A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (hírügynökségi törvény, Nhtv.) jogi felülvizsgálatát részben a hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, részben pedig Magyarország uniós csatlakozása, az uniós előírások adaptálásának szükségessége indokolja.
Az 1990-es évek közepén több, a médiát közvetlenül vagy közvetve érintő magas szintű jogszabály jelent meg. A hírügynökségi törvény beleillett ebbe a gazdaságot, az új és megújult jogintézményeket átfogóan szabályozó törvényi rendszerbe. A médiát érintő jogviszonyokat közvetlenül rendező jogalkotási folyamat a "harmadik láb", - a sajtótörvény és a médiatörvény mellett - a nemzeti hírügynökségi törvény megalkotásával vált teljessé. A hírügynökségi törvény az "átmenet törvénye", amely magán viseli a magyar társadalmi, politikai és gazdasági átalakulás jegyeit, jogi szempontból pedig, szervezeti konstrukcióját tekintve - a médiatörvényhez hasonlóan - "öszvér" megoldásokat tartalmaz. A hírügynökségi törvény létrejöttét megelőzően az egyedüli hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) jogi státuszát jogszabály nem rendezte, de az állami irányítás egyéb jogi eszközének minősülő minisztertanácsi határozatok együtt szabályozták az akkoriban még szintén egyedüli műsorszolgáltatók, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jogi helyzetével. Ezt az együttes szabályozást vitte tovább a jogalkotás 1990-ben az un. kinevezési törvényben. A sajtótörvény tartalmazott még néhány rendelkezést a Magyar Távirati Irodáról; e rendelkezések az Nhtv. megszületésével a kinevezési törvényhez hasonlóan hatályukat vesztették. Az MTI felügyeletét közvetlenül a Kormány hatáskörébe utaló 1037/1986. (VI.26.) MT határozat 5.pontját az Alkotmánybíróság emlékezetes 61/1995.(X.6.) AB határozata alkotmányellenesnek nyilvánította. Az AB határozat nem nyilvánította alkotmányos követelménynek az önálló hírügynökségi törvény létét, kimondta ugyanis, hogy "A szervezeti és jogi megoldások - a rádióhoz és a televízióhoz hasonlóan - függnek attól, hogy milyen az adott országban a hírügynökségi struktúra: az országos közszolgálati hírügynökségen kívül milyen egyéb hírügynökségek működnek. A tájékozódáshoz való jogot a hír - és a sajtóügynökségek egészét tekintve kell biztosítani. Az már a törvényhozó döntésére tartozik, hogy az országos közszolgálati hírügynökség mellett milyen terheket hárít az egyéb, helyi és kereskedelmi jellegű hírügynökségekre. Amíg az Alkotmány 61.§ (4) bekezdése kifejezetten nevesíti a közszolgálati hírügynökség kategóriáját, addig alkotmányos követelmény legalább egy ilyen intézmény fenntartása. " Az idézett AB határozat, illetőleg annak orvoslási kényszere jelentős mértékben hozzájárult a hatályos hírügynökségi törvény megalkotásához.
A hírügynökségi tevékenység gyakorlására, annak szervezeti modelljére, finanszírozási módjaira az Európai Unióban direktíva nem volt az Nhtv. megalkotása idején, és ilyen irányelv azóta sem született. Ennek megfelelően nincs olyan egységes szabályozási minta, amely iránymutatást adhatna a jogi megoldások, a finanszírozási kérdések rendezésére. A tagállami modellek jelentős részben történelmi és jogtörténeti hagyományokon nyugszanak, és vagy tisztán kereskedelmi jellegűek, vagy érvényesül az állami beavatkozás valamely formája. Még a legteljesebb állami beavatkozás nyilvánul meg az orosz ITAR-TASS hírügynökség esetében, ahol a hírügynökségi tevékenység állami finanszírozása a kormányzati költségvetés része. Akár a kereskedelmi modell alapján, akár az állami részvétellel működő tagállami hírügynökségek mindegyike gazdasági társaság, függetlenül azok tulajdonosi körétől és az állammal fennálló viszonyától. A Reuters angol hírügynökség tulajdonosi összetétele független a médiától és az államtól is, a német DPA és az osztrák APA hírügynökség tulajdonosai között alapvetően kiadócégek és médiavállalkozások vannak. Mindhárom hírügynökségre jellemző, hogy nem állnak az állammal privilegizált jogi kapcsolatban, az állam számára - bármely más fogyasztóhoz hasonlóan - piaci alapon, megrendelésre végeznek hírügynökségi tevékenységet. A francia AFP szintén gazdasági társaságként, piaci alapon működik, de az állami részvétel megnyilvánul azáltal, hogy képviselőket az állam is delegál a hírügynökség vezető szerveibe. A hírügynökségi szolgáltatás az állammal kötött tartós szerződéses jogviszonyon alapul, sőt az állam költségvetésében is tervezi az AFP fejlesztéséhez szükséges előirányzatot.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
