Megrendelés

Halász Bálint: A <.hu> tartomány alatti alternatív vitarendezés gyakorlati tapasztalatai /2. rész/ (IJ, 2010/2. (37.), 74-82. o.)

Jelen cikk első részében bemutattam a <.hu> alatti alternatív vitarendezés kialakulását, majd az eljárás legfontosabb ismérveit és a vitarendezést lebonyolító szolgáltatót. Ezt követte a nyilvánosságra hozott döntések statisztikája, majd néhány általános gyakorlati tapasztalat, észrevétel és javaslat a vitarendezéssel kapcsolatban. A cikk második részében olyan döntéseket mutatok be, amelyek betekintést engednek az alternatív vitarendezés gyakorlatába, abba, ahogyan az eljáró döntnökök konkrét esetekben értelmezik a DRSZ és az ESZ szabályait, így különösen, hogy milyen jogokat ismernek el jogalapként, mit fogadnak el a domain név igényléséhez fűződő jogos érdekként, illetve mely esetekben látják igazoltnak a kérelmezett rosszhiszeműségét.1

9. Az alternatív vitarendezés a gyakorlatban

Az alternatív vitarendezési eljárásnak három alapfeltétele van: (1) van-e olyan hatályos magyar vagy európai uniós jogszabály, amely a kérelmező javára jogot biztosít egy olyan név használatára, amely azonos a domain névvel vagy megtévesztően hasonlít arra? (2.1) a domain név használója (a kérelmezett) a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy (2.2) a kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

Ahogyan azt a fentiekben is említettem, a <.hu> tartomány alatti alternatív vitarendezési eljárásnak három alapfeltétele van: (1) van-e olyan hatályos magyar vagy európai uniós jogszabály, amely a kérelmező javára jogot biztosít egy olyan név használatára, amely azonos a domain névvel vagy megtévesztően hasonlít arra? Ha van ilyen jog, akkor a kérelmezőnek az alábbi két feltétel egyikét kell igazolnia: (2.1) a domain név használója (a kérelmezett) a domain nevet anélkül igényelte, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy (2.2) a kérelmezett a nevet rosszhiszeműen igényelte vagy annak felhasználása rosszhiszeműen történik.

9.1. Az első feltétel: jog az adott név használatára

Az első feltétel tulajdonképpen az alternatív vitarendezési eljárás alapfeltétele. Amennyiben a kérelmező nem tudja igazolni, hogy jogszabály alapján jogosult egy olyan név használatára, amely azonos a domain névvel vagy megtévesztően hasonlít arra, a kérelmet el kell utasítani. Amennyiben az eljárás tárgyát képező domain név azonos a kérelmező cégnevével, védjegyével vagy kereskedelmi nevével, illetve ha az adott név használatára jogszabály jogosítja fel a kérelmezőt, a gyakorlat egységesen megvalósultnak ismeri el az első feltételt. Érdekesebbek ugyanakkor azok az esetek, amelyekben a domain név csak hasonlít egy ilyen névre, vagy ha nem egyértelmű, hogy valóban a kérelmező jogosult-e az adott név használatára, illetve ha a kérelmező joga nem kizárólagos. Az alábbiakban ilyen eseteket mutatok be.

9.1.1. Cégnév mint jogalap

A <classicboat.hu> domain név iránt a CLASSIC Hajógyár Fejlesztő, Gyártó és Kereskedelmi Kft. nyújtott be kérelmez. Az eljáró döntnök azonban azt állapította meg, hogy bár "a Kérelmező bejegyzett idegen nyelvű elnevezése valóban »Classic Boat Ltd«, azonban a bejegyzett magyar nyelvű elnevezés nem a »Classic Boat« kifejezést tartalmazza vezérszóként, hanem: »CLASSIC Hajógyár Fejlesztő, Gyártó és Kereskedelmi Kft.«, azaz a cégnévben a "Classic Hajógyár Fejlesztő« (illetőleg értelmezéstől függően a »Classic Hajógyár«) kifejezések szerepelnek vezérszóként, és nem a »Classic Hajó« vagy »Classic Boat« kifejezések. A névre vonatkozó védelem (így a névkizárólagosság és a domain választási prioritás) a magyar nyelvű elnevezésekre vonatkozik, így e tekintetben a Döntnök visszautasította a Kérelmező érveit és kifejezetten az eljárás szempontjából megtévesztőnek találta, hogy a Kérelmező arra hivatkozott, hogy "bejegyzett cégnevével azonos" a kérelmezett domain név, tekintve, hogy bejegyzett cégneve a »Classic Hajógyár Fejlesztő« vagy »Classic Hajógyár« kifejezés, amelynek szó szerinti angol nyelvű fordítása - a bejegyzett cégnév ellenére - nem a »classicboat« kifejezés."

A <tuvakademia.hu> domain név tárgyában a TÜV Rheinland Akadémia Képző és Fejlesztő Kft. kérelmét azért utasította el az eljáró döntök, mert megítélése szerint "a »tuvakademia« karaktersor nem azonos Kérelmező nevével, továbbá úgy találta, hogy a névvel való hasonlóság (különös tekintettel a felek által végzett szolgáltatások körére) nem olyan mérvű, hogy a jogellenes névhasználat vagy a megtévesztő jelleg megállapítható lenne. A »TÜV« német mozaikszó, amely számos magyarországi vállalkozás cégnevében ma is megtalálható, az »Akadémia« szó pedig az oktatás vonatkozásában leíró jellegűnek tekinthető (gyengébb megkülönböztető képességgel rendelkező szó). Kérelmező nevének domináns eleme a »Rheinland« szó, a kérdéses domain név azonban ezt a szót nem tartalmazza."

A <visual.hu> domain név tárgyában hozott döntésben az eljáró döntnök azt állapította meg, hogy "mind a [Vizuál Tábla-, Hang- és Vetítéstechnikai Kft.] Kérelmező által használt vizuál, mind a Kérelmezett által használt visual szavak általánosan elterjedtek. A cégjegyzékben számos olyan cég van, amely cégnevében szerepel akár az egyik, akár a másik kifejezés. A Döntnök álláspontja szerint olyan általánosan használt szóhoz, mint a »visual« nem kapcsolódhat a Kérelmezőnek a Vizuál vezérszava alapján kizárólagos joga, ezt támasztja alá az is, hogy az eljáró cégbíróságok megítélése szerint sem sérti a cégkizárólagosság elvét ezen szavak vezérszóként való szerepeltetése."

A <notebok.hu>, <notebuk.hu>, <notbuk.hu> és <notbook.hu> domain nevek ügyében eljáró döntnök azt állapította meg, hogy "egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmezett domain nevek a »notebook.hu« domain egyes betűinek elhagyásával vagy fonetikus írásával képezték, ezért azok összetéveszthetőek a Kérelmező által igényelt, saját cégnevéből [Notebook.hu Kft] képzett domain névvel. […] A névvédelemmel érintett megjelölések megkülönböztető jellege nem kizárólag a fogalmi/tartalmi azonosságtól illetve hasonlóságtól, hanem elsősorban a hangalak és írásmód azonosságától illetve hasonlóságától függ. Tekintettel arra, hogy a hazai szakirodalom jelentős része a "notebook", valamint "laptop" szavakat idegen szónak tekinti (azaz, a jövevényszóval ellentétben olyan szavaknak, amelyek esetében nyilvánvaló az idegen származás), a megkülönböztetésre alkalmasság szempontjából elsősorban az írásmódot és a hangalakot kell figyelembe venni. Ezt támasztja alá, hogy Kérelmező cégnevének (Notebook.hu Kft.) bejegyzése után Kérelmezett cégneve (Laptop.hu Kft) is érvényesen bejegyzésre került a cégbíróság által, márpedig összetéveszthetőség esetén a Ctv. 3. § (4) bekezdésében foglalt követelmények teljesülésének hiánya miatt annak bejegyzését elutasította volna. Következésképpen annak ellenére, hogy a »notebook« és a »laptop« kifejezéseket széleskörűen szinonim értelemben használják, ennek alapján Kérelmezett saját cégneve alapján nem jogosult a »notebook.hu«, illetve ahhoz megtévesztésig hasonló megjelölés használatára, sőt, fokozottan kell ügyelni a fogyasztók megtévesztésének elkerülésére." Ezzel szemben a <biztosítás.hu> domain név ügyében az eljáró háromtagú döntnöki tanács a kérelmet elutasította, mert azt állapította meg, hogy "a kérelmezett domain név nem azonos Kérelmező cégnevével [Biztosítás.hu Kft]. Tartalmazza ugyan annak domináns elemét, azonban a biztosítás szó annyira általános, hogy ez önmagában sem megtévesztő, sem versenyjogi jogsértés lehetőségét nem veti fel."

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére