek sikeres megvédését követően tudományos érdeklődése az alkotmányjog irányába fordult, ugyanakkor megmaradt a miskolci jogi kar nemzetközi jogi tanszékén, melynek a tanszékvezető Lamm Vandával együtt alapító tagja volt.
Az alkotmányjogi és jogelméleti kutatások kettős vetületében vizsgálta a jelöltállítási és a választási rendszer általános vonásait, miközben alkotmányjog-történeti és jogelméleti aspektusban foglalkozott az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatával (1789), az állampolgári és a hozzá fűződő politikai jogokkal, az állampolgári és az emberi jogi egyenlőség alkotmányjogi kérdéseivel, valamint a demokrácia és az alkotmánybíráskodás problémáival, mely utóbbiról monográfiát is írt Az alkotmánybíráskodás elméleti kérdései címen. Megkerülhetetlen e körben az a munkája is, amely a kormányváltozás és a jogfolytonosság kapcsolódásáról szól. Jogelméleti jelleggel nyúlt a ki-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
