A váltó az értékpapírok egy fajtája. Hosszú ideig a legelterjedtebb értékpapír volt a kereskedelmi forgalomban, amely a legjobban kidolgozott szabályrendszerrel rendelkezik. A váltóátruházás szabályait lex specialis hiányában a többi értékpapír átruházására is alkalmazni kell. Az 1930. évi genfi váltójogi egyezmény a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 1/1965. (I. 24.) IM rendelettel (a továbbiakban: Vár.) vált belső jogunk részévé.
A váltó pénzkövetelést magába foglaló forgatható értékpapír. A váltó fogalmát a jogszabályok nem definiálják. Világhy Miklós álláspontja szerint "a váltó legáltalánosabb értelemben pénz fizetésére irányuló értékpapírba foglalt ígéret"[2]. De találunk a tudományos irodalomban további definiatív meghatározásokat is: "a váltó egy olyan értékpapír, amelyben a váltó kibocsátója a váltó címzettjét arra utasítja, hogy a váltóban meghatározott kedvezményezett számára meghatározott pénzösszeget, egy meghatározott időpontban, egy meghatározott helyen kifizessen"[3], e definíció azonban nem teljes, csak a váltó egyik fajtáját határozza meg, az idegen váltót definiálja. Salamonné dr. Solymosi Ibolya szerint "a váltó kifejezetten váltó elnevezéssel kiállított pénz fizetésére kötelező, forgatható értékpapír"[4].
A Vár. nem ad a váltó fogalmára nézve definíciót. A váltó értékpapír. Értékpapír pedig csak olyan okirat vagy adat lehet, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását) a jogszabály lehetővé teszi. A váltó kibocsátásának lehetőségéről és kellékeiről a Vár. rendelkezik. A váltó okirat. A benne foglalt követelést érvényesíteni, vagy arról rendelkezni csak az okirat birtokában, az értékpapír által lehet. A váltót dematerializáltan nem lehet előállítani, általában papírblanketta formájában jelenik meg. A váltó a benne foglalt követelést dologi formában rögzíti és forgathatósága (átruházhatósága) által mobilizálhatóvá teszi e követelést. A váltó jelentős mint hiteleszköz, mint befektetési eszköz és mint szerződési biztosíték.
- 41/42 -
A váltó tartalma szerint pénzösszeg fizetésére irányuló ígéretet (kötelezettséget) foglal magában. A váltónak két típusa van
a) az idegen váltó, amely fizetési felszólítás: kibocsátója mást - harmadik személyt - hív fel fizetésre,
b) a saját váltó, amely fizetési ígéret: kiállítója a saját fizetését ígéri.
Idegen váltó esetén a harmadik személy a váltó kibocsátásával nem válik váltójogi kötelezetté, csak akkor, ha a váltót elfogadja. A kibocsátó mindenképp kötelezetté válik. A váltó Vár. szerinti alaptípusa az idegen váltó és az idegen váltóhoz képest szabályozza a saját váltót.
pinceváltó: amely váltón a címzett nem létező személy.
rektaváltó: amelynek forgatását megtiltották.
visszváltó: a jogosult által valamely megtérítési váltóadósnak címzett váltó, amelyet ha a címzett elfogad és kifizet, akkor a megtérítési igény ezáltal érvényesül.
saját rendeletre szóló váltó: melynek rendelvényese a kibocsátó.
esedékesség szerinti váltófajták:
■ megtekintésre (bemutatásra) szóló váltó,
■ megtekintés után bizonyos (meghatározott) időre szóló váltó,
■ a kelte után meghatározott időre szóló váltó,
■ határozott napra szóló váltó.
telepített váltó: ha a váltót annak rendelkezése szerint a címzett lakó- illetve székhelyétől eltérő helyen kell fizetni, vagy a fizetés más személy által (azaz telepes: jellemzően olyan bank, amelynél a címzettnek számlája van) által történik. A telepes nem válik kötelezetté, a kötelezett a címzett. A váltót a telepesnél fizetik, de nem a telepes fizeti. A címzett köteles gondoskodni arról, hogy a fizetés helyén a megfelelő összeg rendelkezésre álljon.
bizományi váltó: a harmadik személy számlájára kibocsátott váltó, mellyel a kibocsátó harmadik személy érdekében vállal helytállási kötelezettséget, a harmadik személy és a kibocsátó között fennálló jogviszony alapján, mely mögöttes jogviszony azonban itt sincs kihatással a váltójogviszony szereplőire.
Ahhoz, hogy a váltó értékpapír lehessen, a Vár. szigorú formai és tartalmi követelményeket szab (váltókellékek). Csak az az okirat minősül váltónak, amely a váltókellékeket tartalmazza. Az alaki és tartalmi szigor a kellékek tekintetében a forgalomképességet
- 42/43 -
szolgálja. A szigor enyhítésére szolgál, hogy a Vár. kimondja, hogy a törvényes kellékeknek nem kell meglennie már a kibocsátáskor, elég, ha az érvényesítéskor megvannak. A kellékhiányos váltó hiányosságai utólag pótolhatók. Utólagos kellékpótlás esetén a váltóbirtokossal szemben csak akkor lehet igényt érvényesíteni, ha az utólagos kitöltés a megállapodással ellentétesen történt, vagy a birtokos a megszerzés során rosszhiszeműen vagy súlyosan gondatlanul járt el. Nem minden kellék pótolható később, bizonyos váltókellékek nélkül az okirat nem tekinthető váltónak. Ilyen például a kibocsátói aláírás, mely nélkül nem beszélhetünk váltóról.
Lehetséges, hogy a váltót kifejezetten azért bocsátják ki kellékhiányosan, vagy bianco váltóként, hogy azt a jogosult töltse ki, például azért, mert az alapjogviszony bizonyos elemei még nem tisztázottak. Az új váltóbirtokosnak vizsgálnia kell a hiányos váltó valódi tartalmát, jogosult azt kitölteni, de csak az eredeti tartalom szerint, különben váltóhamisítást követ el. Itt érdemes kihangsúlyozni, hogy megkülönböztetjük a hamis váltót és a hamisított váltót. Hamis váltóról akkor beszélhetünk, ha azon nem valódi aláírás szerepel. Hamisított a váltó, ha a váltó eredetileg megfelelő formában jött létre, de utóbb valaki jogosulatlanul megváltoztatta annak tartalmát. Korrekciókkal mindkét esetben a váltó érvényes marad (a hamis aláírás nem kötelezi az aláírót, de a többi aláíró kötelezettségét nem érinti).
Könnyítést jelent a formai kötöttségek alól az is, hogy az aláírók felelősségét és a váltó forgalomképességét nem érinti az, ha a váltót nem a rajta szereplő kelet napján állították ki, ettől a váltó még nem érvénytelen, csak akkor, ha a kelet napja későbbi, mint az esedékesség napja. Hasonlóképp váltójogi felelősség terheli a kibocsátót és a forgatókat akkor is, ha a címzett nem létező személy (pinceváltó).
■ Az esedékesség megjelölésének hiánya esetén a váltó nem válik érvénytelenné, hanem megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni.
■ Nem telepített váltó esetén a fizetés helyének a címzett neve mellett feltüntetett hely tekintendő (a címzett lakóhelye).
■ A váltó keltezéséből hiányozhat a kibocsátás (kiállítás) helye, ekkor a kibocsátás (kiállítás) helye a kibocsátó (kiállító) neve mellett megjelölt hely.
a) a váltó elnevezés magában a váltó szövegében
A jogszabály megköveteli, hogy a váltó saját magát váltónak nevezze. Nem elegendő a cím szerinti elnevezés, a váltó szónak a váltó szövegében kell szerepelnie és nyelvi, tartalmi összefüggésben kell állnia a fizetési ígérettel. A váltó elnevezésnek az okirat nyelvén kell szerepelnie a váltóban.
- 43/44 -
b) határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás, - ez saját váltó esetében - kötelezettségvállalás
A váltó csak pénzfizetési kötelezettségről és csak egyetlen összegre vonatkozó kötelezettségvállalásról szólhat. Kamatkikötést a váltó nem tartalmazhat, kivéve az olyan váltót, amelynél a követelés érvényesítéséhez bemutatás szükséges (más fajtánál a kamatkikötést nem írottnak, azaz olyannak kell tekinteni mintha nem is létezne).[5] A váltónak tartalmaznia kell a mennyiséget kifejező számot (számmal és betűvel is, ha e kettő eltér, a betűvel írott számít) és a pénznemet. A kamat tőkésítve az összegbe beépíthető. Kamatkikötés esetén a kamatlábat meg kell határozni. A fizetésre szóló feltétlen meghagyás parancsot, felszólítást jelent. A váltó kiállítására általában akkor kerül sor, amikor egy polgári jogi alapjogviszony, illetve jogügylet kötelezettjének a pénzfizetési kötelezettséget később kell teljesítenie. A váltó tehát mindig halasztott fizetési ígéretet tartalmaz.
Az értékpapírügyletekben résztvevő személyektől nem várható el egy általuk nem ismert ügylet kockázatának viselése. Ezért a feltétlenség elsősorban a váltójogviszonynak az alapjogviszonytól való függetlenségét jelenti. Ezzel összefüggésben beszélhetünk a váltó absztraktságáról[6], mely a váltó funkcionalitását biztosítja azáltal, hogy a váltóba foglalt követelés az alapjogviszony szerinti fizetési kötelezettség okától, jogcímétől függetlenül érvényesíthető. A fizetési felszólítás nem köthető az alapjogviszonyból eredő, vagy akár más feltételhez sem.
c) a fizetésre kötelezett neve (a címzett megnevezése) - ezt a saját váltó nem tartalmazza
A fizetési meghagyás címzettje az a személy, akit a kibocsátó fizetésre szólít fel. A címzett ab ovo nem szereplője a váltójogi jogviszonynak, csak az elfogadással válik azzá, mely nyilatkozattal a váltójogviszonyba belép. Címzett bárki lehet, a váltónak több címzettje is lehet. A címzett jellemzően olyan személy, aki olyan jogviszonyban áll a kibocsátóval, amelynek alapján a váltó összegével tartozik neki, azonban e jogviszony léte a váltó létének nem feltétele. A váltó elfogadásáért a felelősség a kibocsátó által kizárható, a fizetésért való felelősség kizárását viszont nem írottnak kell tekinteni.
- 44/45 -
d) az esedékesség megjelölése, a fizetés ideje
A váltóba foglalt fizetési kötelezettség mindig halasztott fizetési kötelezettség. A lejáratot a váltóban kell megjelölni. A több esedékességi időpont jelölése a váltót érvénytelenné, míg az esedékesség megjelölésének elmulasztása a váltót megtekintésre szóló váltóvá teszi. Ha a váltó nem illik az esedékesség szerinti váltótípusok egyikébe sem, akkor semmis, azaz az esedékesség szempontjából e tekintetben a váltó esetén "típuskényszer" érvényesül.
e) a fizetési hely megjelölése
A fizetés helye sokféleképpen meghatározható, de csak a fizetés helyszínét egyértelműen és pontosan megjelölő utalással nevezhető meg a váltóban. A megjelölés lehet egy közigazgatási helységet meghatározó megnevezés, de országosan ismert városrészre is utalhat (pl.: Ferencváros), de elfogadható a "helyben fizetendő" megjelölés is, ez esetben a fizetés és a kibocsátás helyszíne azonos. Fizetési helyként egyetlen hely jelölhető meg. Általános esetben a fizetési hely a címzett lakóhelye, de ettől eltérő hely is megjelölhető (telepített váltó). Fizetési hely megjelölése hiányában fizetési helynek a címzett neve mellett megjelölt helyet kell tekinteni. Ha ilyen sincs, a váltó kellékhiányos és így nem váltó.
f) annak a neve, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni (a rendelvényes (intézvényes) megnevezése)
Meg kell jelölni a váltóban azt a személyt, akinek, vagy akinek a rendelkezésére a fizetést teljesíteni kell. Ez azt jelenti, hogy a váltó eredetileg nem lehet bemutatóra szóló értékpapír. A rendelvényes a váltó első jogosultja, akitől a forgatmányi láncolat indul. Rendelvényes a címzetten kívül bárki lehet, maga a kibocsátó is (saját rendeletre szóló váltó)[7].
g) a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölése
A kiállítás napját a váltóban pontosan meg kell határozni. A kiállítás helye megjelölésének hiányában, a kiállítás helyének a kibocsátó neve melletti címet kell tekinteni, ennek megjelölése hiányában a váltó kellékhiányos, kellékhiányos a váltó akkor is, ha a kiállítás helyeként nem létező helyet jelölnek meg. Nem teszi érvénytelenné a váltót, ha keltezése nem felel meg a valóságnak, csak ha az az esedékesség időpontja utáni időpontra esik.
