A felperes és az I. és II. r. alperesek cége (a továbbiakban: Kft.) két pénzügyi lízingszerződést kötöttek, Ezzel egyidejűleg a felperes mint váltóbirtokos, és a Kft. mint váltókiállító között váltó-megállapodások jöttek létre: ezek alapján a váltókiállító a lízingszerződésekből eredő fizetési kötelezettségei biztosítékaiként biankó váltókat adott át a felperesnek, alperesek pedig váltókezességet vállaltak a váltók teljes összegének kifizetéséért. A váltómegállapodás szerint amennyiben a lízingbeadó felperes úgy ítéli meg, hogy a lízingbevevő vagyoni helyzetében, vagy fizetőképességében bekövetkezett változás vagy más körülmény miatt lízingbevevő fizetési kötelezettségeinek határidőben való teljesítése veszélybe került, úgy a lízingbeadó jogosult a váltók kitöltésére és a lízingbevevő számlavezető bankjánál történő bemutatására.
Mivel a lízingbevevő nem tett eleget határidőben fizetési kötelezettségének, a felperes a lízingszerződéseket azonnali hatállyal felmondta, amivel a lízingszerződés elválaszthatatlan részét képező Általános Szerződési Feltételek szerint a lízingbevevő valamennyi tartozása azonnal esedékessé vált. Ezt követően a váltókat benyújtotta a lízingbevevő számláját vezető bankhoz, amely azonban a beszedési megbízást nem teljesítette, mivel a számlaszám időközben megszűnt. A lízingbevevő cég ezt követően felszámolásra került.
A felperes az MKIK mellett szervezett Választottbíróságnál pert indított az egyébként "óvás nélkül" feljegyzést tartalmazó váltót kezesként aláíró I. és II. r. alperesek ellen a keresetben levezetett összegű tőke és járulékai megfizetése iránt.
Az alperesek érdemi ellenkérelmükben kérték a kereset elutasítását, valamint a felperesnek a pertárgy értéke alapján számított 5%-os mértékű perköltség megfizetésére. Kérelmük indokolásaként alperesek vitatták a lízingszerződéseken a lízingbeadó képviseletében eljáró
24/25
személy képviseleti jogosultságát; rögzítették, hogy a szerződések két évvel korábban lejártak, ezért a megszűnt szerződéshez váltókezesség sem kapcsolódhat. Az alperesek hangsúlyozták, hogy a lízingbevevő a szerződések érvényben léte alatt fizetési kötelezettségét teljesítette, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a lízingszerződések valójában semmisek, mivel színlelt szerződésekről van szó, amelyek bankkölcsönt lepleznek, amellett feltűnő értékaránytalanság is fennáll, ami a szerződések semmisségét eredményezi. Érvénytelen szerződésekhez váltókezesség az alperesek szerint nem kapcsolódhat. Az alperesek összegszerűségében is vitatták felperes követelését. Kérték a felszámolóbiztos megkeresését és nyilatkoztatását arra vonatkozóan, hogy a lízingbevevő mikor és milyen összegű fizetéseket teljesített, valamint a felszámoló értesítését a perbe való beavatkozás lehetőségéről.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
