A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe telepítése a fizetési meghagyásos eljárást érintő joganyag jelentős felduzzadását is eredményezte1. A bírósági hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárásban a Polgári perrendtartás mellett más jogszabályt nem kellett a bíróságnak alkalmaznia. A bírósági hatáskörbe tartozó fizetési meghagyásos eljárásban az eljárás megszüntetésekor a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) általános szabályai voltak irányadók. A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó 2009. évi L. tv. (Fmhtv.) több jogintézményt - köztük a megszüntetést is - külön szabályozza. A Fmhtv.-ben a "megszüntetés" jogintézménye - a főbb szabályokat illetően - a Pp. "per megszüntetésére" vonatkozó szabályait követi. Az új törvény hatálybalépésével a polgári eljárásjogi kódexen belüli elhelyezés megszűnt, és a törvény mellett hét végrehajtási rendelet2 állapít meg szabályokat a pénzkövetelések nemperes eljárásban történő érvényesítésével kapcsolatban. Ezzel a fizetési meghagyásos eljárás tekintetében is megjelent a kétszintű szabályozás: az új szabályokat már törvény és rendelet is tartalmazza. A pénzkövetelések nemperes eljárásban való érvényesítésére vonatkozó új törvény ugyanakkor már tartalmaz - a Pp.-ben nem rögzített - olyan rendelkezést, amelyet a bírói gyakorlat alakított ki, és a jogalkotó beépítette a jogszabályba. Az elemzés körébe vont rendeletben olyan jogszabályi előírások találhatóak, amelyeket a hatályos Polgári perrendtartás nem tartalmaz, ezért 2010. június 1-je előtt, a bírósági jogalkalmazás során nem fordulhatott elő. A kérelemtől elállásra vonatkozó rendelkezést nemcsak a Pp. vagy a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó törvény, hanem miniszteri rendelet is megállapít. A Polgári perrendtartás alkalmazása/alkalmazhatósága a fizetési meghagyásos eljárásban az új törvény megalkotásával - az eljárás korábbi Pp.-n belüli helyzetéhez képest - gyökeresen megváltozott.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló új jogszabályban nem szabályozott kérdésekben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni [1. § (1) bek.]. A Pp. rendelkezéseit az eljárás megszüntetése esetén a fizetési meghagyásos eljárásban a Fmhtv. 2010. június 1-jei hatálybalépése után már nem lehet alkalmazni. A Polgári perrendtartás szabályai nem biztosítanak megoldást abban az esetben, ha a fél a kérelmétől (keresetétől) a perindítás hatályainak beállása előtt eláll, mert a per csak ezt követően szüntethető meg3.
A probléma a fizetési meghagyásos eljárás bírósági hatáskörből közjegyzői hatáskörbe telepítésével nem szűnt meg. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény felhatalmazása alapján született miniszteri rendelet kísérli meg feloldani ezt a joghézagot, de felemás sikerrel. A vitatott kérdés rendezésére két különböző szintű jogszabályban tesz kísérletet a jogalkotó.
A törvény külön címként szabályozza a fizetési meghagyásos eljárás megszüntetését (Fmhtv. 34. §). A jogalkotó szándéka szerint a Pp. 157-162. §-ának rendelkezéseit igyekezett átültetni a fizetési meghagyásos eljárásba4. A jogalkotó az eljárás megszüntetése tárgyában megfogalmazott - a Pp.-ben nem szabályozott - olyan rendelkezést, amelyet a törvény alkalmazásakor a bírói gyakorlat alakított ki5.
A Fmhtv. kimondja, hogy az eljárás megszüntetésére a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése után, de annak jogerőre emelkedése (ellentmondás esetén az ügynek bírósághoz való megküldése) előtt kerülhet sor6. Ezt a rendelkezést a Pp. 1953. január 1-jei hatálybalépése óta nem tartalmazta az eljárásjogi törvény sem. A Pp. ugyanis nem mondta ki expressis verbis, hogy az eljárás (per) megszüntetése jogintézménye a perindítás hatályainak beállását követően alkalmazható.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény 60. § c) pontja szerinti felhatalmazás alapján -, amely a többször módosított 1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 37. § (3) bek.-n és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 8. § (1) bek.-n alapult - a jogalkotó megalkotta a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 28/2010. (V. 12.) IRM rendeletet. A rendelet iratkezelésre vonatkozó szabálya meghatározza, mely esetekben lehet "befejezett ügy"-ként kezelni az adott fizetési meghagyásos ügyet. A rendelet szerint befejezett az ügy, amelyben a közjegyző a fizetési meghagyás kötelezett részére történő kézbesítése előtt a kérelemtől való elállás folytán az eljárást befejezetté nyilvánította7. Az igazságügyért felelős miniszter rendelete megadja a lehetőséget a közjegyző számára az eljárás adminisztratív befejezésére akkor is, ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől elállásra még a perindítás hatályainak beállása előtt kerül sor. Az új jogszabályi rendelkezéseknek köszönhetően a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállás alapján az ügy befejezésére (az eljárás megszüntetésére) kétféleképpen kerülhet sor:
a) ha a fél a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem kézbesítése előtt áll el a kérelmétől
- a közjegyző az ügyet befejezetté nyilvánítja;
b) ha a fél a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem kézbesítése után áll el kérelmétől
- a közjegyző megszünteti az eljárást.
A végeredmény ügyviteli - statisztikai szempontból ugyanaz: az eljárás a közjegyző előtti nemperes eljárás-
-545/546-
ban ér véget. A jogalkotó rendeleti szinten biztosítja a kérelemtől való elállást a meghagyás kibocsátása előtt, amely új előírás az elállás és a megszüntetés jogintézményeinek törvényben (Pp.-ben) meghatározott összekapcsolódását, egymástól való függését nem érinti.
Az igazságügyért felelős miniszter rendeletében megállapított szabály a hatálybalépését megelőzően nem volt ismert a Pp.-ben és a Bírósági Ügyviteli Szabályzatban (BÜSZ-ben) sem. A bíróság a keresettől való elállás előtt a pert nem nyilváníthatta befejezetté. A közjegyző a kérelem ellenérdekű féllel való kézbesítése előtti elálláskor és a kérelem kötelezett részére történő kézbesítése utáni elálláskor is lezárhatja az ügyet. A bíróság a peres eljárásban a keresetlevél ellenérdekű féllel való közlése előtt a pert nem szüntetheti meg, csak azt követően, ha a perindítás hatályai már beálltak (Pp. 128. §).
A közjegyző számára lehetséges a fizetési meghagyásos eljárás a fizetési meghagyás kézbesítése előtti elállás esetén "befejezetté nyilvánítani", a bírónak azonban nem ad a jogszabály felhatalmazást a polgári per (polgári peres eljárás) hasonló módozatú befejezésére. A közjegyző és a bíróság, mint jogalkalmazó szervek számára nem azonos eszközök állnak tehát rendelkezésére akkor, amikor jogalkalmazási szempontból ugyanaz az anomália mutatkozik meg a fizetési meghagyásos eljárásban és a peres eljárásban is. Ez a megoldás tartalmi és formai szempontok szerint is több kérdést vet fel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
