A póthagyatéki eljárás során a már lezárt hagyatéki eljárás után előkerült vagyontárgyak sorsát rendezik. Ez az eljárás különösen fontos lehet olyan esetekben, amikor az örökhagyó halála után előkerülnek olyan értékek, amelyekről a hagyatéki eljárás során nem volt tudomás. A póthagyatéki eljárás során a közjegyző dönt arról, hogy az újonnan felfedezett vagyontárgyakat hogyan kell elosztani az örökösök között. A póthagyatéki eljárás különös jelentőséggel bír a termőföldek tekintetében, hiszen Magyarországon a termőföld speciális jogi szabályozás alá esik. Az utóbbi években a termőföldek állami tulajdonszerzésére vonatkozó jogszabályok is változtak. Az új szabályok célja egyrészt a termőföld védelme, másrészt az, hogy biztosítsák a termőföldek megfelelő hasznosítását és megóvják azokat a spekulatív vásárlásoktól.
In a supplementary probate procedure, the fate of assets discovered after the closure of an original probate proceeding is resolved. This procedure is particularly important in cases where valuable assets emerge following the deceased's death, which were unknown during the probate process. During the supplementary probate procedure, the notary decides how the newly discovered assets should be distributed among the heirs. The procedure holds particular significance regarding agricultural land, as agricultural land in Hungary is subject to specific legal regulations. In recent years, the legislation concerning the state's acquisition of agricultural land has also changed. The aim of the new rules is both to protect agricultural land and to ensure its appropriate use, safeguarding it from speculative purchases.
Előfordulhat, hogy az örökhagyónak volt olyan ingó és ingatlan vagyona, amely valamilyen oknál fogva nem került felvételre a hagyatéki leltárba a haláleset bekövetkezését követően. Ez sokszor úgy fordul elő, hogy az örökösök vagy nem tudják, hogy például az örökhagyó rendelkezik bankszámlával, földterülettel, vagy egyszerűen csak elfelejtik bejelenteni. A földterülettel kapcsolatban említeném meg, hogy találkoztam már olyan örökösökkel, akik elmondása szerint, még az örökhagyó életében sem volt tisztában azzal, hogy ő föld tulajdonosa. Nyilván ez esetben az örökösök sem tudtak róla a haláleset bekövetkezésekor, így nem is tudták volna bejelenteni. Nyilvánvalóan egy bankszámla tekintetében indult póthagyatéki eljárás megindítására nem kell évtizedeket "várni", mivel az viszonylag hamar kiderül egy banktól kapott dokumentum alapján, ellentétben a földtulajdonnal.
A póthagyatéki eljárás megindítása némiképp eltér a hagyatéki eljárás megindításától, ez ugyanis az öröklésben érdekelt személy kérelmére is megindulhat, illetve a póthagyatéki eljárást a jegyző is megindíthatja hivatalból, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 19. § (1) bekezdés alapján a hagyatéki eljárás akkor indul meg, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján az örökhagyó haláláról értesül. Természetesen előfordulnak olyan esetek is, amikor csak az örökhagyó halála után eltelt több év vagy évtized után kerül sor a hagyatéki eljárás megindítására. Ez akkor fordulhat elő, ha az örökösök a halál bekövetkezte után, a hagyatéki leltár felvételekor nemleges nyilatkozatot tettek az önkormányzatnál, vagyis büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentették, hogy az örökhagyó után leltárba felveendő hagyatéki vagyon nem maradt. Erre példát a mai napig találhatunk, tipikus esete ennek, ha az örökhagyó után csak nyugellátás maradt, és az örökös/örökösök vele egy lakcímen laknak, ekkor ugyanis nem kell a hagyatéki eljárást megindítani. De térjünk is vissza a póthagyatéki eljáráshoz.
A póthagyatéki eljárás megindítására tehát akkor kerülhet sor, ha az örökhagyó rendelkezik olyan vagyonnal - ennek napjainkban tipikus esete a földtulajdon -, amely a hagyatéki leltárban nem került felvételre az örökösök nyilatkozata alapján, de később kiderül, pél-
- 49/50 -
dául egy földhivatali megkeresés alapján, vagy egy, az örökhagyó után maradt dokumentum nyomán, hogy földterület van a tulajdonában, vagy nem is került sor a hagyatéki eljárás lefolytatására az örökösök nyilatkozata alapján.
A póthagyatéki eljárás indulhat tehát az öröklésben érdekelt kérelmére, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, és hivatalból is az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján.
Az öröklésben érdekelt kérelme tekintetében számos esetben találni önkormányzatok honlapján erre vonatkozó formanyomtatványt, amelyben fel kell tüntetni a kérelmező személyi adatait, az elhunytra vonatkozó adatokat, meg kell jelölni azt az ingó/ingatlan vagyontárgya(ka)t, amelyre a kérelmező a póthagyatéki eljárás megindítását kéri, illetve meg kell adni az örökhagyó élő hozzátartozóinak adatait is.
A póthagyatéki eljárást a jegyző is megindíthatja hivatalból. Ez sokszor földhivatali megkeresés alapján fordul elő. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartás digitalizációjának keretében, egy hagyatéki eljárás során kell rendezni, amelyet a földhivatal kezdeményez.
A póthagyatéki eljárás célja ugyanaz, mint a hagyatéki eljárásé, ugyanakkor ez az eljárás már csak a bejelentett, újonnan előkerült vagyontárgy(ak)ra koncentrálódik. Az eljárás menete gyakorlatilag ugyanaz, mint a hagyatéki eljárásban. A jegyző leltárba veszi az újonnan előkerült vagyontárgyat, és a hagyatéki leltárt és annak mellékleteit - például az adó- és értékbizonyítványt, a halotti anyakönyvi kivonatot - megküldi az illetékes közjegyzőnek. A póthagyaték tárgyát képező földnek minősülő ingatlan értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője adó- és értékbizonyítványban állapítja meg, melyet a hagyatéki leltár mellékleteként kapnak meg a közjegyzők.
Nagyon fontos kiemelni, hogy a Hetv. 103. §-ban szabályozott póthagyatéki eljárás nem azonos a Hetv. 105. § szerinti megismételt hagyatéki eljárással, mivel ezekre különböző okokból kerülhet sor. A megismételt hagyatéki eljárás egy, már korábban lezárult hagyatéki eljárás megismétlésére vonatkozik. A hagyatéki eljárás megismétlését az öröklésben érdekelt kérheti, ha olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el. Ennek egyik esete volt pályafutásom alatt, amikor a hagyatéki leltárba két örökös (gyermek) került feltüntetésre, akik a hagyatéki tárgyaláson kijelentették, hogy csak ketten gyermekei az örökhagyónak, több gyermeke nem született, aztán fél évvel a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően jelentkezett a harmadik, vérszerinti testvér, aki kijelentette, hogy őt testvérei "elfelejtették" bejelenteni a hagyatéki leltár felvételekor, ő a kapcsolatot nem tartotta a családdal. A hagyatéki eljárás megismétlésének további feltétele, hogy a hivatkozott tény - elbírálás esetén - az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, és ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Példa lehet erre, ha a hagyatéki eljárás után kerül elő az örökhagyó által tett végrendelet, ami alapján az öröklés eltérően történt volna.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
