A perfeljegyzés és a biztosítási intézkedés alkalmazásának szabályait a Céghírnök előző számában már áttekintettük. A következőkben - az elhatárolás érdekében - az ideiglenes intézkedés feltételrendszerét veszem vizsgálat alá.
3. Az ideiglenes intézkedés feltételeit a Pp. 156. § (1) bekezdése tartalmazza. Ideiglenes intézkedés iránti kérelemként csak olyan kérelem terjeszthető elő, amelyre kereset vagy viszontkereset van előterjesztve. Az ideiglenes intézkedés elrendelésével a bíróság a kereseti kérelem (viszontkereseti kérelem) vagy annak egy része felől határoz.
Az ideiglenes intézkedés célja közvetlenül fenyegető kár elhárítása, a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, vagy a kérelmező külön méltánylást érdemlő jogvédelme. E feltételek vagylagosak, mindhárom esetben azonban szükséges az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez, hogy az intézkedéssel okozott hátrány ne haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. Szükség esetén a bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosíték adásához is kötheti.
Az ideiglenes intézkedést tartalmazó végzés előzetesen végrehajtható a Pp. 156. § (8) bekezdése alapján. Az ideiglenes intézkedést tartalmazó végzés tehát a bíróságnak a kereseti kérelem (viszontkereseti kérelem) tárgyában hozott olyan marasztalást tartalmazó határozata, amely alapján kielégítési végrehajtás elrendelésére kerülhet sor, ha a teljesítési határidő letelik. Ehhez azonban végrehajtás iránti kérelem szükséges, mivel az ideiglenes intézkedést tartalmazó végzés nem végrehajtható okirat, szemben a biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel.
A perben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem nem illetékköteles. A kérelem tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésre az Itv. jogorvoslati illetékekre vonatkozó szabálya alapján a végzés elleni fellebbezésre irányadó illetéket kell leróni. A fellebbezési illeték alapját az Itv. 39. § szabályai szerint kell megállapítani. (Az iparjogvédelmi és szerzői jogi perekre vonatkozó, ettől eltérő rendelkezéseket külön ismertetem.)
Itt kell megjegyezni azt, hogy a Vht. 201/B. §-a jogszabály szövegezési hibát tartalmaz, mert biztosítási intézkedés helyett ideiglenes intézkedésről szól. "A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedés hatályát fenntartja vagy azt megszünteti." A rendelkezés szövegkörnyezetéből megállapítható, hogy a jogalkotó a biztosítási intézkedéssel kapcsolatos szabályt alkotott.
*
Az egyes törvényeknek az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesítésével összefüggő módosításáról szóló 2005. évi CLXV. törvény 2006. április 15. napjától hatályba lépő rendelkezései módosítják az ideiglenes intézkedés és a biztosítási intézkedés elrendelésére vonatkozó szabályokat a hatályba lépést követően indult eljárásokban.
A módosító törvény a Vht. 187. § (1) bekezdés b) pontját átszövegezte, a jelenlegi b) pontot pedig c) ponttá számozta át. Eszerint biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, vagy szerzői jog megsértése miatt eljárást indítottak az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel. A törvény az iparjogvédelmi és szerzői jogok érvényesítésével kapcsolatban az ideiglenes intézkedés szabályozását is módosította. Ezekben az ügyekben a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető ideiglenes intézkedés iránti kérelem. Biztosítási intézkedés elrendelését az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel lehet kérni a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha a kérelmező valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a bitorlással elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van.
Ezekből a szabályokból tehát az következik, hogy az iparjogvédelmi és szerzői jogi igények érvényesítése esetén a keresetlevél benyújtását megelőzően is lehetőség van ideiglenes intézkedést kérni, egyúttal biztosítási intézkedés elrendelését is kérni, tehát e körben fenn kell állnia a Vht. 185. §-ban foglalt általános, és a 187. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint - az eljárás tárgyától függően - a külön törvényben foglalt speciális feltételeknek is. llyen rendelkezést tartalmaz a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 104. § (5) bekezdés a) pontja, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 95. § (5) bekezdés a) pontja, és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 94/A. § (4) bekezdés a) pontja.
Álláspontom szerint a pénzkövetelés biztosításának elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a kártérítés pénzösszeg megfizetésére irányul, illetve a gazdagodás visszatérítése iránti igényt érvényesít a kérelmező. Zárlat elrendelése pedig akkor jöhet szóba, ha a kártérítési igény eredeti állapot helyreállítására irányul. A 2005. évi CLXV. törvénynek az Szt. 104. § (5)-(6) bekezdéseihez fűzött indokolása pontatlan: csak a zárlat lehetőségéről tesz említést, a pénzkövetelés biztosításának lehetőségéről hallgat. Ez a Vht. 185. § (1) bekezdésében és a módosuló 187. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak nem felel meg.
Az ideiglenes intézkedés speciális feltételeit az Szt. 104. § (2)-(4) bekezdései, a Vt. 95. § (2)-(4) bekezdései, továbbá az Szjt. 94/A. § (1)-(3) bekezdései tartalmazzák. Az említett törvények rendelkezésein alapuló ideiglenes intézkedés iránti kérelem illetékköteles beadvány, amelyre a nemperes eljárásra irányadó illetékjogi rendelkezések az irányadók. Az így lerótt illeték a peres eljárás illetékébe nem számítható be [Szt. 104. § (4) bekezdés, Vt. 95. § (4) bekezdés, Szjt. 94/A. § (3) bekezdés]. ■
Visszaugrás
