Megrendelés

Dr. Kovács László: A zálogjog új szabályai IV. (CH, 2001/6., 12-13. o.)

2.5. A ranghelyfenntartás

A zálogjog megszűnésének leggyakoribb esete a követelés kiegyenlítése. Jelzálogjog megszűnése esetén a Ptk. új 264. §-ának (2) bekezdése továbbra is lehetővé teszi, hogy a tulajdonos a megszűnő jelzálogjog rangsorban elfoglalt helyén a megszűnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog törlésével egyidejűleg nem terhesebb új jelzálogjogot alapítson, vagy a törölt bejegyzés ranghelyét egy év tartamára fenntartsa.

A ranghely fenntartását a Ptké. új 47. §-a (5) bekezdésének f) pontja értelmében a zálogjogi nyilvántartásba, illetve az Iny. tv. 17. §-a (1) bekezdésének s) pontja alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

A fenntartott ranghelyről a tulajdonos a Ptk. új 264. §-ának (2) bekezdése szerint harmadik személlyel vagy a lemondással érintett ranghelyet követő ranghelyen bejegyzett zálogjogosulttal szemben mondhat le. A lemondás tehát nem valakinek a javára történik, hanem azt jelenti, hogy a tulajdonos a ranghellyel kapcsolatos jogait csak annak hozzájárulásával gyakorolhatja, akivel szemben lemondott. Lemondás esetén tehát a tulajdonos önálló elhatározásából sem saját, sem más személy követelésének biztosítására a megüresedett ranghelyet nem töltheti be új zálogjoggal.

A tulajdonos az általa alapított új jelzálogjog, illetve a ranghelyfenntartás bejegyzésére (feljegyzésére) irányuló kérelmét a megszűnt jelzálogjog törlésére irányuló kérelmével együtt nyújthatja be. Ha a törlést nem a tulajdonos kéri, e lehetőségről a Ptké. 47/A §-ának (3) bekezdése értelmében a közjegyző, illetve az Iny. vhr. 34. §-a értelmében a földhivatal értesíti.

A földhivatali eljárásban mind a törléshez, mind az új jelzálogjog bejegyzéséhez vagy a ranghelyfenntartás feljegyzéséhez az Iny. tv. már ismertetett 32. §-a (1), (3) vagy (5) bekezdésének megfelelő okiratra van szükség. A közjegyzői eljárásban viszont csak az új jelzálogjog alapításáról szóló szerződést kell közokiratba foglalni, a törléshez és ranghelyfenntartáshoz elég a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott magánokirat is [Ptké. 47/A § (2) bekezdés].

3. A vagyont terhelő zálogjog

Vagyont terhelő zálogjog esetében a Ptk. új 266. §-a alapvető változást hozott. Abban megegyezik a régi és az új szabályozás, hogy vagyont terhelő zálogjogot -mint kötelezett - csak jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság alapíthat. A jogosult személyét illetően a törvény korlátozást nem tartalmaz. Nyilvánvaló azonban, hogy elsősorban a hitelintézetek azok, amelyek a zálogjognak ezt a fajtáját követelésük biztosítására igénybe veszik. Az egyéni vállalkozó sem nem jogi személy, sem gazdasági társaság, ezért vagyont terhelő zálogjog kötelezettje nem lehet. A törvényalkotó szándéka a természetes személyektől elkülönült vagyon elzálogosításának megengedésére irányul.

Nem történt változás abban sem, hogy a kötelezett vagyonának egészét meg lehet zálogjoggal terhelni. Más azonban a helyzet a vagyon egy részének elzálogosításával. Míg a korábbi szabályozás a vagyon meghatározott részének elzálogosításáról rendelkezett, az új szabályozás szerint a vagyon önálló gazdasági egységként működtethető részén lehet vagyont terhelő zálogjogot létesíteni.

Az önálló gazdasági egység fogalmának helyes értelmezése a szerződéskötésnél különösen fontos. Egyes esetekben az önálló egységként való működés lehetősége kézenfekvő. Például: önálló működésre képes az olyan gyáregység vagy műhely, amely értékesítésre alkalmas, forgalomba hozható dolgok előállítására technikai adottságainál fogva saját maga képes. Ugyanez áll a kereskedelmi és vendéglátó üzletekre, szolgáltató tevékenység folytatására alkalmas üzemekre. Másfelől a technológiai és egyéb folyamatokban egymáshoz kapcsolódó résztevékenységeket végző műhelyek, telepek és egyéb részlegek, az irányító, az ügyvitelt, ügyintézést, számvitelt és adminisztrációt ellátó szervezetek önálló működésre általában nem alkalmasak.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére