"It is not stress that kills us,
it is our reaction to it."
Hans Selye1
A karoshi első esetét 1969-ben jelentették, amikor is egy - japán legnagyobb napilapjának szállítmányozási osztályán dolgozó - 29 éves férfi szívszélhűdés (hirtelen szívhalál) következtében elhunyt. Tulajdonképpen az 1980-as évek végéig nem foglalkoztatott még Japánban sem komolyabban senkit a probléma mindaddig, amíg több magas beosztású, erejük teljében lévő üzletember hunyt el, minden különösebb panasz, előzmény nélkül. Ezután már a média is felfigyelt az új jelenségre. A japán kifejezés szó szerinti fordítása a "túlságosan sok munka okozta halál" lehetne. A legtöbb esetben stressz okozta szívroham, szívleállás, szívelégtelenség, illetve agyvérzés, agyérgörcs, agyértrombózis végez az áldozatokkal.
Jelentős változások történnek a munka világában, melyek új kihívásokat jelentenek a munkavállalók biztonsága és egészsége vonatkozásában. Ezek a változások pszichoszociális kockázati tényezők kialakulásához vezetnek. Ilyen kockázatok, melyek a munka tervezésével, szervezésével és irányításával kapcsolatosak, valamint a munka gazdasági és társadalmi vonatkozásaival is összefüggésben vannak, megnövekedett stressz szintet eredményeznek és súlyos mentális, valamint fizikai problémákhoz vezethetnek.2 A pszichoszo-ciális kockázati tényezők a káros hatású stressz tulajdonképpeni előidézői. Ezek a tényezők többek között lehetnek a túlságosan magas vagy túlságosan alacsony munkaköri követelmények, az összetett feladatok, a munka elvégzésére kiszabott idő szűkössége, az alacsony szintű munkaellenőrzés, alacsony döntési szint, elégtelen támogatás a munkatársak részéről, az állásbizonytalanság és a megfélemlítés.3
Az újfajta kockázatok között kell megemlíteni a munka intenzitásának megnövekedését, hiszen nőnek a teljesítményi elvárások, lépést kell tartani a műszaki, technológiai fejlődéssel. A változó szervezeti formák felvetik és növelik a munkavállalók állásbizonytalansági érzését, fokozódik az időnyomás (rövid határidők), a munkavállaló úgy érzi, egyre kevésbé tud beleszólni munkatempójába és munkaidejének beosztásába. A munkavállalóktól egyre magasabb képzettséget követelnek meg ("életen át tartó tanulás", önképzés, továbbképzés, átképzés), ezzel párhuzamosan viszont a fizetések számottevően nem emelkednek. Ezek mind olyan tényezők, amelyek hatására kialakulhat a munkahelyi stressz.4
A munka minőségének és termelékenységének javításáról szóló bizottsági közleményben is hasonló megállapításokkal találkozunk. A közlemény, amely a 2007 és 2012 közötti munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégiát vázolja fel, külön kitér a pszichés zavarokkal kapcsolatos megbetegedésekre. Az ilyen újabb típusú kockázatokkal kapcsolatosan a Bizottság speciális kutatásokat helyez kilátásba, a jelenség jobb megértése érdekében. Emellett külön kiemeli, hogy a legfontosabb cél az ilyen típusú egészségi kockázatok esetében is a megelőzésre irányuló hatékony intézkedések kidolgozása. Jelenleg a nem megfelelő mentális egészséggel kapcsolatos problémák képezik a munkaképtelenség negyedik leggyakoribb okát. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképtelenség fő oka.
A már emlegetett megelőzés nem csak a munkavállalók szempontjából lenne előnyös, hanem a vállalatok szempontjából is - szögezi le a Bizottság -, mivel azokon a munkahelyeken, ahol aktív megelőzési politikát folytatnak, csökkenés várható a távolmaradásból eredő költségekben, a személyzet fluktuációjában és ennek köszönhetően javulás várható a munka minőségében, valamint - nem utolsósorban - a vállalat külső megíté-lésében.5 Jó példa erre a National Instruments Europe Kft. Debrecenben, melynek díjaira a vállalat területére történő belépés után azonnal fel is hívja a figyelmet a vezetőség és hivatalos honlapján is büszkén hirdeti (Egészséges munkahely elismerés az Amerikai Kereskedelmi Kamarától - 2006; Családbarát Munkahely -2005, 2004, 2003; Akadálymentes Munkahely - 2005; Egészséges Munkahely - 2003).
