A FIDIC könyvek a Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége által a nemzetközi építési beruházások vezérfonalának kialakítása, az építési jog területén dolgozó szereplők segítése céljából kerültek összeállításra. Ezek nem jogszabályok, hanem részletesen kidolgozott szerződéstervezetek, elsődlegesen a megbízók[1] és a vállalkozások számára, amelyekben a felek jogai és kötelezettségei, a beruházás lebonyolításához szükséges gyakorlati elemek és a vitarendezés egyfajta sajátos formája került szabályozásra, megkönnyítve a határokon átnyúló ügyleteket és az eltérő nemzetiségű szerződő felek - a megbízók és kivitelezők - közötti összhang megteremtését.
A FIDIC tehát vezérfonalat, általános jogi és műszaki keretet ad a szerződő felek részére. A FIDIC könyvek egyike a Sárga könyv, amely olyan építési szerződéstervezetet tartalmaz, amelyben a vállalkozó kötelezettsége nemcsak az építési kivitelezési tevékenység elvégzésére, hanem a terv(ek) elkészítésére is kiterjed. Az általános segédletként kialakított FIDIC Sárga könyv lehetőséget ad arra, hogy a felek az általános szabályozástól - a beruházás jellegére és saját igényeikre tekintettel - eltérjenek, és a megkötött szerződésben sajátos kritériumokat, illetőleg feltételeket vezessenek be. A FIDIC alapján megkötött szerződés különböző - részben a felek által kialakított, részben pedig már általános háttéranyagként rendelkezésre álló - dokumentumok összességéből létrejövő, eltérő mélységű szabályozást magában foglaló sajátos rendszert hoz létre a felek között, amely az adott ország nemzeti jogrendszerébe iktatva alkot egységesen alkalmazandó joganyagot.
A FIDIC és a felek által létrehozott szerződésrendszer értelmezése során kiemelendő, hogy annak eredeti szövege angol nyelven jött létre, melynek fordítása esetenként jogértelmezési nehézségeket, egymásnak ellentmondó részleteket, vagy pontatlanságokat is tartalmaz, különös tekintettel arra, hogy bizonyos jogintézmények, szabályozások vagy az abban történő választás - a jogérvényesítésre, illetőleg annak végrehajtására - eltérő jellegű lehet az egyes országokban. Hangsúlyozandó azonban, hogy a peres felek a jelen tanulmánnyal érintett szerződésükben a FIDIC-szöveg értelmezésében a magyar szöveget tekintik irányadónak. Ennek megfelelően a más nyelvű fordításokból hozott példák, az azokhoz kapcsolódó kommentárok és értelmezések a legtöbb esetben nem adnak iránymutatást a magyar normaszöveg értelmezése szempontjából.
A fentiekből következően megállapítható, hogy a felek által létrehozott szerződésrendszer csakis az adott, jelen esetben a magyar nemzeti jogba történő beillesztésével egységesen, és annak joggyakorlatával megegyező szellemben értelmezhető, hiszen a nemzeti jog szabályai a felek által nem vagy nem kellő mélységgel szabályozott kérdésekben háttérjogszabályként alkalmazandók, a felek az adott jogrendszer jogintézményeit, nyelvét és jogdogmatikai rendszerét használják, illetőleg fogadják el. Ebből következően a felek szerződéses megállapodásai is csak az adott ország jogrendszerének sajátosságait figyelembe véve értelmezhetők, és vitás esetekben a FIDIC általános keretjelleggel megalkotott szabályai a nemzeti jogszabályok, joggyakorlat és jogintézmények - mint általános, hatályos háttér joganyag - alapulvételével és alkalmazásával dönthetők el.
Abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy egy, a XXI. század elején Budapesten kivitelezett építési beruházás folytán a megbízó és egyes vállalkozók között folyamatban volt több mint három tucat választottbírósági eljárásban az egyik fél, a megbízó jogi képviseletét láthattam el. Az eljárásokkal érintett jogvitákra számos esetben az adott okot, hogy a felek a közöttük létrejött szerződésrendszer alapját képező FIDIC mintarendszer[2] egyes megállapodásrészeit nem tudták vagy nem akarták azonos értelmezéssel felruházni. Ezen vitás kérdések eldöntését követően kerülhetett a választottbíróság döntési helyzetbe, így a jogalkalmazónak kellett valamelyik fél álláspontjának elfogadása útján értelmezést adnia a szerződésminta érintett rendelkezésének.
A három részből álló tanulmányomban bemutatom azokat a jogkérdéseket, amelyek abból fakadtak, hogy a felek a közöttük létrejött - FIDIC alapú - szerződés egyes előírásainak ellenkező előjelű értelmet adtak, és ennek elfogadására kérték a választottbíróságot. Terjedelmi okokból a FIDIC jogvitával érintett rendelkezésének csak azon részét citálom, amely releváns az ellentétes értelmezés szempontjából. Ezt követően bemutatom a felek vonatkozó álláspontját, végezetül pedig a választottbíróság döntését. A választottbírósági eljárás titkosságának megőrzése szempontjából, de az objektivitást is szem előtt tartva, csupán az érintett eljárás lajstromszámát tüntetem fel az ítélet vonatkozásában, de az indokolásrészt kivonatos formában közlöm.
- 21/22 -
Az alperesi álláspont szerint a mérnök megsértette a 3.5. Alcikkelyt[3] egyrészt azzal, hogy csupán három napot adott az alperesnek a felperesi követeléssel kapcsolatos álláspontjának kialakítására, ráadásul egy olyan megbízói követeléssel kapcsolatban, amely keretében a felperes több más vállalkozónak az állítólagos többletköltségére hivatkozott anélkül, hogy a költségeket, azok jogcímét és megfizetését igazolta volna.
Belátható, hogy lehetetlen ilyen rövid határidőn belül egy nagy összegű megbízói követelést érdemben megvizsgálni, és kialakítani az azzal kapcsolatos kellően kifejtett, részletes, a mérnök végleges és méltányos döntését kellően segítő álláspontot.
A mérnök továbbá megsértette a 3.5. Alcikkelyben előírt egyeztetési kötelezettségét is, mivel nem kísérelt meg valódi egyeztetést a felek között. A mérnök azt követően ugyanis, hogy felhívta az alperes vállalkozást a felperesi követelésre történő nyilatkozattételre, amelyre az alperes előadta abbéli aggályát, hogy a felperesi követeléssel kapcsolatban csak meghatározott többletinformációk, illetve a követelést ténylegesen alátámasztó iratok birtokában tudja az álláspontját kialakítani, a mérnök nem reagált semmilyen módon. Egyáltalán nem került sor a két fél álláspontjának közelítésére, vagy bármilyen érdemi egyeztetésre.
Az egyeztetési kötelezettségének elmulasztásával a mérnök egyidejűleg megsértette azt a követelményt is, hogy megtegyen minden tőle telhetőt a megállapodás elérése érdekében. Azzal, hogy figyelmen kívül hagyta az alperesnek a felperesi követelés hiányosságára irányuló jelzését, egyértelműen nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a felperes egyáltalán reagálni tudjon az alperesi követelésre, nemhogy egy esetleges megállapodás születhessen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
