Láncos Petra Lea[1] - Gerencsér Balázs[2] - Berkes Lilla[3] - Sántha György[4]: Digitalizáció a közigazgatásban (IAS, 2025/4., 95-97. o.)

Lehetőségek és kihívások

https://doi.org/10.69695/ias.2025.4.05

Absztrakt

Konferencia-bevezető.

Kulcsszavak: digitalizáció, közigazgatás

A közigazgatás digitalizálása már mintegy két évtizede szerepel az európai tagállamok napirendjén, hogy a közigazgatásaikat hatékonyabbá és interoperábilissá tegyék. A digitalizáció számos előnyt jelenthet a közigazgatás területén: felgyorsíthatja az eljárásokat, egyben csökkentheti a személyzeti és nyilvántartási kiadásokat egy olyan időszakban, amikor a nemzeti kormányok a kiadások mérséklésére törekszenek. Emellett megteremti a személyes és egyéb adatokat tartalmazó közigazgatási nyilvántartások interoperabilitásának technológiai kereteit, ami rendkívül fontos az egyablakos ügyintézés szempontjából. Az e-közigazgatás hozzáférést biztosít a közigazgatási szolgáltatásokhoz a távoli településeken élő lakosok számára és megteremti a távmunkához szükséges kereteket a közigazgatási személyzet számára. Mindez biztosítja a közigazgatás megfelelő működését olyan válság- vagy vészhelyzetekben, mint amilyen a háború vagy a világjárvány.[1]

A közigazgatás digitalizálása azonban egyben komoly kihívásokat is rejt magában: az adatvezérelt algoritmikus döntéshozatal súlyos legitimitási vagy diszkriminációs problémákat vethet fel.[2] Erre példa az Egyesült Királyságban 2020-ban kirobbant

- 95/96 -

érettségi algoritmus-botrány, ahol az alkalmazott szoftver a leghátrányosabb helyzetű tanulók jegyeit kerekítette le túlzottan.[3] Az automatizált döntéshozatal magában hordozza a tisztességtelen döntések kockázatát, például ha kiiktatja az ügyintéző mérlegelési jogkörét az egyes szolgáltatásokra való jogosultsággal kapcsolatos döntésekben.[4] Ellenőrzés nélkül az algoritmusok akár idegengyűlölő döntéseket is hozhatnak: a hollandiai gyermekgondozási segély-csalási botrány jó példa erre. A hatóságok a csalással gyanúsított, jellemzően kisebbségekhez tartozó családokat kizárólag egy öntanuló, elfogult adatokkal táplált algoritmus "kockázati profilja" alapján büntették, sokukat az anyagi csődbe kergetve.[5]

Az Európai Adatkormányzási Rendelet (DGA) az adatmegosztás feltételeinek szabályozásával az uniós polgárok, illetve gazdaság javát szolgáló, adatvezérelt innovációt hivatott ösztönözni.[6] A tagállamokon belül, illetve között zajló adatcserét vagy a digitális (pl. közigazgatási) nyilvántartások interoperabilitását azonban nem csak szemantikai[7] és műszaki kihívások, hanem olyan jogi követelmények is akadályozhatják, mint az adatbiztonság és adatvédelem.[8] A teljes interoperabilitás ugyanis akár jogsértő is lehet, példa erre a Grindr-botrány, amikor az egészséggel és a szexuális preferenciával kapcsolatos adatok váltak különböző vállalatok között hozzáférhetővé.[9]

A digitalizáció egyenlőtlen fejlődése, a hozzáférés vagy az ellenőrzés hiánya szintén problémás lehet. A Magyar Országgyűlés által - a 2023. év végén elfogadott új szabályozás[10] alapján - éppen bevezetésre kerülő "Digitális Állampolgár (DÁP)" okostelefonos alkalmazás tartalmazza az állampolgár összes jogosítványát és személyi igazolványát, lehetővé teszi az elektronikus aláírást, a hatóságokkal való kommunikációt, sőt a fizetést is. Mivel azonban a digitális állampolgársághoz tartozó funkciók digitalizálásának technikai üteme eltérő, az egyének nem férhetnek majd egyszerre hozzá a digitális állampolgárság funkcióinak teljes köréhez. Emellett a digitális anal-

