A rendszerváltást követően a hazai jogi karok fiatal jogászok új generációját bocsátották útjára. Egész más körülmények között tanulhatott e korosztály: követelménnyé és elérhető lehetőséggé vált két-három idegen nyelv ismerete, a tananyag szerves részét képezte immár - egyre növekvő mértékben - az európai jog, lehetett neves külföldi egyetemeken tanulni és még hosszasan sorolhatnánk az előnyöket és lehetőségeket, amelyekben az új jogásznemzedék részesülhetett. Ugyanakkor az elvárások is megváltoztak, szigorúbbak a fiatal jogászokkal szemben támasztott követelmények és a jogászképzéssel szemben is rendre új kívánalmak fogalmazódnak meg. Közhelynek számít - s mint a közhelyek általában, igaz is -, hogy felgyorsult a világ, a (jogi) felsőoktatást is egyre inkább a versenyszellem határozza meg. E körülmények, s hogy valamennyi hazai jogi kar inkább nemzetközi kapcsolatainak kiépítésére és szélesítésére összpontosított, azzal a szomorú mellékhatással is járt, hogy a jogászképzésben részt vevő, a fenti generációhoz tartozó fiatal kollégák nem, vagy alig ismerték egymást. Mindez annak ellenére alakult így, hogy korábban igenis volt élő kapcsolat az alma materek között, ami a kollegialitáson túl tartalmas emberi ismeretségek kialakulását is magával hozta, s professzoraink között ez ma is érzékelhető. Újabb időkben legfeljebb PhD kutatóhelyi viták alkalmával, OTDK szakmai bizottságokban találkoznak a fiatal oktatók. Ezen kívánt változtatni a Szegedi Egyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszéke, amikor a 2007. évben megszervezte a magánjogot oktató fiatal jogászok első országos konferenciáját, amelyen szinte valamennyi hazai jogi kar fiatal oktatói képviseltették magukat. Az ötlet egyre növekvő népszerűségét mutatja, hogy a 2008. évben a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán megtartott második országos találkozóra oly sok referátummal jelentkeztek a fiatal magyar magánjogászok, hogy a másfél napos időkeret csaknem szűknek bizonyult.
A magánjogot oktató fiatalok találkozója tehát hagyománnyá vált, ekképpen zárkózott fel a polgári jogot oktatók évek óta jól működő találkozóinak illetve a nemzetközi magánjogot oktatók 2007. évben immár IV. országos találkozójának és kerekasztal-beszélgetésének sorozata mellé. A részvételi lehetőség - a rendezvénysorozat elnevezése ellenére - mindenki számára adott volt, életkortól és beosztástól függetlenül minden polgári jogot és eljárásjogot oktató kollégát szeretettel vártak és láttak a szervezők mindkét konferencián, így még a polgári jogot oktatókra is igaz: "nem az a fontos, az ember hány éves…"
A szervezők feladata egyik alkalommal sem volt egyszerű, hiszen figyelni kellett a szűkös időkeretre, össze kellett hangolni a szakmai szempontokat a rendezvény nem kevésbé fontos további célkitűzésével, nevezetesen, hogy a résztvevők megismerjék egymást és egyáltalán számba vegyük: ki mindenki küzd a polgári jog és eljárásjog oktatásának igazi kihívást jelentő feladatával ma Magyarországon. Az első országos találkozó elsődleges feladata így éppen ez volt: ismerkedés és mintegy "szakmai-emberi enumeráció". Kik vagyunk, kit mi mozgat, ki mivel foglalkozik, és milyen módszerekkel látja el, oldja meg a feladatait. Megtapasztalhattuk, hogy bizony mást jelent egyetemi hallgatók és megint mást tapasztalt kollégák előtt előadást tartani, s ami talán a találkozó egyik legfőbb hozadéka: szembesülni a ténnyel, hogy mindenkitől lehet valamit tanulni, hogy sokfélék vagyunk, de van bennünk valami közös, a munkánkhoz szükséges idealizmuson túl.
Mindkét konferencia szervezői jó lényeglátásról és súlypontozásról tanúbizonyságot téve, a fenti célkitűzést helyezték a középpontba. A konferenciák a hozzá fűzött reményeket e szempontból is beváltották, sőt, túlszárnyalták. A résztvevők szűkebb értelemben vett kutatási területükhöz tartozó témákban tartottak rövid - mintegy húsz perces - referátumokat, s e körülmény témakörök széles és színes palettáját eredményezte. Mégis, a választott témákban is volt valami közös: a polgári jog és a polgári eljárásjog aktuális kérdéseit boncolgatták, minden referátum kapcsolódott a két jogterület napjainkban zajló modernizálásának és - ha szabad így fogalmazni - európaizálásának kérdésköréhez. A szegedi konferencián szóba került a készülő új Ptk. több megoldása (ügyleti képviselet, vételi jog, előreláthatósági klauzula, élettársak helyzete, személyiségi jogok, culpa in contrahendo), olyan fontos kérdések, mint a fizetésképtelenségi jog, valamint a határon átívelő perek és nemperes eljárások európai jogi összefüggései (nyelvhasználat, fizetési meghagyásos eljárás, előzetes döntéshozatal).
Az első konferenciának a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, Tisza Lajos körút 54. sz. alatt található dékáni tanácsterme adott otthont. A rendezvényt Dr. Szabó Imre dékán úr nyitotta meg, s jelenlétével jórészt a továbbiakban is megtisztelte a résztvevőket. A Pécsi Tudományegyetem fiatal oktatóit elkísérte Prof. Dr. Kecskés László, a Polgári Jogi Tanszék vezetője is, aki vitaindító észrevételeivel, felvetéseivel gazdagította a referátumokat követő beszélgetéseket. A konferencia első napjának estéjén a Szegedi Tudományegyetem alumni szervezete, az SZTE Alma Mater jóvoltából a szegedi jogi kar nagyvonalú vacsorával vendégelte meg a résztvevőket, így a szakmai és egyéb tanácskozások terített asztal mellett folytatódtak. A találkozót másnap a Kar épületében elfogyasztott közös ebéd zárta. Az ezt megelőző konferenciaértékelő-kerekasztalbeszélgetés során a jelenlévők rögzítették, hogy a jövőben hasonló konferenciák sorozata keretében évente találkoznak. A konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait, a referátumok témájában született tanulmányokat pedig konferenciakötet formájában jelentették meg a szervezők. A magánjogot oktató fiatal jogászok első, 2007. évben tartott találkozója tehát igen ambiciózus célokat tűzött maga elé: rendszeres találkozásokat, karokon átívelő folyamatos és tartós együttműködést, a hazai jogi közélet gazdagítását és a jogi kultúra fejlődését szolgáló tudományos kooperációt, ami évente megjelenő tanulmánykötetekkel is jelentkezik majd.
A fiatal magánjogászok második országos találkozójára a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2008. május 9-10. között került sor. A debreceni szervezők folytatták a szegedi hagyományokat: a konferenciát Dr. Szabó Béla DE ÁJK dékánja nyitotta meg, ezt követték az immáron hagyományosnak számító húsz perces referátumok, amelyeket három nagy csoportba sorolhatunk: a magyar polgári jog körébe sorolható klasszikus témák, az összehasonlító jog egyes kérdéseivel foglalkozó előadások, valamint a polgári eljárásjog aktuális kérdéseit boncolgató beszámolók váltakoztak érdekes interdiszciplináris párhuzamokat villantva fel ezáltal. A szervezők - az eddigi hagyományt követve - ugyancsak konferencia-kötetben kívánják maradandóvá tenni a konferencia eredményeit. A debreceni jogi kar a konferencia első napján egy patinás étterembe hívta meg a konferencia résztvevőit, ahol oldott hangulatban, baráti beszélgetések során lehetett továbbgondolni az elhangzottakat, valamint a magyar magánjogi felsőoktatás lehetséges továbbfejlesztésének útjait.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
