A Nemzeti Együttműködés Kormánya már a megalakulását követően felismerte, hogy a magyar közigazgatás és ezen belül különösen a területi közigazgatás működése teljes körűen felülvizsgálatra és átalakításra szorul. Ugyanakkor - a korábbi kormányzatokkal ellentétben - most nem csak a célok kitűzése történt meg a Kormány részéről, hanem kellő bátorsággal és határozottsággal sikerült is elindítani a területi közigazgatás átalakításához szükséges intézkedéseket. Ez a folyamat 2010 szeptembere óta folyamatosan zajlik és az egy kormányzati ciklus alatt végrehajtható intézkedések listáját a várhatóan 2013. év végétől megnyíló kormányablakok zárhatják le.
A Kormány kiemelt feladatának tekintette, hogy a lehető leghamarabb megszüntesse azt a húsz hónapja fennálló alkotmányellenes helyzetet, amelynek eredményeként nem működtek a közigazgatási hivatalok, és egy jogállamban megengedhetetlen módon szünetelt a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok 2010. szeptember 1-jével kezdték meg újra a működésüket. Ennek a törvényességi ellenőrzés helyreállításán kívül a másik fontos eredménye az volt, hogy fővárosi és megyei szintre kerültek vissza a területi kormányhivatali funkciók.
Az új hivatalok nem csak a korábbi jogkörüket kapták vissza, hanem egyúttal a Kormány egy erős, a területi államigazgatás egységes és összehangolt működését elősegíteni képes területi szerv létrehozásának a feltételeit teremtette meg. Ennek alapja a területi államigazgatás vonatkozásában a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok széles koordinációs és ellenőrzési jogköre volt. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal tehát, mint a Kormány meghosszabbított karja a több ágazatot érintő kormányzati döntések területi végrehajtásának elősegítője lett. Ezzel - a nagyobb léptékű szervezeti integráció megalapozásaként - a területi államigazgatás működési szempontú integrációja kezdődött meg. Ugyanakkor lehetővé vált az akkor még önálló szervezetként működő több mint harminc különböző területi államigazgatási szerv - a Kormány döntésének megfelelő ütemezés szerinti - szakigazgatási szervként való beépítése a közigazgatási hivatalokba.
Mindezek alapján a Kormány döntött a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításáról, melynek eredményeként a területi államigazgatási szervek közel fele - 14 szerv - került integrálásra. Az átszervezés a felmérés során alátámasztott negatívumok, egy szétszabdalt, szabványok nélküli, minden szervezeti alrendszerében eltérő, gyakran átláthatatlan feladatkörű, improvizált szervezeti, működési és költségvetési megoldásokkal teletűzdelt, illetmény- és juttatási rendszerében indokolatlan és gyakran megmagyarázhatatlan eltéréseket felmutató, tevékenységében rosszul ellenőrzött területi államigazgatás felszámolását szolgálta.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-jei létrejötte egy két évtizedes dezintegrációs folyamatnak vetett véget és 14 szerv 253 szervezetét, valamint 23 ezer kormánytisztviselőjét érintette. A területi szinten megvalósuló horizontális és egyben működési integráció, amely biztosítja az erőforrások megyénként és a fővárosban egységes szervezetben - egy költségvetési szervben - történő, hatékony felhasználását, ugyanakkor garantálja a szakmai irányítás gyakorlását és a szakmai döntések önállóságát is. Mindez a kettős irányítás keretében valósul meg: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium gyakorolja a szervezeti és funkcionális irányítást, míg az ágazati minisztériumok - általában központi hivatalok útján - ellátják a szakmai irányítás feladatait.
A fővárosi és megyei kormányhivatal rendkívül széles feladatkörrel, igen jelentős szervezeti, személyi és költségvetési kapacitással rendelkezik. Ennek megfelelően vezetése is több szintű. Míg a kormánymegbízott a területi államigazgatást koordináló, valóban a Kormány döntéseinek területi végrehajtását elősegítő személy, addig a főigazgató a hivatali szervezet vezetője és így működése alapvetően a hivatali szervezet működéséhez kötött. A szakigazgatási szerv vezetője ugyancsak önálló vezetői szintet jelent, hiszen esetében a kormánymegbízott gyakorolja a munkáltatói jogokat, de azzal, hogy a kinevezéséhez és felmentéséhez a szakmai irányító miniszter egyetértése kell. A szakigazgatási szerv vezetője a szakmai hatáskörökben önállóan dönt és gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv munkatársai felett.
A kormányhivatali működés kezdeti időszakában a törzshivatalokra jelentős terhelés hárult. Egyik oldalról az integrált szervek egymáshoz illesztésével egy egységes szervezet és működés megteremtésére volt szükség. Másik oldalról az integrált szervek működési költségvetése került a kormányhivatalokhoz, azaz a szervezeti irányítást ellátó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetésébe.
2012. január 1-jétől a védelmi bizottsági rendszer felülvizsgálatának eredményeként az egységes állami katasztrófavédelmi szervezet megalakulásakor, elismerve és megerősítve a kormánymegbízott területi szinten betöltött kiemelt szerepét a megyei védelmi bizottságok elnöke a kormánymegbízott lett, a védelmi titkárság pedig a megyei önkormányzatoktól átkerülve a kormányhivatalok törzshivatalába épült be.
Szintén ezen időponttól a kormányhivataloknak a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzési jogköre törvényességi felügyeletre bővült, erősítve ezzel az önkormányzati rendszer jogszerű működése érekében az állami beavatkozási lehetőséget és az állami felügyeleti rendszert. A törvényességi felügyelet maradt utólagos jogszerűségi vizsgálat. Új elem, hogy meghatározott eljárásrend eredményeként a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet és határozatot is pótolhatja.
2012. április 15-én a szabálysértési szabályozás változásával általános szabálysértési hatóságként a kormányhivatal került kijelölésre. A hatáskör 2013. január
- 5/6 -
1-jétől a járási hivatalokhoz került át. 2012. július 1-jével a kormányhivatalok új szakigazgatási szerveként megkezdték működésüket a rehabilitációs szakigazgatási szervek. 2012. szeptember 21-ével a korábban regionális szinten működő kulturális örökségvédelmi irodák átalakultak megyei szintű szervezetekké és - ideiglenes jelleggel, a járási hivatalok kialakításáig - integrálódtak a törzshivatalokba.
2012 októberében a Kormány a kormánymegbízottat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében koordinációs szereppel ruházta fel, melynek keretében a kormánymegbízott kapcsolattartási, adatbekérési, munkacsoport-alakítási, felügyeleti intézkedésekre, ellenőrzésre, történő javaslattételi jogokkal és a Kormány, illetve tagjai felé tájékoztatási, előterjesztés-készítési kötelezettségekkel lett felruházva.
A Magyary Program a közigazgatás megújulásának legfontosabb részeként határozta meg a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítását, melynek a fővárosi és megyei kormányhivatali rendszer kiépítése mellett jelentős alkotóeleme a járási államigazgatás kialakítása is. A járási rendszer kialakítása érdekében 2011. szeptember 1-jén megszületett a járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat. Ebben definiálásra kerültek a járással szemben támasztott követelmények. A járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének szerepét kell, hogy betöltse a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.
A járási hivatalok azon államigazgatási feladatok jelentős részét látják el, amelyek eddig a jegyzőhöz tartoztak. E feladatok mint államigazgatási feladat- és hatáskörök, mindig kormányzati felelősségi körbe tartoztak és az állam feladata, hogy mindenki számára azonos standardok szerint biztosítsa e feladat- és hatáskörök ellátását. A helyi sajátosságokhoz, helyi - képviselő-testületi - szabályozáshoz, részletesebb helyismeretet igénylő jegyzői feladat- és hatáskörök továbbra is a jegyzőknél maradtak.
Járási hivatalhoz átkerült államigazgatási feladatok:
- okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, útlevél-igazgatás, gépjármű-nyilvántartás),
- egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek,
- egyes szociális igazgatási ügyek,
- családtámogatási ügyek,
- köznevelési feladatok,
- menedékjogi ügyek,
- egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezés,
- egyes kommunális típusú ügyek (pl. temetőengedélyezés),
- egyes állategészségügyi feladatok (pl. cirkuszi menazséria, állatotthon engedélyezés),
- a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok (2012. április 15-től a fővárosi, megyei kormányhivatalba már átkerült a hatáskör),
- a helyi védelmi bizottságok vezetése,
- egyes vízügyi, környezetvédelmi hatáskörök.
A járástörvény értelmében a járási hivatalokhoz ingyenes használatba kerülő ingatlan és ingó vagyonról, valamint az átkerülő köztisztviselőkről szóló megállapodásokat a kormánymegbízottaknak és a települési önkormányzatok polgármestereinek 2012. október 31-ig kellett megkötniük. A kormányhivatalok a 3186 település közül 2763 településsel terveztek megállapodást kötni. A járástörvényben meghatározott 2012. október 31-ei határidőre 2760 településsel sikerült megegyezni és megkötni a megállapodást. Összesen 3 településsel nem került sor a megállapodásra, ezen települések vonatkozásában az érintett kormányhivatalok 2012. november 15-ig határozatot hoztak.
A járási hivatal részét képezik a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek 2013. január 1-je előtti kistérségi/körzeti kirendeltségei (mint szakigazgatási szervek), valamint az átvett jegyzői feladatokkal érintett szervezeti egységek (pl. okmányiroda) a törzshivatalba beépülve. Annak érdekében azonban, hogy a korábbi ügyintézési helyszínek is megmaradjanak, kialakult a kirendeltségek és a települési ügysegédek rendszere. Kirendeltségek ott kerültek felállításra, ahol a lakosság és az ügyszám alapján legalább egy szervezeti egységnek megfelelő létszámú kormánytisztviselő a hét minden napján tudja fogadni az állampolgárokat.
Az állandó ügysegéd is a hét minden munkanapján állandó jelleggel, míg az ideiglenes ügysegéd a hét meghatározott munkanapján vagy munkanapjain áll az ügyfelek rendelkezésére. ■
JEGYZETEK
* A XXI. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencián Keszthelyen, 2013. szeptember 18-án elhangzott előadás szerkesztett változata.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző területi közigazgatásért felelős államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
Visszaugrás