- 45/46 -
h) a kibocsátó aláírása - saját váltó esetén a kiállító aláírása
A váltót a kibocsátó aláírása keletkezteti, mellyel a kibocsátó a váltójogviszony alanyává válik, megtérítési igény keletkezése esetén pedig annak kötelezettjévé is. Fontos, hogy a váltó kibocsátója váltóképességgel, azaz jogképességgel és természetes személy kibocsátó esetén cselekvőképességgel is rendelkezzen. A kibocsátó aláírása a váltón bárhol lehet, csak legyen egyértelmű a kibocsátói minősége. Csak eredeti aláírás alkalmas a joghatás kiváltására. A váltónak egyetemleges felelősséggel több kibocsátója is lehet. A váltójogviszonyban az álképviselő a teljes kötelezettségért tartozik felelősséggel, a váltójogviszony alanyává válik és őt terheli annak felelőssége, akinek nevében a nyilatkozatot tette, szemben a szerződési jog szerinti álképviselettel, mely szerint az álképviselőnek csak kártérítési felelőssége van.
A váltó átruházása a forgatás. Minden váltó a jogszabály alapján - az ún. forgatmány (hátirat) segítségével - átruházható. A forgatmány a váltó előlapján is szerepelhet, a váltó előlapján szereplő puszta aláírás nem forgatmány, az a váltó elfogadásának, vagy kezességvállalásnak minősül. Az átruházáshoz a váltó birtokbaadására is szükség van. Az átruházáshoz nincs szükség pozitív rendeleti záradékra, azaz a váltó átruházható akkor is, ha a szövegében nem szerepel a "rendeletére" kifejezés. A váltó átruházása minden váltójogosultat megillet, azaz a váltó átruházásával a forgatás jogát is átruházzák. A forgalomképesség biztosítéka a forgathatóság. A kibocsátó megtilthatja a váltóra vezetett negatív rendeleti záradékkal a váltó forgatását. Ehhez a váltó szövegében kifejezett záradékra van szükség. A forgatás megtiltása nem jelenti a forgalomképesség elveszítését, mert a váltó ilyen esetben is átruházható az engedményezés hatályával. A jogszabály nem korlátozza azt az alanyi kört, akikre a váltó átruházható, a váltót a kötelezett is megszerezheti (konfúzió), de ezáltal a váltókötelezettség nem szűnik meg, ha a kötelezett a váltót magánál tartja azzal csak annak érvényesítését akadályozza meg. A váltót a kötelezett újra forgalomba hozhatja.
A feltétlen fizetési kötelezettséget tartalmazó váltó csak feltétlen módon ruházható át (az esetleges feltételt nem írottnak kell tekinteni). Minden váltóátruházó a váltó újabb kötelezettjévé válik.
A forgatmány maga a váltónyilatkozat, amellyel a forgató átruházza a váltón alapuló jogait. A forgatmányt a váltó hátoldalára vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) vezetik rá.
Teljes forgatmány esetén a váltóra ráírják a váltóátruházási nyilatkozatot, melyet a forgató aláír (jogi személy esetén ez a cégszerű aláírást jelenti). A forgatmány azonban akkor is érvényes, ha a forgató pusztán aláírja a váltó hátoldalát (a toldatot); ez az ún. üres váltóátruházás. Az üres forgatmánnyal ellátott váltó továbbforgatása eztán különböző módokon történhet:
- 46/47 -
a) a váltót további kitöltés nélkül egyszerűen tovább lehet adni harmadik személynek anélkül, hogy az átruházó bármit ráírt volna,
b) az üres forgatmány alá ismét üres forgatmányt (tehát akár csak a puszta aláírást) lehet rávezetni a váltóra,
c) az üres forgatmány alá teljes forgatmányt lehet írni, anélkül, hogy a forgatmányt kitöltötték volna, a teljes forgatmányba pedig már beleírható a forgatmányos neve,
d) az üres forgatmányt az új forgató kitöltheti, vagyis előzőjének aláírása fölé beírhatja a forgatmány szövegét.
A forgatmánynak három joghatását szokás megkülönböztetni
■ az átruházó hatást (a forgatmányos javára), azaz azt, hogy a váltóban foglalt jogokat a forgatmányos megszerzi.
■ az igazoló (legitimáló) hatást, amely azt jelenti, hogy a váltó birtokosát a forgatmányok megszakítatlan láncolata legitimálja, és
■ a kötelező hatást a forgatóra nézve, amely abban áll, hogy a forgató (átruházó) az elfogadásért és a kifizetésért felel a későbbi váltóbirtokosokkal szemben.
Vannak olyan forgatmányok, amelyek eltérnek a tulajdoni (teljes hatályú) forgatmánytól, ilyen a meghatalmazása és a zálogforgatmány. A meghatalmazási váltóforgatmány tulajdonképpen forgatmányként megjelenő meghatalmazás, mellyel úgy lehet a követelés beszedésére meghatalmazni valakit, hogy ahhoz nem kell külön okiratba foglalt meghatalmazás. A zálogforgatmánnyal a váltóban foglalt követelést az átruházó zálogkötelezettként a forgatmányos, mint zálogjogosult javára zálogtárgyként leköti. Az utóforgatmány pedig a fizetés hiánya miatti óvás felvétele - vagy a fizetés hiánya miatti óvás felvételére megszabott idő lejárta után - bekövetkező váltóátruházás. Az utóforgatmány csak a közönséges engedményezés hatályával bír.
Az idegen váltó címzettje az elfogadással válik a váltó kötelezettjévé. Az elfogadás rendszerint a váltó előlapján történik. Ha az elfogadás a váltó előlapján szerepel, elegendő a címzett (cégszerű) aláírása. Ha az elfogadói nyilatkozat a váltó hátlapján szerepel, az aláíráson kívül szükséges még az "elfogadom", vagy más hasonló értelmű nyilatkozat is.
Az elfogadó nyilatkozat csak feltétlen lehet, és nem lehet a váltóban foglaltaktól eltérő tartalmú. Az elfogadó nyilatkozat az elfogadó kötelezettségvállalását összegszerűen korlátozhatja. Az elfogadás lehet részleges is. Az idegen váltót az esedékesség napjáig lehet a címzettnek lakhelyén (székhelyén) elfogadás végett bemutatni.
- 47/48 -
A váltón alapuló követelés kötelezettjeit váltóadósoknak nevezzük. A váltóadósokat két csoportba soroljuk:
■ egyenes váltóadósok,
■ megtérítési váltóadósok.
Az idegen váltó egyenes adósa az elfogadó. Elsősorban az elfogadó kötelezettsége, hogy a váltót esedékességkor kifizesse. Fizetés hiányában a váltóbirtokost közvetlen kereseti jog illeti meg az elfogadóval szemben, melynek érvényesítéséhez sem óvásra, sem pedig arra nincs szükség, hogy a váltót esedékességkor vagy az utána következő két munkanapon mutassák be kifizetés végett. Elegendő, ha a bemutatás az elévülési időn belül történik. Ugyanezek a szabályok érvényesülnek a saját váltó egyenes adósával, a kiállítóval szemben.
Megtérítési váltóadós az idegen váltó kiállítója és mindkét váltótípus forgatói. A megtérítési váltóadósokkal szemben a váltóbirtokos akkor léphet fel, ha az idegen váltó címzettje a váltó elfogadását visszautasította; vagy a váltót elfogadta, de esedékességkor nem fizetett, illetve ha a saját váltó kiállítója esedékességkor nem fizet. A váltó forgatói egyaránt felelősek a váltó elfogadásáért és a fizetésért, ezt a felelősségüket azonban kizárhatják. Ez a kizárás a "felelősség nélkül", "megtérítési igény nélkül", " visszkereset nélkül", vagy más hasonló nyilatkozattal történik.
A váltóadósok egyetemlegesen felelősek a váltóbirtokossal szemben a váltó kifizetéséért.
A váltóadósok speciális típusa a váltókezes. A váltókezes kötelezettsége mindig ahhoz igazodik, akiért a kezességet vállalta. A váltókezességet a váltóra írt nyilatkozattal kell vállalni. A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy a kezes kiért kíván felelősséget vállalni. Ha ez nem szerepel a nyilatkozatban, úgy kell tekinteni, hogy a kezességet a kibocsátóért vállalták. A váltókezes mindig készfizető kezes.
A váltó fizetés végetti bemutatása a váltóbirtokos kötelezettsége. A váltó esedékesség előtti kifizetését a jogosult nem köteles elfogadni, a címzett (kiállító) esedékesség előtt csak a saját kockázatára teljesíthet. Esedékességkor a váltóbirtokos köteles a felajánlott részfizetést elfogadni, a fizető pedig követelheti, hogy a teljesített részfizetésről nyugtát kapjon, és ezt a tényt a váltóra is rávezessék. A váltóbirtokos a különbözet összegére megtérítési igényt érvényesíthet.
Amennyiben a címzett megfizeti a váltó összegét, jogosult arra, hogy a váltóbirtokos átadja neki a nyugtázott váltót.
- 48/49 -
Az elfogadás vagy fizetés elmaradásáról a váltóbirtokos az óvás - óvás elengedése esetén pedig a bemutatás - napját követő négy munkanapon belül köteles írásban értesíteni az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót, továbbá ugyanezen határidőben ezek kezeseit.
Az értesítés nem feltétele a megtérítési igénynek, elmulasztásához a Vár. csak másodlagos joghátrányt fűz: ha a váltóbirtokos értesítési kötelezettségét elmulasztja, az esetleg okozott kárért felel a váltó összegének erejéig (tehát váltódíj nem követelhető).
Az egyenes váltóadós a lejáratkor a váltó névértékét és ha kamat volt kikötve, akkor a kamatot köteles megfizetni.
Ha az elfogadó (kiállító) nem fizette ki a váltó összegét (és az esetleges kamatokat), a megtérítési váltóadósoknak a váltó összegén és az esetleges kamatokon felül meg kell fizetniük:
■ az esedékességtől számított késedelmi kamatot,
■ az óvási, értesítési és egyéb költségeket és
■ a 3 ezrelékes váltódíjat.
A megtérítési váltóadós ennek megfizetése esetén bármelyik előzője ellen fordulhat, az általa fizetett összeg, ennek késedelmi kamata, költségei és a váltódíj követelésével.
A váltóbirtokos vis maior esetén mentesül a bemutatási és az óvásfelvételi kötelezettség alól. Nem számít vis maiornak az az esemény, amely kizárólag a váltóbirtokos személyét érinti.
Az elévülési idő a váltó elfogadójával és a saját váltó kiállítójával szemben az esedékességtől számított 3 év. Ha a váltó bemutatásra szól, és nem mutatták be, a 3 éves elévülési idő a bemutatási határidő lejártától, ha pedig bemutatták, a bemutatástól illetve az óvástól számít.
Amennyiben a váltókeresetet valamelyik megtérítési váltóadós, és nem az egyenes váltóadós ellen kívánják érvényesíteni, akkor:
- 49/50 -
■ a váltóbirtokos fellépése esetén az elévülési idő az óvástól, óváselengedés esetén pedig az esedékességtől számított 1 év,
■ valamely forgató fellépése esetén a többi forgatóval szemben a fizetéstől illetve az ellene érvényesített kereset kézbesítésétől számított 6 hónap.
Az értékpapír óvásáról készített jegyzőkönyv (közjegyzői ténytanúsítány) a forgalomképes értékpapírokból fakadó megtérítési igény érvényesítésére szolgál. Az óvatolható forgalomképes értékpapírok közé tartozik a váltó, a csekk és a közraktári jegy. Az óvás a közjegyző okiratszerkesztési tevékenysége körébe tartozik. Az óvásról készült jegyzőkönyv és az óvatolt váltóhoz fűzött záradék ténytanúsító okirat.
A váltó, mint értékpapír a kibocsátó által tett határozott pénzösszeg fizetésére irányuló feltétlen ígéretet testesíti meg. A váltóóvás szabályait a Vár. tartalmazza.
A fizetés esedékessége szerint (ahogy azt fentebb már írtam) a váltónak négy alaptípusa létezik:
■ a megtekintésre szóló váltó,
■ a megtekintés után meghatározott időre szóló váltó,
■ a keltezése után meghatározott időre szóló váltó,
■ a határozott napra szóló váltó.
Mint azt már fentebb említettem, a saját váltó által a kibocsátó vállal kötelezettséget a pénzösszeg jogosult részére történő megfizetésére, míg az idegen váltó kötelezettje nem a kibocsátó, hanem a címzett. A címzett azonban nem a kibocsátó egyoldalú nyilatkozatával, hanem az elfogadással válik kötelezetté, mely elfogadással a váltó címzettje a váltóban megjelölt határozott összeg esedékességkori kifizetésére vállal kötelezettséget. Idegen váltó esetén a jogosult a váltót a címzettnek azért mutatja be, hogy meggyőződjön arról, hogy a címzett vállalja-e az esedékességkor történő fizetést. Az elfogadásra bemutatás nem kötelező, de azt a jogszabály, a kibocsátó és egyes esetekben a váltó forgatója is kötelezővé teheti. A Vár. a megtekintés után meghatározott időre szóló váltó esetén kötelezővé teszi a megtekintésre bemutatást. A megtekintésre szóló váltó esetén az esedékességkor bemutatott váltó címzettje a megtekintésre bemutatáskor dönt az elfogadásról, és ha a váltót elfogadja, nyomban fizetni is köteles.
- 50/51 -
A váltóban foglalt pénzkövetelést bizonyítani, arról rendelkezni azt érvényesíteni csak a váltó által és annak birtokában lehet. A váltó jogosultjának a követelés érvényesítésére alaki legitimációja van. A kötelezett felé a váltóbirtokos akkor tűnik jogosultként, ha a váltó rendelkezik mindazon alaki kellékekkel, melyek kétségtelenné teszik, hogy a felmutatott értékpapír valóban váltó, és a forgatmányok, azaz a váltóra vezetett átruházó nyilatkozatok láncolata alapján a váltót a kötelezettnek felmutató birtokos a jogosult a váltóban megjelölt határozott pénzösszeg követelésére. A kötelezettnek nem kell vizsgálnia a váltóban szereplő személyek aláírásának valódiságát, avagy a kibocsátás, vagy az átruházás mögött meghúzódó anyagi jogviszonyokat. A váltóbirtokost maga az okirat alaki okokkal legitimálja.
A váltó kétféle igényt testesít meg
■ elsődleges igényként a váltó megtestesíti birtokosának azt az igényét, hogy részére a váltóban meghatározott pénzösszeget fizessék meg,
■ másodlagos igényként a váltó megtestesíti a birtokos azon igényét is, hogy amennyiben részére a váltóban meghatározott pénzösszeget esedékességkor nem fizetik meg, vagy a pénzösszegnek az esedékességkor történő megfizetése veszélybe kerül, úgy azt részére a korábbi váltóátruházók, a kibocsátó és a többi kötelezett annak késedelmi kamatával és az érvényesítéssel összefüggő költségekkel együtt térítse meg (megtérítési igény). A megtérítési igény tehát annyiban több a váltóban szereplő meghatározott összeg megfizetésére irányuló elsődleges igénynél, hogy az a járulékok és az indokolt költségek megfizetése iránti igényt is tartalmazza. Amennyiben azonban a megtérítési igényt az esedékesség előtt érvényesítik, úgy a váltóban szereplő meghatározott összeget csökkenteni kell[8].
A megtérítési igény érvényesítése történhet az esedékességkor, ha nem fizettek, vagy az esedékesség előtt is, ha a fizetés veszélybe kerül, mert az elfogadást részben vagy egészben megtagadták, vagy mert a címzett csődbe jut vagy fizetéseit megszünteti, függetlenül attól, hogy elfogadta - e a váltót, vagy nem fogadta el, és függetlenül attól is, hogy a csődöt bírói határozat megállapította - e vagy nem, avagy mert a vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt. Az esedékesség előtt történhet meg a megtérítési igény érvényesítése abban az esetben is, ha a váltó elfogadás végett be nem mutatható váltó, és
- 51/52 -
az ilyen váltó kibocsátója jut csődbe, úgyszintén akkor is, ha a címzett ellen rendelnek el kényszerfelszámolást.[9]
Nemcsak az elsődleges igény érvényesítésekor, hanem a másodlagos igény érvényesítésekor is meg kell győződni a jogosultként fellépő váltóbirtokos legitimációjáról. Itt, a másodlagos igény érvényesítése esetén főszabály szerint a közokirati forma nyújtja azt az alaki legitimációt, amely megfelelően bizonyítja az ezen igény érvényesítésének alapjául szolgáló tényeket, amely közokirat birtokában válik csak érvényesíthetővé a megtérítési igény.
Ez a közokirat jellemzően a közjegyző által a váltó óvásáról felvett jegyzőkönyvbe foglalt közjegyzői ténytanúsítvány. A közjegyző az óvás felvételéről jegyzőkönyvbe foglalt ténytanúsítványt is és tipikusan az óvatolás tényére utaló, az óvás, mint jogi jelentőségű tény megtörténtét tanúsító záradéki tanúsítványt is készít, mely utóbbit az óvatolt váltóhoz fűz.
A jogszabály kivételként bizonyos esetekben elengedi az óvás felvételének kötelezettségét. A megtérítési igény alapjául szolgáló tényeket a váltóóvás helyett ilyenkor más módon kell igazolni.
Szükségtelen az óvás felvétele, ha más közokirat helyettesíti az óvást. Erre példa, amikor a csőd-, valamint a felszámolási eljárást elrendelő határozatok pótolják és kiváltják az óvás felvételére vonatkozó kötelezettséget. Az említett bírói határozatok önmagukban igazolják a megtérítési igény alapjául szolgáló tényeket.[10]
Nem kell óvást felvenni óvást pótló nyilatkozat megléte esetén, azaz abban az esetben, ha a címzett vagy a fizetésre kötelezett a váltóra írt nyilatkozatával az elfogadást megtagadja, és e nyilatkozatot keltezéssel és aláírásával látja el. Ez az eset csak akkor fordulhat elő, ha a kibocsátó a váltó szövegében nem kötötte ki az óvás kötelező felvételét és a váltóban foglalt követelést belföldiek közötti váltóforgalomban érvényesítik[11].
Az óvás alóli felmentéssel az általános bizonyítási szabályok lépnek be. Az óvás alóli felmentés megadása illetve megléte azt eredményezi, hogy a megtérítési igény érvényesítéséhez az igény jogosultjának nincs szüksége óvás felvételére ahhoz, hogy igényét érvé-
- 52/53 -
nyesíteni tudja, azt óvás nélkül is érvényesítheti egy esetleges váltóperben, mely perben az igénye jogosságát megalapozó tényeket az általános bizonyítási szabályok szerint tudja bizonyítani. Az óvás alóli felmentés nem jelenti azt, hogy az óvás felvételére ilyen esetben ne lenne lehetőség, amennyiben azonban az óvást a felmentés ellenére felveszik, az óvás felvételének költségei nem képezik a megtérítési igény részét. Az óvás alóli felmentés két esetkörben valósulhat meg:
a) A felmentés megadásáról akkor beszélhetünk, ha a felmentést a váltó kibocsátója, vagy annak bármely átruházója adja, avagy a felmentés a váltókezestől származik, azaz a váltójogviszony valamely előbb felsorolt szereplője a váltóra vezetett és aláírt nyilatkozatával a váltóbirtokost felmenti az óvás-felvételi kötelezettség alól. Ilyen esetben a váltójogviszony felmentést megadó szereplője arról mond le, hogy a megtérítési igény vele, vagy akár a váltójogviszony más szereplőjével/szereplőivel szemben történő érvényesítéséhez az igény alapjául szolgáló tényeket a váltóbirtokosnak közokirattal kelljen bizonyítani. A váltójogviszony minden szereplőjét mentesíti az óvásfelvételi kötelezettség alól az, ha a felmentést a váltó kibocsátója adja. Amennyiben azonban a váltó bármely forgatója (átruházója), vagy valamely váltókezes adja a felmentést, akkor a kikötés a váltóbirtokost csak a vele szemben fennálló óvás-felvételi kötelezettség alól mentesíti[12].
b) Az óvásfelvételi kötelezettség alól jogszabály is felmentést adhat (ilyenkor beszélünk az óvás alóli felmentés megadása helyett annak meglétéről). Jogszabály két esetben ad felmentést az óvásfelvételi kötelezettség alól:
■ Nem kell óvást felvenni, ha az óvás felvétele a rendelkezésre álló határidőn belül elháríthatatlan akadályba ütközik, (vis maior) és az akadály az esedékességtől számított harminc napon belül sem szűnik meg[13]. Ez esetben a megtekintésre szóló váltónál és a megtekintés után meghatározott időre szóló váltónál a harminc napos határidő kezdete az a nap, amikor a váltóbirtokos a megelőző forgatmányost az elháríthatatlan akadályról értesítette[14], ugyanis ezen váltótípusoknál megtekintés hiányában az esedékesség napja meg sem határozható. A megtekintés után meghatározott időre szóló váltónál a harminc napos határidő a meghatározott idő tartamával értelemszerűen meghosszabbodik.
■ A fizetés hiánya miatti óvás felvétele a jogszabály értelmében nem kötelező, ha az elfogadás megtagadásáról már óvást vettek fel. Ekkor az elfogadás megtagadásával megnyílik a megtérítési igény, így a váltó fizetésre bemutatása már eleve nem kötelező[15]. E szabály alól állapít meg kivételt a jogszabály, amikor kimondja, hogy az elfogadásnak, vagy az elfogadás megtagadásának a tényétől függetlenül be kell mutatni
- 53/54 -
fizetésre a váltót és fizetés hiányában óvást kell felvenni, ha a kötelezett fizetéseit be szüntette, vagy ha a vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen maradt.[16]
A megtérítési igény érvényesítése céljából óvást felvenni az alábbi esetekben kell:
■ A váltó esedékessége előtt akkor, ha a váltó elfogadását részben vagy egészben megtagadták, vagy ehhez hasonló helyzet alakult ki kifejezett megtagadás nélkül is. Utóbbira példa az az eset, amikor a váltóbirtokos a címzett kívánsága ellenére a váltót másodszor nem mutatja be[17], vagy a megtekintés után meghatározott időre szóló váltót, illetve a határidőben elfogadásra bemutatandó váltót a címzett elfogadja ugyan, de az elfogadás keltezése a váltóról hiányzik, mert azt a címzett elmulasztja rávezetni a váltóra[18]. A váltó elfogadása ezen esetekben nem teljes, még akkor sem, ha az elfogadás egyébiránt a címzett részéről egyértelműen megtörtént. Tekintettel arra, hogy megtagadás ilyen esetben kifejezetten nem történik, sőt kifejezett elfogadás esetén is a megtagadáshoz hasonló, azzal egyenértékű helyzet alakulhat ki, a közokiratot szerkesztő közjegyzőnek fokozottan ügyelnie kell arra, hogy az óvás tartalmazza a megtagadással egyenértékű helyzetet eredményező tényeket, annak érdekében, hogy ezen tények joghatást válthassanak ki.
■ Ha a címzett a váltó általa történt elutasításától vagy elfogadásától függetlenül csődbe jut vagy fizetéseit megszünteti, akkor is, ha ezt bírói határozat még meg sem állapította. Ilyen esetben amennyiben a csődeljárás már megindult, a váltóóvás akkor vehető fel, ha a bíróság még nem engedélyezte a fizetési haladékot. A váltót ez esetben esedékesség előtt is be kell mutatni fizetés végett, a címzett nemfizetése esetében pedig óvás felvételének van helye. A vonatkozó bírói határozat pótolja a váltóóvást, ha a bíróság már engedélyezte a fizetési haladékot.
■ Ha a címzett vagyonára vezetett végrehajtás sikertelen maradt. Ez esetben is közömbös az a tény, hogy a címzett elfogadta - e a váltót vagy nem, továbbá ebben az esetben is esedékesség előtt megfizetésre be kell mutatni a váltót a címzettnek és a fizetés elmaradása esetén óvásnak van helye.
Az "óvás" kifejezést az óvásról felvett közjegyzői ténytanúsítvány és a tevékenység megnevezéseként egyaránt használjuk. Az óvás felvételére rendkívül rövid határidőt szab a
- 54/55 -
jogszabály. Óvásra csak munkanapokon kerülhet sor. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, akkor a határidő a következő munkanapon jár le[19]. A napokban meghatározott határidőbe a kezdőnap nem számít bele[20] akkor sem ha törvényes, és akkor sem, ha a kibocsátó által meghatározott határidőről van szó. Az óvás felvételének vis maiorba ütközése esetén az óvás határideje meghosszabbodik az elháríthatatlan akadály megszűnéséig terjedő idővel, kivéve, ha a vis maior harminc napon túl sem szűnik meg, mert ez esetben a váltóbirtokos a jogszabály erejénél fogva mentesül az óvás felvételének kötelezettsége alól.
Meg kell különböztetnünk egymástól az elfogadás hiánya miatti óvást és a fizetés hiánya miatti óvást.
Az elfogadás hiánya miatti óvást az elfogadás végett történő bemutatásra nyitva álló határidőn belül kell felvenni. Ha az elfogadásra bemutatás a határidő utolsó napján történik és a címzett gondolkodási időt kér, és erre tekintettel kéri a váltó ismételt bemutatását, akkor az óvás felvételére nyitva álló határidő a következő munkanapon jár le, ilyenkor a második bemutatás napján az óvás még felvehető.
A fizetés hiánya miatti óvást a megtekintésre fizetendő váltó esetén a megtekintési határidőn belül, míg a megtekintés után meghatározott időre szóló, a keltezésétől számítottan meghatározott időre szóló, és a meghatározott napra szóló váltó esetében az elmulasztott esedékesség napját követő két munkanap valamelyikén kell felvenni.
A megtekintés után meghatározott időre szóló váltó esetében a határidő a váltó keltétől számított egy év, de a kibocsátó ettől eltérő (ennél rövidebb vagy hosszabb) határidőt szabhat a bemutatásra, amely szabott vagy jogszabályi határidőt a váltó bármely forgatója megrövidítheti[21]. Más váltótípusoknál is előírható a kibocsátó, vagy bármely váltóforgató által az elfogadásra történő bemutatási kötelezettség[22], mely bemutatási kötelezettséget határidőhöz is köthetik. A kibocsátó az elfogadásra történő bemutatást meg is tilthatja.
A megtekintésre szóló váltót a keltezésétől számított egy éven belül fizetés végett be kell mutatni. A kibocsátó ezen váltótípus esetén is jogosult ennél rövidebb vagy hosszabb határidőt tűzni, a váltó bármely forgatója pedig jogosult arra, hogy ezen határidőt megrövidítse[23]. Ennél a váltótípusnál a kibocsátó arra is jogosult, hogy kikösse a váltó meghatározott nap előtt történő bemutatásának tilalmát és ekkor a határidők e naptól számítanak[24].
Az óvás felvételének célja az, hogy az elfogadás vagy a fizetés megtagadásának tényét közokirat igazolja. Az óvás azt jelenti, hogy a váltóbirtokos közjegyző jelenlétében elfogadásra vagy fizetésre hívja fel a kötelezettet. Míg az elfogadásra történő felhívás a
- 55/56 -
címzett lakóhelyén, addig a fizetésre felhívás a fizetésre kötelezett székhelyén, vagy a fizetési helyen történik. Itt kell megjegyeznünk azt, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 145. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem említi, nem nevesíti a váltó elfogadásának megtagadása miatti óvás esetét, míg az ezen jogszabályhely további bekezdéseiben foglalt rendelkezések már számolnak ezzel az esetkörrel is[25]. Az elfogadásra felhívás helye tekintetében a Kjtv. nem tartalmaz semmilyen rendelkezést, de Dr. Tóth László álláspontja szerint a fentiekben leírtak következnek a Vár. 21. §-ban foglalt rendelkezésből, "valamint abból, hogy a közjegyző csak a jelenlétében történő, általa észlelt tények tanúsítására képes"[26].
Amennyiben a címzett a váltót elfogadja, illetve a fizetésre kötelezett fizet, akkor nem kerül sor óvás felvételére, itt a közjegyző tevékenysége arra korlátozódik, hogy az elfogadás, illetve a fizetés tényét mind a jegyzőkönyvben, mind a váltón rögzíti, és ezzel ténytanúsító tevékenysége lezárul.
Óvás felvételére abban az esetben kerül sor, ha a címzett a váltót nem fogadja el, vagy a kötelezett nem fizet. Az óvás felvétele kettős célt szolgál. Egyrészt hitelesen rögzíti a váltó állapotát, másrészt ugyancsak rögzíti és egyértelműen, közokirati erővel bizonyítja a váltóhoz kapcsolódó másodlagos (megtérítési) igény alapjául szolgáló releváns tényeket[27].
Az óvásról a közjegyző két tanúsítványt készít egy jegyőkönyvi ténytanúsítás készül az óvás felvételéről és egy záradéki ténytanúsítvány is készül amelyet a közjegyző az óvatolt váltóhoz fűz, és amely záradéki ténytanúsítvány az óvatolás tényére utal.[28]
A jegyzőkönyvi ténytanúsítvány az alábbi tartalmi elemekkel rendelkezik[29]
a) tartalmazza a váltó pontos szövegét, a rajta lévő forgatmányokkal, nyilatkozatokkal és megjegyzésekkel vagy a jegyzőkönyv mellékleteként tartalmazza a váltó és a váltón lévő forgatmányok fénymásolatát,
b) az óvást kérőnek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik (óvatolt),
c) az óvatolt személyhez intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy annak a megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhető,
d) ki, miért, milyen módon ajánlotta vagy teljesítette a közbenjáró elfogadást, fizetést,
e) a megkísérelt, illetve megtörtént felszólítás helyét, évét, hónapját, napját és - ha szükséges - óráját,
f) a közjegyző aláírását, pecsétjét.
