A kérelmező Megyei Főügyészség az elsőfokú bíróságra 2008. szeptember 15. napján érkezett beadványában törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a kérelmezett céggel szemben a Ctv. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján arra hivatkozva, hogy a G. Bt. a cégjegyzék szerinti székhelyén nem található. Kérelméhez mellékelte a gazdasági társaság székhelyéről "a címzett ismeretlen" jelzéssel visszaérkezett tértivevény fénymásolatát.
Az elsőfokú bíróság a 2. sorszámú végzésével a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a végzés indokolása szerint azért, mert a Cgt. 15-07-019287/11. számú, 2008. július 10. napjától jogerős végzéssel már megszűntnek nyilvánított céggel szemben nincs mód további törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására.
A végzés ellen a kérelmező nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasítását kérte.
Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése törvénysértő, mert a Ctv. 80. § (4) bekezdése szerint a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló ügyészi indítványt csak abban az esetben utasíthatta volna el, ha azt állapítja meg, hogy az indítványban jelzett jogsértés nem áll fenn, mert a cég a cégjegyzék szerinti székhelyén megtalálható. A cég már korábban megtörtént megszűntnek nyilvánítása nem szolgálhat a Ctv. rendelkezései szerint a kérelem elutasításának alapjául.
Ugyancsak nem áll fenn a jelen eljárásban a kérelem elutasítására okot adó, a Ctv. 74. § (2) bekezdésében írt feltétel sem, mivel a kérelemben jelzett törvénysértő helyzet orvoslására nincs helye más polgári peres eljárás, illetve közigazgatási eljárás igénybevételének.
Hangsúlyozta, hogy a törvényesség biztosítása érdekében a felszámolás alatt álló cégnek is rendelkeznie kell székhellyel, és az erre vonatkozó cégjegyzéki adat hitelességéért a felszámolás alatt álló cég képviselőjeként a felszámoló tartozik felelősséggel.
A kérelmező fellebbezését a Fellebbviteli Főügyészség fenntartotta.
A kérelmezett cég felszámolója észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
Osztotta az elsőfokú bíróságnak a végzése indokolásában kifejtett azon álláspontját, miszerint a cég korábban már megtörtént megszűntnek nyilvánítására, mint a cégbíróság által kiszabható legsúlyosabb szankció alkalmazására tekintettel okafogyott lett volna bármely más felügyeleti intézkedés alkalmazása.
A cégbíróság a Ctv. 80. § (4) bekezdésében írtak szerint is helyesen döntött, mivel hivatalos tudomása volt arról, hogy a kérelmezett gazdasági társaság elérhetősége a felszámolás elrendelésével orvosolva lett, miután a cég a felszámoló útján elérhetővé vált, vagyis a kérelem tartalmilag is alaptalan volt.
Álláspontja szerint a felszámolás elrendelésével mindenképpen biztosított a cég törvényes működésének a helyreállítása, ezért további intézkedés alkalmazása szükségtelen, az elsőfokú bíróság pedig jogszerűen vette figyelembe hivatalból ezt a tényt.
Vitatta, hogy a felszámoló felelősséggel tartozna a felszámolás alatt álló cég székhelyének valódiságáért.
Hivatkozott arra is, hogy a felszámolónak saját hatáskörében nincs jogi lehetősége a társasági szerződés módosítására, a székhely megváltoztatására, és az új székhely bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelem előterjesztésére, mivel a felszámoló nem veszi át a legfőbb szerv hatáskörét, és nem is minősül vezető tisztségviselőnek, a felszámoló jogait a Cstv. 34. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között gyakorolhatja csak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás