Tanulmányomban a játékosügynöki tevékenységet és annak új jogi szabályozását igyekszem ismertetni, elemezni és értékelni. A jogalkotó két részre osztja a magyar sportot a játékosügynöki tevékenység tekintetében, mivel a játékosügynökök általános definiálásán túl konkrét szabályokat kizárólag a látványcsapatsportágakra (labdarúgás, kézilabda, jégkorong, kosárlabda, vízilabda és röplabda) határozott meg, azaz az egyéb sportágban tevékenykedő játékosügynökökre és -ügynökségekre nem vonatkoznak a konkrét adminisztrációs és szankcionálási szabályok. A tanulmány részletesen elemzi és értékeli azt a konkrét jogszabályi rendelkezést, mely meghatározza a játékosügynöki tevékenység felügyeletét ellátó, egyébként civil szervezetnek minősülő országos sportági szakszövetségek ellenőrzési jogkörét. Összevettetem a sportszakembernek minősített játékosügynökkel szemben lefolytatható sportfegyelmi eljárás és a szövetségi hatósági eljárás kettősségéből eredő esetleges párhuzamosságokat, a szankcionálási lehetőségek és módok közötti különbségekből eredő ellentmondásokat is beleértve, valamint a kettős értékelés eredményeinek egymáshoz való viszonyát is.
In my study, I tried to describe, analyse and evaluate the activity of players' agents and its new legal regulation. The legislator divides Hungarian sport into two parts with regard to player agency, as beyond the general definition of player agents, specific rules are no longer defined in general, but only for the spectator team sports (football, handball, hockey, basketball, water polo and volleyball), i.e. player agents and player agencies in all other sports are not subject to specific administrative and sanctioning rules. I have tried to analyse in detail and evaluate the specific legal provision that national sports federations, which are otherwise considered as non-governmental organisations, supervising player agents, have to apply in order to control and regulate these activities. I compared the possible parallelisms arising from the dual nature of the disciplinary proceedings against a player agent classified as a sports agent and the proceedings before the federal authorities, as well as the contradictions arising from the differences between the sanctioning options and methods, including but not limited to the possibility of a possible double assessment and the relationship between the results of this double assessment.
In meiner Studie habe ich versucht, die Tätigkeit der Spielervermittler und ihre neue gesetzliche Regelung zu beschreiben, zu analysieren und zu bewerten. Der Gesetzgeber teilt den ungarischen Sport im Hinblick auf Spielervermittler in zwei Teile, da über die allgemeine Definition von Spielervermittlern hinaus nicht mehr allgemein, sondern nur noch für die Mannschaftssportarten für Zuschauer (Fußball, Handball, Hockey, Basketball, Wasserball und Volleyball) spezifische Regeln festgelegt werden, d.h. Spielervermittler und Spieleragenturen in allen anderen Sportarten unterliegen keinen spezifischen Verwaltungs- und Sanktionsregeln. In meiner Studie habe ich versucht, die spezifischen rechtlichen Bestimmungen, die die nationalen Sportverbände, die ansonsten als Nichtregierungsorganisationen gelten und die Spielervermittler beaufsichtigen, anwenden müssen, um diese Aktivitäten zu kontrollieren und zu regulieren, im Detail zu analysieren und zu bewerten. In meiner Studie werde ich die möglichen Parallelen vergleichen, die sich aus dem doppelten Charakter des Disziplinarverfahrens gegen einen als Sportvermittler eingestuften Spielervermittler und des Verfahrens vor den Bundesbehörden ergeben, sowie die Widersprüche, die sich aus den Unterschieden zwischen den Sanktionsmöglichkeiten und -methoden ergeben, einschließlich, aber nicht beschränkt auf die Möglichkeit einer möglichen Doppelbewertung und das Verhältnis zwischen den Ergebnissen dieser Doppelbewertung.
Mióta pénzért sportolnak az emberek, játékosügynökök, más néven közvetítők, mindig is voltak és mindig is lesznek. Őket sokan a hivatásos sport "parazitáinak", mások a hivatásos sportolók "egyedüli érdekképviselőinek" tartják. Ez alapján joggal vetődik fel a kérdés, hogy kik is azok a játékosügynökök.
Eddig a jogalkotó magával a tevékenységgel nem, csak annak korlátaival foglalkozott, amikor a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttv.) 2012. május 31. napjától hatályos 7. § (5) bekezdésében rögzítette, hogy 18. életévét be nem töltött amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Azaz a jogszabály tiltotta a fiatalkorú amatőr sportolók átigazolásánál "kereskedelmi ügynök", játékosügynök közreműködését.
2021. augusztus 31. napjáig a játékosügynöki tevékenység szabályozása a sport és azon belül a nemzetközi, illetve a hazai országos sportági szakszövetségek keretei között maradt. E tekintetben csak két országos sportági szakszövetség volt aktív, és ezen változtatott a jogalkotó azzal, hogy a közvetítői tevékenység szabályozását részben jogszabályi szintre emelte. Ennek eredményeként elfogadásra került
- a Sporttv. 2021. szeptember 1. napjától hatályos módosítása, valamint
- a játékosügynöki tevékenység bejelentése esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló, a 2022. február 7. napjától hatályos 1/2022. (I. 7.) EMMI rendelet, továbbá
- a szintén e napon életbe lépett, a játékosügynöki tevékenységről szóló 4/2022. (I. 7.) Korm. rendelet.
- 1/2 -
Így a játékosügynökké vagy ügynökséggé válás és a játékosügynöki vagy ügynökségi tevékenység ellenőrzése, az ezekkel szemben alkalmazható szankciók jogszabályi szintre emelkedtek.
A játékosügynöki tevékenység szabályozása a Sporttv. e tanulmány alapjául szolgáló, 2021. szeptember 1. napjától hatályos módosításáig az országos sportági szakszövetségek feladata volt vagy lehetett volna. Megvizsgáltam hat látványcsapatsportág (labdarúgás, kézilabda, jégkorong, kosárlabda, vízilabda és röplabda) országos sportági szakszövetségének a szabályzatait, és az derült ki, hogy csak a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) élt ezzel a lehetőséggel, azaz csak ez a két szövetség építette be szabályzati rendszerébe (az előbbi közvetítő néven) a játékosügynököket és alkotott önálló szabályzatot működésükre nézve.
Az MLSZ 2017. július 1-jétől hatályos (jelen tanulmány megírásáig nem módosított) szabályzatának 1. §-a az alábbiak szerint definiálja a játékosügynököket (a szabályzat szerint közvetítőket): "Az a természetes vagy jogi személy, aki díjazás ellenében vagy ingyenesen labdarúgókat, és/vagy sportszervezeteket képvisel tárgyalásokon szerződéskötés céljából, vagy sportszervezeteket képvisel tárgyalásokon igazolási, átigazolási megállapodás megkötése céljából." Ugyanígy definiálja a mai napig az MLSZ a játékosügynököket a fegyelmi szabályzata 1. §/C (7) bekezdésében szintén közvetítőként nevesítve, ezzel beemelve őket a sportfegyelmi felelősség alá tartozók körébe, függetlenül egyébként attól, hogy a Sporttv. 2021. szeptember 1. napjáig ebben a kérdésben nem foglalt egyértelműen állást. E kérdésről később még részletesen írok.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
