1. Jól ismert az a tény, hogy a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedeiben milyen kiemelkedő szerepet játszott a német jogtudomány azokban az országokban, amelyekben a német jogot, illetve jogtudományt recipiálták - még ha erre a recepcióra nem is in complexu került sor. Schwarz András Bertalan hívta fel arra a körülményre a figyelmet, hogy a német jogtudomány szerepét, súlyát a német jogot recipiáló országokban milyen csekély mértékben elemezték. Bizonyos mértékig érvényes ez a megállapítás a kelet-ázsiai országokra is.1 A japán jogtudósok közül Zentaro Kitagawa vállalkozott a német iurisprudentia (doktrína) hatásának átfogó vizsgálatára a "Rezeption und Fortbildung des europäischen Zivilrechts in Japan " (Frankfurt a. M. - Berlin, 1970) című, ma már klasszikusnak számító mun-kájában.2 A német jogtudományban formálódott egyes elméletek viszonylatában a hatás vizsgálata a japán jogtudomány - és tegyük hozzá - jogrendszer tekintetében átfogónak tekinthető. Távolról sem az a helyzet azonban a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) esetében. A továbbiakban a német jogtudomány és jog hatását, más néven "recepcióját" ennek a gazdaságilag az utóbbi évtizedekben dinamikusan fejlődő országnak a viszonylatában szeretnénk több oldalról megvizsgálni.
Elöljáróban hangsúlyozni kívánjuk azonban azt, hogy ennél az elemzésnél elkerülhetetlen a japán jogrendszerre és jogtudományra történő gyakori hivatkozás. Itt utalunk arra, hogy a japán jogtudomány bizonyos értelemben a manométer szerepét tölti be. A ma-nométer szerepében lévő japán jogtudomány ugyanis, Paul Koschaker szavait idézve, a német "jogi gőzkatlanban" mutatkozó nyomásváltozást még azt megelőzően érzékeli, hogy azt Németországban észrevették volna ["Manometer (ti. a japán jogtudomány H. G.), das die Änderung des Drucks in deutschem juristischen Dampfkessel früher anzeigt, als man sich ihrer in Deutschland bewusst wird."].
Az elmélet recepciójának kérdésétől elválaszthatatlan a pozitív jog "befogadásának" rövid áttekintése.
2. Az 1958. február 22-én közzétett és 1960. január l-jén hatálybalépett Koreai Polgári Jogi (Magánjogi) Törvénykönyv3 - a továbbiakban: KPTK - szerkezetét tekintve a pandekta-rendszert, éspedig érdekes módon különösen az 1863-ban elfogadott és 1865-ben hatályba lépett Szász Polgári Törvénykönyv rendszerét, követi.4 Az öt könyvre tagolódó és 1118 szakaszból álló KPTK rendszere [általános rész (1-184. §§), dologi jog (185-372. §§), kötelmi jog (373-766. §§), családi jog (767-979. §§) és öröklési jog (980-1118. §§)] megegyezik az 1898-ban elfogadott Japán Polgári Törvénykönyv struktúrájával. A koreai PTK bevezető törvénye (német terminus technicusszal: Einführungsgesetz) 28 szakaszból áll. A hasonlóság a két törvénykönyvet alkotó szakaszok tartalmának tekintetében is igen nagy. A nagyfokú hasonlóság oka a KPTK elfogadása folyamatának sajátosságaiban keresendő. Ebben a folyamatban döntően két elemet kell megkülönböztetnünk.
A Japán Polgári Törvénykönyv recipiálásában komoly szerepet játszott egyrészt az a történelmi körülmény, hogy Korea 1910-1945 között japán kolónia volt. Koreában a II. világháborút néhány évvel követően, 1948. augusztus 15-én kiáltották ki a köztársaságot. A japán politikai és gazdasági befolyás azonban már évtizedekkel korábban, a XIX. század utolsó negyedében kimutatható. 1876-ban kerül sor Japán részéről a Koreára kényszerített szerződés megkötésére. Más oldalról számottevő a súlya annak a ténynek, hogy egy 1912-ben kihirdetett rendelet (az ún. Bevezető rendelet a polgári ügyekről) a Japán Polgári Törvénykönyvet léptette hatályba a Koreai Polgári Törvénykönyv megalkotásáig, E rendelet értelmében lépett hatályba a formailag 1910-ben Japán által an-nektált - de már korábban, 1905-ben protektorátussá vált - Koreában a japán PTK bevezető törvénye, a japán kereskedelmi jogi törvénykönyv, a japán polgári perrendtartás és még sok más Japánban ma is hatályos jogszabály. A japán civilisztika kiemelkedő képviselője, Kenjiro Ume (1860-1910) 1906-tól egészen haláláig a vezető japán politikus, Hirobumi Ito jogi tanácsadójaként Koreában tevékenykedik, a protektorátussá vált ország jogrendszerének modernizálásán munkálkodva. Ume - Yatsuka Hozumi (1860-1912) és Masaakira Tomii (1858-1935) mellett - a Japán Polgári Törvénykönyv kodifíkátora, akinek a japán PTK-hoz írt ötkötetes kommentárja (Minpo Yogi) ma is haszonnal forgatható. Ume csaknem öt évet töltve Koreában hozzájárult a német jogra és jogtudományra épülő japán PTK ismertté válásához és "felülről történő recipiálásához". Az 1910-től 1945-ig terjedő gyarmati periódusban a Japánhoz csatolt Koreában a japán lett a hivatalos nyelv és ugyancsak japán volt a bíráskodás, a törvénykezés nyelve is. Ebből következően a japán jogi terminológia döntő hatással volt a koreai jogi kultúrára.5
A Japán Polgári Törvénykönyv szakaszainak igen tekintélyes hányada a BGB-ben és kisebb hányadban a francia Code civilben gyökerezik. Ilyen módon jogos a Japán Polgári Törvénykönyv egyik "atyjának", Hozuminak az az észrevétele, hogy ez a törvénykönyv a jogösszehasonlítás terméke, illetve eredménye.
A Japán Polgári Törvénykönyv kitűnő példája a/, idegen jogok "vegyes" recepciójának. Ismételten hangsúlyoznunk kell ebben a vonatkozásban azt, hogy a japán PTK-ra a BGB mellett a francia Code civil is jelentős hatással volt. A Koreai Kereskedelmi Jogi Törvénykönyv, melynek alkotói döntően szintén az 1897-ben kihirdetett és 1900. január 1-jén hatályba lépett Német Kereskedelmi Törvénykönyvet vették figyelembe, kihirdetésére 1962. január 20-án került sor.
3. Magának a recepciónak a folyamatát azonban el kell választani a már "befogadott", recipiált jog, pontosabban jogrendszer asszimilációs folyamatától, amely a korábban bekövetkezett recepciót követi, tehát attól időben is elválik. Az asszimilációs folyamatra Japánban jellemző az, hogy a polgári jog (magánjog) fogalomvilága és rendszere szinte teljes mértékben a német jogi dogmatikára támaszkodott. Ez az asszimilációs folyamat a Kódex hatálybalépését követően nem sokkal vette kezdetét és körülbelül az 1920-as évekig tartott. A jogi szakirodalom találóan "teória-recepciónak" (Theorienrezeption) nevezik ezt az asszimilációs folyamatot, amelyre az alaposság és a japán magánjog rendszerére való átfogó, igen sokoldalú hatás jellemző.
A japán jogtudomány tehát szinte kizárólagosan a német jogtudomány hatása alatt áll. Ezen nem változtat az a fentebb már említett tény, hogy a Japán Polgári Törvénykönyv az egyes jogintézmények szabályozását tekintve nem kis részben a francia Code civilre épül. Egészen a II. világháború végéig tekinthető csaknem kizárólagosnak a német jogtudomány hatása a japán magánjogtudomány fejlődésére, melyben a politikai megfontolások azonban egészen a 30-as évek második feléig semmilyen szerepet nem játszanak.
A Koreai Polgári Jogi Kódex alkotói már a kodi-fíkációs munka kezdetekor, amely nem sokkal a II. világháborút követő időszakra tehető, feladatuknak tekintették a német BGB szabályozásától eltérő szakaszok mellőzését a kódex tervezetének elkészítése során. Figyelemmel voltak arra, hogy a francia Code civil egyes intézményei ne kerüljenek be a tervezetbe.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