- 56/57 -
A közbenjáró elfogadásra, illetve a közbenjáró fizetésre szükséghelyzetben van mód, a közbenjárás célja az, hogy a címzett vagy a fizetésre kötelezett helyett a közbenjáró elfogadja, vagy kifizesse a váltót. Az elfogadás és a kifizetés elmaradása esetén létrejövő megtérítési igény veszélye teremt szükséghelyzetet[30], a közbenjárás tehát a megtérítési igény felmerülésének kockázatát csökkenti. A közbenjárás lehet önkéntes is, de a váltójogviszony egyes szereplői is (váltóforgató, kibocsátó, váltókezes) kijelölhetnek közbenjáró elfogadót vagy teljesítőt.
A váltóóvás hiányában a megtérítési igény érvényesítése iránti jogát a váltóbirtokos elveszíti a váltó kötelezettjeivel szemben (kivéve az elfogadót), és feltéve, hogy a megtérítési igény érvényesítéséhez az óvás felvétele szükséges volt. Amennyiben azonban az óvás felvétele a megtérítési igény érvényesítésének szükséges feltétele volt, és az óvás határidőben meg is történt, úgy a megtérítési igény érvényesíthető lesz. Ez a váltóóvás legfontosabb joghatása.
Az óvás a váltóból eredő megtérítési igény érvényesítésének csak egyetlen mozzanata csupán. A megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges a váltóforgatók és a kibocsátó valamint a váltójogviszony többi szereplőjének (váltókezeseknek, közbenjáróknak) az értesítése. Az értesítési kötelezettségnek az átruházási láncolat mentén kell történnie. Az értesítési kötelezettség határideje az óvás felvételének napjától számítandó, csakúgy, mint a váltóból eredő igények elévülési ideje.
A közjegyző az óvásokról időrendi sorrendben óváskönyvet vezet, melyben rögzíti, hogy mikor, kinek az érdekében, ki ellen és mekkora összegre vett fel óvást.■
- 57 -
JEGYZETEK
[1] E fejezet megírása során dr. Tomori Erika "Értékpapírjog és a tőkepiac szabályozása", valamint Kisfaludy András "Bevezetés a váltójogba" c. műveit használtam fel.
[2] Eörsi, Kemenes, Sárándi, Világhy: Kötelmi jog, Különös rész (egyes szerződésfajták)
[3] Rácz Zsuzsanna - Dr. Rácz József: A váltó és könyvviteli elszámolása
[4] A váltó. Magyar váltójog a hatályos jogi szabályozás és a bírói gyakorlat tükrében
[5] Kivéve: Vár. 5. §
[6] dr. Gárdos István "A váltó, mint hiteleszköz" című tanulmányában arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan viszonyul egymáshoz az alapügyletben vállalt fizetési kötelezettség és a váltón alapuló fizetési kötelezettség. A váltó azáltal képes a forgalmi élet szükségleteit kielégíteni, hogy a követelést elszakítja az adós és a hitelező személyes viszonyától, ezáltal a követelést dologiasítja. Az alapjogviszonytól való elszakadást szolgálja a kifogáskorlátozás, mint váltójogi jogintézmény, amely megakadályozza, hogy a követelés kifizetését olyan kifogásra alapozva tagadják meg, amely kifogás a kötelezettnek a kibocsátóval, vagy a forgatókkal fennálló személyes viszonyán alapul. A kifogáskorlátozás, amely tartalmát tekintve tilalom, a váltó forgalomképességét szolgálja, és absztraktságát teremti meg. A váltó attól a pillanattól válik ipso iure absztrakttá és hordozza magával a követelést, elszakítva azt az alapjogviszonytól, az eredeti jogosulttól és kötelezettől, amikor a váltó első átruházása (forgatása) megtörténik.
[7] E megoldás elsőre kissé értelmetlennek tűnhet. Miért foglalná váltóba a kibocsátó a címzettel szemben fennálló követelését, oly módon, hogy az saját rendeletére szól ("fizessen XY nekem e váltó alapján..."), de nyomban értelmet nyer, ha a mögöttes szándék a kibocsátó részéről az volt, hogy a saját rendeletre szóló váltót még a forgalomba hozatal előtt a címzettnek elfogadásra bemutassa, a címzett általi előzetes elfogadással biztosabb és megnyugtatóbb helyzetbe hozva a váltó leendő forgatóit, vagy a saját rendeletére a váltót azért állította ki, mert biztos volt abban, hogy a váltót ki akarja bocsátani, de még nem tudta, hogy kire akarja majd átruházni, ezért e személy ismeretének hiányában csak saját magát tudta rendelvényesként megnevezni.
[9] Vár. 43. §
[10] Vár. 44. § (6)-(7) bekezdés
[11] Vár. 44/A. § (1) bekezdés
[12] Vár. 46. § (1), (3) bekezdés
[18] Vár. 35. §
[20] Vár. 73. §
[21] Vár. 23. §
[22] Vár. 22. §
[25] Dr. Tóth László: A közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárások (A váltóóvás, 5. fejezet, 3. rész, 8. pont)
[26] Dr. Tóth László: A közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárások (A váltóóvás, 5. fejezet, 3. rész, 8. pont)
[27] Dr. Tóth László: A közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárások (A váltóóvás, 5. fejezet, 3. rész, 8. pont)
[28] Kjtv. 145. § (4) bekezdés
[29] Kjtv. 145. § (3) bekezdés
[30] Dr. Tóth László: A közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárások (A váltóóvás, 5. fejezet, 3. rész, 8. pont) Vár. 55-63. §
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes.
Visszaugrás
