Az önkormányzatok gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy beruházásaik több részletben valósulnak meg, illetve, hogy hasonló tárgyú beszerzések követik egymást. Ezekben az esetekben közbeszerzési szempontból az egyik alapvető kérdés, hogy a választandó eljárásrendre irányadó szabályokat hogyan kell alkalmazni. Ennek körében kiemelten fontos a részekre bontás tilalma.
A közbeszerzés értéke a közbeszerzés tárgyáért általában kért legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás (becsült érték). Ez alapján kell kiválasztani az alkalmazandó eljárásrendet.[1]
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 18. §-ának (1) bekezdése szerint tilos a Kbt., vagy a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárásrend szabályainak megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. A becsült érték meghatározása nem történhet olyan módon, hogy egy adott beszerzésre irányuló közbeszerzéseket úgy folytassanak le, hogy azok becsült értékeit nem az adott beszerzés teljes értéke, hanem a részek értéke szerint határozzák meg. A részekre bontás azonban csak akkor tilalmazott, ha a részekre bontás kifejezetten a törvény rendelkezései alól való kibúvást célozza, azaz jogszerű a részekre bontás, ha az ajánlatkérő minden beszerzés becsült értékét a teljes beszerzési érték alapján határozza meg.
A Kbt. összhangban az uniós bírósági joggyakorlattal, a korábbi egybeszámítási szabályozást új alapokra helyezte és alapvetően nem az egybeszámítási kötelezettségről, hanem a részekre bontás tilalmáról rendelkezik. Az új megközelítés lényege, hogy nem a hasonló beszerzéseket kell egymással egybe számítani, hanem tilos részekre bontani olyan beszerzéseket, amelyek egy beszerzésnek minősülnek.
A meghatározó kérdés az, hogy mi minősül egy beszerzésnek, mik azok a szempontok, amik alapján egy beszerzés ilyen minősége megítélhető. Az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján elsődleges szempont a műszaki és gazdasági funkcionális egység vizsgálata, amit mindig az adott eset egyedi körülményeinek megfelelően kell megítélni, nem csak az építési beruházások, de valamennyi beszerzési tárgy esetében.[2]
Az eset összes körülményeire tekintettel való mérlegelés körében sokféle szempont felmerülhet, ezért arra biztos recept nem adható. Az azonos cél, az időbeli összefüggés, a tervezés egységessége, vagy a megkötendő szerződések közös jogalapja ugyanúgy támpont lehet az egységesség megítéléséhez, mint az ajánlatkérő személyének egyezősége az egyes eljárásokban. A pusztán költségvetési, szervezési okokból történő több eljárásban való lebonyolítás az egységet nem töri meg.
Egy épület előre tervezhető több részletben való felújítása vagy átalakítása például akkor is egy beszerzés, ha azt több eljárásban valósítják meg, akár sok évre elhúzódóan. Megtörheti azonban a beszerzés egységét, ha az ajánlatkérő megrendel valamilyen apróbb jellegű felújítási munkát, majd ettől függetlenül, előre nem láthatóan, időben később felmerül más jellegű felújítási munka, amelyet az ajánlatkérő külön rendel meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
