Az ipari és logisztikai parkunk beruházója (továbbiakban: Beruházó) Pérre érkezésével, az itt élők körében lassan elterjedt a PIIP kifejezés. A helyieken kívül ma még csupán egy szűk kört alkotnak azok, akik pontosan tudják, a PIIP egyet jelent a Péri Innovációs Ipari Parkkal.
Ne szaladjunk ennyire előre. 2007-et írtunk, amikor a Beruházó első ízben látogatást tett községünkben. Felismervén a település kiváló adottságait, még ebben az évben szándéknyilatkozattal kereste meg az önkormányzatot, melyben ismertette ipari és logisztikai park létrehozására vonatkozó elképzeléseit.
Mik azok az adottságok, amelyek számára vonzóvá teszik településünket? Nézzük csak sorjában. Pér a Győrt Székesfehérvárral összekötő 81-es számú főút mentén, az M1-es autópályától 9 km-re helyezkedik el, míg a győri Audi gyár 10 percen belül érhető el a településről. Itt található a Győr-Pér repülőtér, amely "nyilvános kereskedelmi repülőtér" minősítéssel és határnyitási joggal rendelkezik. A 2010. évben Győr-Pér volt a legsikeresebb, legnagyobb forgalmú hazai, vidéki repülőtér. A Beruházó felismerte, hogy egy a repülőtér mellett kijelölt ipari-logisztikai park, - közvetlen repülőtéri kapcsolata miatt - egyedülálló lehetőségeket teremt high-tech iparágak számára. Olyan tevékenységeket szolgálhat ki, melyek alapvető eleme a légifuvarozás, mint az autó-, repülőgép ipar, kutatás-fejlesztés, prototípusgyártás, kísérleti járműgyártás, tesztelés stb.
A Beruházó mindezekre alapozva, közvetlenül a péri repülőtér mellett, mintegy 140 ha nagyságú területen, logisztikai központ és ipari terület kialakításához kérte az önkormányzat támogatását. A kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés jogi alapokra helyezése 2008-ban az együttműködési alapszerződés megkötésével, majd 2011-ben a településrendezési szerződés aláírásával megtörtént. A képviselő-testület kötelezettséget vállalt, hogy a Beruházó elképzeléseinek megvalósítása érdekében a településrendezési tervében rögzíti a GIP - ipari gazdasági területeket.
2009-ben vállalt kötelezettségének megfelelően Pér Község Önkormányzata - a Beruházó érdekének megfelelően - határozatával módosította a hatályos településszerkezeti tervét. A határozatban a képviselő-testület közvetlenül a repülőtér mellett mintegy 140 ha nagyságú területet ipari gazdasági területté minősített, továbbá ezzel párhuzamosan egy közel 10 ha nagyságú terület GIP - ipari gazdasági övezeti besorolását Ma - általános mezőgazdasági övezetre módosította. A módosítás költségeit a Beruházó viselte.
A 10 ha nagyságú terület övezeti előírás változtatásának oka, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 8. § (2) bekezdésének c) pontja előírja, hogy "a települések beépítésére szánt területe csak olyan terület-felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület". Azaz, a repülőtér melletti területen a 140 ha nagyságú logisztikai fejlesztés rendezési tervben történő kijelölésének feltététele volt, hogy a 10 ha nagyságú, - 2004-ben már kijelölt - tervezett ipari gazdasági terület övezeti besorolásának módosítására, - az ipari gazdasági besorolás levételére - sor kerüljön.
A szándéknyilatkozat önkormányzathoz érkezése óta öt, míg a rendezési terv módosítása óta közel négy esztendő telt el, ennek ellenére nem tudok beszámolni az ipari parkba betelepülő cégekről. A mintegy 140 ha nagyságú ipari-gazdasági besorolású területen a fő tevékenység továbbra is a kukorica- és búzatermesztés. A 2012. évben elindult egy közel 15 ha-os terület művelés alól történő kivonása.
A 2011. év tavaszán az övezeti besorolás módosításával érintett területek (10 ha) tulajdonosai - jogi képviselőjük útján - mintegy 100 millió forint összegű kártalanítás iránti kérelmet terjesztettek elő az önkormányzatnál, megszerzett építési jogaik sérülése miatt.
Jelenleg itt állunk és várunk. A Debreceni Ítélőtábla a Pf.II.20.385/2011/10. számú döntésében hivatkozott arra, hogy a kialakult bírósági gyakorlat szerint a "jogalkotó, mint a közhatalom hordozója" immunitást élvez, azaz "nem tartozik helytállási kötelezettséggel a jogszabály miatt hátrányos helyzetbe került személyekkel szemben". Kifejtette ezzel szemben azt is, hogy az Étv. 30. § (1) bekezdése kivételt tesz a főszabály alól azzal, hogy "kártalanítási kötelezettséget fűz jogszabály rendelkezése által okozott kárért".
Az Étv. 30. § (1) bekezdése szerint, amennyiben "az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt kártalanítás illeti meg." A bekezdés az építési jogok sérülésének két esetében rendelkezik a kártalanítási szabályok alkalmazásáról. Az első esetben a szabályozási terv az ingatlan rendeltetését, használati módját állapítja meg másként, azaz az övezeti besorolást változtatja
- 19/20 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