- 96/97 -

fabéták, a hardverrel vagy internetcsatlakozással nem rendelkező polgárok, például a lakosság idősebb vagy szegényebb rétege, de akár a kisebbségi nyelvek beszélői is nehézségekbe ütközhetnek a közigazgatási szolgáltatásokhoz való jogaik gyakorlása során az átalakult, digitális közigazgatási környezetben. Az érintettek ilyenkor arra kényszerülnek, hogy másokat vegyenek igénybe ügyeik digitális intézéséhez, de akár joghátrányhoz is vezethet, ha például a digitális analfabéta szülők képtelenek kommunikálni pl. KRÉTÁ-n keresztül.[11] Végül az is kockázatokat rejt magában, hogy a digitalizációval a közigazgatási dolgozók munkája is megfigyelhetővé válhat, ami a magánélethez való jog sérelmét okozhatja (vö. EJEB, 62617/00. sz. Copland kontra Egyesült Királyság ügy, 2007. április 3).

E kihívásokra tekintettel került megrendezésre az Ereky István Közjogi Kutatóközponttal együttműködésben a Digitalizáció a közigazgatásban: Lehetőségek és kihívások című konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. A következő oldalakon a 2024. szeptember 6-án, a REALaw Young Researchers' Forum azonos témájú konferenciájával egyidőben és egy helyen, magyar nyelven megrendezett Fiatal kutatók konferenciája nyomán született tanulmányokat olvashatják. ■

JEGYZETEK

[1] Renata Gabryelczyk: Has COVID-19 Accelerated Digital Transformation? Initial Lessons Learned for Public Administrations. Information Systems Management, Vol. 37., No. 4. (2020) 303-309. https://doi.org/10.1080/10580530.2020.1820633

[2] Madalina Busuioc: AI algorithmic oversight: new frontiers in regulation. In: M. Maggetti - F. Di Mascio - A. Natalini (eds.): Handbook of Regulatory Authorities. Edward Elgar Publishers, 2022. 470-486. (preprint). https://doi.org/10.4337/9781839108990.00043

[3] Christina J. Colclough: Reshaping the Digitalization of Public Services. New England Journal of Public Policy, Vol. 34., No. 1. (2022) 3.

[4] Stephan Grimmelikhuijsen - Albert Meijer: Legitimacy of Algorithmic Decision-Making: Six Threats and the Need for a Calibrated Institutional Response. Perspectives on Public Management and Governance, Vol. 5., No. 3. (2022) 232-242.

[5] A közigazgatásban alkalmazott hollandiai botránnyal kapcsolatban ld. Sarah de Heer: A Scandal on AI in Administration, Again. Fortifying Fundamental Rights in the Age of AI. Verfassungsblog, 25 July 2023. https://verfassungsblog.de/a-scandal-on-ai-in-administration-again/

[6] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (2)-(3) preambulumbekezdés, HL L 152., 2022.6.3., 1-44. o.

[7] Petra Lea Láncos: Linguistic challenges of interoperable registers in the context of e-government services. Pázmány Law Review, Vol. 10., No.1. (2023) 7-11. https://doi.org/10.55019/plr.2023.L7-11

[8] Ld. pl. Hartmut Aden: Interoperability Between EU Policing and Migration Databases: Risks for Privacy. European Public Law, Vol. 26., No. 1. (2020) 93-108. https://doi.org/10.54648/EURO2020006

[9] Aynne Kokas: Grindr and the Data Corpus: Theorizing Consent in Data Localization. In: Proceedings of the 55th Hawaii International Conference on System Sciences (2022). Maui, Hawaii, USA, January 4-7, 2022. 2801-2803. https://doi.org/10.24251/HICSS.2022.347

[10] 2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól (DÁP-tv.).

[11] Agnieszka Agata Tomaszewicz: The impact of digital literacy on e-government development. Online Journal of Applied Knowledge Management A Publication of the International Institute for Applied Knowledge Management, Vol. 3., No. 2. (2015) 45-53.