A közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatok a cégjegyzékben: a 26. § (1) bekezdés a)-n) pontjaiban foglalt adatok nyilvántartása és kezelése.
A Ctv. 26. § (9) bekezdése szerint az e § szerinti szervezetek elektronikus űrlap megküldésével tesznek eleget az elektronikus értesítési kötelezettségüknek. Az űrlap tartalmi és formai elemei a céginformációs szolgálat honlapján kerülnek közzétételre. A bejegyzés adatait igazoló okirat az űrlaphoz mellékletként csatolható. A mellékletként csatolt iratot anonimizált formában kell csatolni úgy, hogy abban az érintett természetes személy nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető.
Melyek azok a szervezetek, amelyek ebben a folyamatban részt vesznek?
Alapvetően a bíróság, az ügyészség, és más hatóságok (például a nyomozó hatóság, közigazgatási szerv, a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, NAV).
Abban az esetben, ha ezen szervezetek részéről olyan okiratok kerülnek csatolásra, amelyek a fenti követelményeknek nem tesznek eleget, a bíróság azt nem teheti az elektronikus iratjegyzék részévé anélkül, hogy az ne járna az adatvédelemre, személyiségi jogok védel-
- 3/4 -
mére vonatkozó rendelkezések megsértésével (pl. polgári és büntetőítéletek teljes terjedelemben). A papír alapon érkezett iratokat vissza kell küldeni a szükséges tájékoztatással, az elektronikus iratok azonban az iratjegyzék részévé válnak.
Az Info. tv. (a 2011. évi CXII. tv.) 25/A. § (1) bekezdése alapján az adatkezelő az adatkezelés jogszerűségének biztosítása érdekében az adatkezelés összes körülményéhez, így különösen céljához, valamint az érintettek alapvető jogainak érvényesülését az adatkezelés által fenyegető kockázatokhoz igazodó műszaki és szervezési intézkedéseket tesz, ideértve indokolt esetben az álnevesítés alkalmazását. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelő rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén megfelelően módosítja.
A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok
a) a tudomány és technológia mindenkori állásának és az intézkedések megvalósítása költségeinek figyelembevételével észszerűen elérhető módon a személyes adatok kezelésére vonatkozó követelmények, így különösen az adatkezelés alapelvei és az érintettek jogai hatékony érvényesülését szolgálják, valamint
b) alkalmasak és megfelelőek legyenek annak biztosítására, hogy alapértelmezés szerint
ba) kizárólag olyan és annyi személyes adat kezelésére kerüljön sor, olyan mértékben és időtartamban, amely az adatkezelés célja szempontjából szükséges, és
bb) az adatkezelő által kezelt személyes adatok az érintett erre irányuló kifejezett akarata hiányában ne válhassanak nyilvánosan hozzáférhetővé.
A GDPR (az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete) és az Info. tv. adatkezelési alapelvének való megfelelőség biztosítása a 26. § (9) bekezdésében:
Csak olyan személyes adatot lehet kezelni, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, valamint csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhetők az adatok (adattakarékosság elve).
Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető, (jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve).
Az adatkezelésünknek az adatkezelés minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, valamint az adatok felvétele és kezelése során tisztességesnek kell lennünk és a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni (célhoz kötöttség elve).
Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint arról is gondoskodni kell, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani, ez a (pontosság elve).
Ha pedig már nem lehetséges célt rendelni az adatokhoz, az adatkezelést haladéktalanul meg kell szüntetni, az adatokat (iratokat, fájlokat) pedig bizonyítható módon meg kell semmisíteni. Ezt nevezzük a (korlátozott tárolhatóság elvének).
A fentiek - bár a szabályozás a Ctv.-ben máshol nem jelenik meg - nem korlátozódnak a 26. § (1) bekezdés a)-n) pontjához kapcsolódóan megküldött iratokra, hanem valamennyi irat vonatkozásában érvényesülő követelmények.
Utalnék itt például a közjegyzők által megküldött hagyatékátadó végzésekre, melyek igen gyakran olyan természetes személyek adatait tartalmazzák, akik vonatkozásában a cégbíróság semmilyen adatot, semmilyen jogalapon nem kezelhet, illetőleg bármilyen iratra, amelyek kívül esnek a 10. § (1) bekezdésében meghatározott iratok körén. Ezeket az iratokat sem lehet az iratjegyzékben elhelyezni, hanem szintén a szükséges tájékoztatással vissza kell küldeni, elektronikus irat esetén a helyzet jelen pillanatban megoldhatatlan.
- cég,
- szövetkezet,
- lakásszövetkezet,
vonatkozásában,
illetve jegyzőkönyv, jelenléti ív, meghatalmazásról való fénymásolat, fotókészítés kérés esetén.
Információs jogok gyakorlása a Ptk.-ban, információs aszimmetria feloldása
3:23. § [Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
