2013. június 7-én került megrendezésre "Korszakváltás a családjogban" címmel a Polgári Jogot Oktatók XIX. Országos Találkozója. A konferenciát a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Intézet Polgári Jogi Tanszéke szervezte - hagyományosan a Novotni Alapítvány támogatásával - az új Polgári Törvénykönyvben várható családjogi változások apropójából.[1]
A rendezvény nemcsak a polgári jogot oktatók, hanem a gyakorlat jeles képviselői között is nagy érdeklődést váltott ki, amit az ország különböző területéről érkező résztvevők és érdeklődők nagy száma is bizonyított. Így nemcsak gyakorló ügyvédek, hanem a jogághoz más módon kapcsolódó vendégek - többek között bírák, egyetemi oktatók illetve a gyámhatóságnál tevékenykedő jogászok - egyaránt részt vettek a neves alkalmon. A konferencia fényét emelte, hogy a kassai Jozef Safarik Egyetem jogi karának polgári jogi tanszékéről is érkeztek oktatók és vendégek.
A rendezvényt, melynek a miskolci Bástya Konferencia és Wellness Hotel adott otthont, Prof. Dr. Dobróka Mihály tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, Prof. Dr. Torma András az Állam- és Jogtudományi kar dékánja illetve Prof. Dr. Bíró György, a Civilisztikai Tudományok Intézetének és egyben a Polgári Jogi Tanszék vezetőjének köszöntője nyitotta, mely során mindannyian méltatták és kiemelték e jogterület fontosságát. A konferencia jelen lévő tiszteletbeli vendége Dr. Tóthné Prof. Dr. Fábián Eszter volt.
Ezt követte a plenáris ülés, melyen három előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Az elsőt Dr. Kőrös András a Kúria Polgári Kollégiumának tanácselnöke tartotta, melyben általános áttekintést adott a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Családjogi Könyvében szereplő legfontosabb koncepcionális változásokról. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a családi jog bekerült az új Polgári Törvénykönyvbe, és nem önálló jogszabályként él tovább. Dr. Kőrös András felhívta továbbá a hallgatóság figyelmét a jogterületet érintő legjelentősebb változásokra, különösen a házassági vagyonjog lényegesen bővülő normaanyagára, illetve az élettársakra vonatkozó sajátos szabályozásra. A szülői felügyelettel kapcsolatosan ismertette a megállapodás útján történő, valamint a bíróság általi rendezés lehetőségeit, kiemelve, hogy mindkét esetben a felek közötti kompromisszum megteremtése lenne kívánatos, és a változó normák is ezt kívánják elősegíteni. Végül, de nem utolsó sorban ismertette a családjogi tartás részleteit, felhívva a figyelmet a nagykorú gyermek tartásának, illetve a tartás valorizációjának problémáira.
A rendkívül színvonalas és tartalmas összefoglalást Dr. Gyengéné Dr. Nagy Márta, a Kúriára kirendelt bíró követte, aki a mediáció családjogi vonatkozásait és jövőbeni lehetőségeit mutatta be előadásában. Kifejtette, hogy ezen terület jelentősége felértékelődött az utóbbi időben, hiszen amellett, hogy az eljárás sokkal gyorsabb, mint a hagyományos bírói vitarendezés, még hatékonyabb is a családjogi jogviták körében. Utalt rá az előadó, hogy uniós szinten is találunk előírásokat ezen vitarendezési eszköz alkalmazásával kapcsolatosan és hogy ez vezette a jogalkotót is arra, hogy beépítse ezeket a szabályokat az új koncepcióba. Elmondta, hogy két területen kiemelt a jelentősége a jogintézménynek: egyrészt a házasság felbontása, másrészt pedig a szülői felügyelet rendezése. Ezen két kérdéskörben felmerült viták békés és kompromisszumos rendezése különösen fontos, ugyanis a hagyományos győztes-vesztes szerepek nem szolgálják hatékonyan a jogalkalmazást, illetve a döntések végrehajtását e kérdéskörben.
Végezetül Dr. Wopera Zsuzsa, a Miskolci Egyetem ÁJK Polgári Eljárásjogi Tanszékének habilitált tanszékvezető egyetemi docense vázolt fel átfogó képet az európai családjog aktuális kérdéseiről. Elmondta, hogy nemcsak a nemzeti jogban, de uniós szinten is jelentős változások vannak kilátásban. Kiemelte, hogy a családjogi viszonyok terén az uniós szabályzás rendkívül összetett. Az eligazodást segíti azonban az európai bírósági ítéletek egész sora, melyek a vonatkozó közösségi joganyagot értelmezik és magyarázzák, fogódzót nyújtva ezzel ezen jogterület megfelelő értelmezéséhez és alkalmazásához. Többször is kiderült azonban, hogy a korábban megfelelőnek tartott közösségi rendelkezések nem mindig állják ki a gyakorlat próbáját.
A konferencia második felében a szekcióülések megtartására került sor.
Az "A" szekcióban az érdeklődők a legnagyobb vitát kiváltó és leginkább megreformált élettársi kapcsolatokról hallhattak lendületes összefoglalót Dr. Szeibert Orsolyától, az ELTE- ÁJK Polgári Jogi Tanszékének PhD fokozattal rendelkező adjunktusától. Ebben az előadásban először kimerítő történeti áttekintést kapott a hallgatóság, majd kiemelésre kerültek a részletszabályok: megtudhattuk, hogy már a
47/48
jogalkotási folyamat során is gondot okozott annak meghatározása, hogy kiket is kell pontosan élettársaknak tekinteni. A kérdés megválaszolása a szakembereket is megosztja. A másik vitatott téma a joganyag elhelyezésének problémája, ugyanis az új Ptk. tervezetével ellentétben bizonyos szabályok a családjogi könyvbe, mások a kötelmi jogi normák közé kerültek. Ez a felosztás azt támasztja alá, hogy nem ismerik el teljes mértékben családjogi viszonyként az élettársi kapcsolatot, ám az újonnan meghatározott szabályok - mint az élettársi tartás vagy a lakáshasználat rendezése - épp az ellenkezőjét sugallja.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