A lelki egészség védelmének kiemelése nem véletlen a Bizottság részéről, hiszen egyre elrettentőbb prognózisok látnak napvilágot az ezredfordulót követően azzal kapcsolatosan, hogy milyen egészségügyi kockázatot jelent a munkavállalók számára a stressz és az egyéb pszichoszociális kockázati tényezők a munkahelyen.
Lássunk néhány statisztikai adatot! 2005-ben a 25 tagú Európai Unióban dolgozó személyek több mint 20%-a érezte úgy, hogy egészségüket veszélyezteti a munkahelyi stressz. Számítások szerint 2002-ben a stressz okozta költségek éves szinten, a 15 tagú Európai Unió tekintetében körülbelül 20 milliárd euróra rúgtak. A csatlakozásunkat megelőzően készült felmérés szerint legalább 40 millió munkavállalót érint a probléma.6 Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért felmérése szerint a munkavállalók 28%-a hivatkozott stressz okozta problémákra. Ezen túlmenően egyéb felmérések, melyek már nem csak az Európai Unió tagállamaira terjedtek ki azt állítják, hogy az elveszített munkanapok 50-60%-át a stressz okozza.7
Magyarországon a munkahelyi stressz vonatkozásában a Gordio Tanácsadó Csoport végzett 2004 januárjában egy felmérést. A kutatás eredményei egybecsengenek a már idézett nemzetközi tapasztalatokkal. A vizs-
gálatban 23 vállalat 1230 munkatársa vett részt. A vizsgálat eredményeit összefoglalva a következő megállapításokat tették.
Magyarországon a legtöbb munkavállaló az időnyomás alatt végzett munkákra, a munka mennyiségére és túl gyors ütemére panaszkodott. Az átlagos munkaidő hetente 44,5 órára jött ki, melyet a megkérdezettek 3/5-e részben az elvárások miatt, részben önként vállalt. A munkahelyi kapcsolatok területén a legtöbb stresszt a vezetők intézkedései és a vezetői támogatás elmaradása okozta. A káros következmények közül sokan panaszkodtak kiégésre (24,1%), magas vérnyomásra (23,5%), betegállományba kerülésre (17,2%) és teljesítmény-csökkenésre (16,2%). A megkérdezettek 1/5-e gondol gyakran vagy igen gyakran a munkahely változtatásra.
A személyiség szükségletkielégítésének, kiteljesedésének, biztonságélmény megtapasztalásának színtere a család és szerencsés esetben másik színtere a munkahely. A dolgozó emberek nagy részének - a nyugati társadalmakban végzett felmérések szerint több mint 60 százalékának! - nincs egyensúlyban a munkája és a magánélete, a munka az, ami dominál. Ez az egyensúlyhiány testi-lelki megbetegedésekkel is összefügg.8 Arról nem is beszélve, hogy jelentős károkat okoz mind a munkavállalóknak, mind a gazdaságnak, a gazdasági hatékonyságnak. Az alkalmazottak fizikai és mentális egészségén kívül, a munkahelyi stressz "tünetei" egyértelműen felfedezhetők vállalati szervezeti szinten is (magas számú hiányzás a munkahelyről, rossz munkahelyi légkör, innováció hiánya, termelékenység csökkenése). Következésképpen, a munkahelyi stressz leküzdésének kihívása egyre nagyobb figyelmet kap a média és közvélemény részéről a fejlett országokban.9 A munkavállaló családi és munkahelyi szerepének egyensúlya tehát előnyös a munkáltató számára is. Ez a tény pedig a munkaadókat is arra sarkalhatná, hogy törekedjen a családi és munkahelyi szerep egyensúlyának megteremtésére, az ún. családbarát munkahelyek kialakítására.10
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
