Az információs technológia (IT) térnyerése a polgári perben mélyreható változást hozhat a bírósági munkafolyamatokban és hatással lehet az ügyvédi irodák mindennapjaira is. Tekintsük át röviden e fejlődési folyamat sarokpontjait. Az elektronikus eljárás kérdéseivel is foglalkozó 1999. évi bécsi eljárásjogi világkonferenciára készített nemzeti jelentések összeállítása idején még elképzelhetetlennek tűnt egy teljesen digitalizált bírósági eljárás. Teljesen digitalizált bírósági eljárás olyan értelemben, amelyben a bírósági épületen kívül tartózkodó felek a bírósággal és egymással kizárólag a modern telekommunikációs eszközök segítségével lépnek kapcsolatba. Egy olyan bírósági eljárásnak a víziója, melyben a kezdőirattól kezdve a tárgyaláson át egészen az ítélet kihirdetéséig, ill. kézbesítéséig az iratokat csak elektronikus adatcserével, a tárgyalást pedig videókonferenciaként valósítják meg, tehát mindent nagyobbrészt technikailag vigyenek végbe, szintén nem tűnt reálisnak.1
Az IT felhasználásának első időszakában még egy hagyományosabb szemlélet volt jellemző, ami valamilyen mértékben a technikai korlátokra is, de talán sokkal inkább az eljárásjogászok tradicionális szemléletére volt visszavezethető.2 Az IT használata kezdetben főként az elektronikus bírósági ügyvitel, adminisztráció területén volt jellemző. Az elektronikus aláírás jogi környezetének megteremtése3 hamar lehetővé tette az elektronikus okirati forma használatát, ám ennek az egyes országok bizonyítási rendszerébe való beépülése nem volt zökkenőmentes (pl. Németországban).4 Kodek szerint a beadványok továbbításának megkönnyítése, vagy gyorsabb feldolgozásuk csak az eljárás külső lebonyolítását érinti; az eljárás struktúrája (annak "kulturális maga") tekintetében csak alárendelt szerepe van. Nehezebb az információs technológia egyéb felhasználási lehetőségeit érintő összefüggések kérdése.5
Az elektronikus adatfeldolgozás lehetősége idővel sokoldalúbbá vált az igazságszolgáltatásban, napjainkban a következő főbb lehetőségeket kínálja: szövegfeldolgozások lehetősége (legyen szó saját maga által készített vagy más által rendelkezésre bocsátott file-ról); adatbázisok készítése és felhasználása (pl. az ítéletek elektronikus adatbázisa, hirdetményi idézések az elektronikus bírósági hirdetőtáblán az Interneten); segédprogramok használata (pl. egy tartási ügyben a tartásdíj kiszámításához, költségek, esetleg a határidők számításához), szervezési programok az irodák hálózatba kapcsolására, audio-, illetve videokonferencia alkalmazhatósága, az ún. e-akták kialakítása.6
Az ún. automatizált eljárások vagy majdnem teljesen automatizált eljárások eddig csak szűk körben és kevés helyen valósultak meg, válnak reálissá a közeljövőben (pl. fizetési meghagyásos eljárás - Németország, sommás eljárás - Finnország7).
Leszögezhetjük tehát, hogy a mai megoldások, illetve kínálkozó megoldási lehetőségek már messze túlmutatnak az olyan kezdeti kérdéseken, mint az elektronikus okiratok bizonyító ereje, értéke. Sokkal szélesebb körben mutatkozik felhasználhatónak az IT a polgári eljárásjogban, mint azt akár egy évtizeddel ezelőtt elképzelni tudtuk volna. Ezzel azonban fokozottan jelentkezik az alapelvekkel való kollízió kérdése, illetve az eljárás hagyományos struktúrájának esetleges megváltoztatásának igénye.8
Napjainkban a technika többre képes, mint amire adott esetben a bírósági eljárás elektronizálása során szükségünk lehet, mint ami a hatékonyabb és korszerűbb, de a megfelelő garanciákat mégis nyújtó polgári peres és nemperes eljárások alapjainak lerakását szolgálhatja. Éppen ezért az eljárásjogász feladata az alkalmazhatóság határainak megtalálása és nem minden technikai lehetőségnek az eljárásba való kritikátlan integrálása.
Az elektronikus jogi kapcsolatok (elektronischer Rechtsverkehr) alatt az eljárásban résztvevők egymás közötti, valamint a bírósággal való, joghatást kiváltó elektronikus kommunikációt értjük. A bíróság és a felek kommunikációja az a terület, melyet az IT használata talán a legnagyobb mértékben érinthet. Az elektronikus igazságszolgáltatás annál hatékonyabb, minél többen vesznek részt benne,9 valamint ha az elektronikus kommunikációt kombinálják az elektronikus ügykezeléssel.
Az elektronikus bírósági iratnak az eljárás szereplőivel való megismertetésének számos technikailag kivitelezhető megoldási módozata lehetséges. Így pl. az iratokba való "betekintés" megvalósulhat pl. a bírósági irodán az iratok kinyomtatásával; ill. elektronikus dokumentumkénti megküldéssel; a bíróságon egy a betekintésre szolgáló terminál rendszerbe állításával; vagy akár egy távoli számítógép képernyőjén való megjeleníthetővé tétel (online hozzáférés) által biztosítja az akta nyilvánosságát. Mind a bíróság, mind pedig az iratbetekintésre jogosultak számára számos előnnyel járhatna a bírósági aktához való online hozzáférés lehetősége. Egy elektronikus aktához egyidejűleg többen is rendelkezhetnek olvasási hozzáféréssel. Az iratbetekintés a nap 24 órájában lehetővé válna, nem kötődne a bíróság munkarendjéhez. Ezáltal az eljárás elhúzódása, amihez az akták transzportja is hozzájárulhat, bizonyos mértékig csökkenthető. A tartalomjegyzékek és a szoftverek nyújtotta, az egész szövegre kiterjedő keresési lehetőség miatt jobb az egyes akták átláthatósága és kezelhetősége. Az ügymenetre, az ügy állására való rálátás nemcsak a bíróságon belül javul jelentősen, hanem felek számára is.10 Németországban a fizetési meghagyásos eljárás elektronikus feldolgozása esetén nemcsak az válik lehetővé, hogy a felek beadványaikat elektronikusan továbbítsák a bíróság felé, hanem hogy az eljárás fejleményeiről üzenetet kapjanak (a kézbesítés megtörténtéről, a határozat kibocsátásáról, az ellentmondásról, beadványok benyújtásáról, költségekre vonatkozó fejleményekről adnak hírt ezen az úton.)11
Az elektronikus jogi forgalomban a biztonsági, megbízhatósági kérdések jobban előtérbe kerülnek, mint a hagyományos papír alapúnál.12 Éppen ezért az elektronikus kommunikáció komplexebb és több előfeltételhez kötött, mint a klasszikus papír alapú kommunikáció.13 A legnagyobb kihívás az elküldött elektronikus dokumentum hitelességének és sértetlenségének biztosítása, amelynek garanciája lehet a dokumentumnak a fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírással történő ellátása. Az autenticitás és integritás biztosítása mellett nehézséget jelenthet a küldő oldalán a beérkezés tényének és időpontjának a vitás esetben szükségessé váló bizonyítása.14 Ugyan van egy olyan általános vélekedés, hogy az elektronikus posta esetére az elvesztés rizikója kisebb, mint a hagyományos posta esetén, ám e-mailek is veszhetnek el technikai hiba miatt, anélkül, hogy a feladó a sikertelen kézbesítésről értesítést kapna.15 Itt a gyakorlatban elsősorban a tűzfal, spam-szűrő beállítása okozhat problémát vagy az elektronikus postafiók ideiglenes telítettsége.16
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
