Az ember életében a 14. születésnap - a biológiai, társadalmi jelentőségen túl - mind a polgári, mind a büntetőjogban kiemelt szerephez jut. Ha csak e két jogágat tekintjük, már akkor is látható, hogy az eltérő szabályozási rendszer mögött hasonló alapelv húzódik meg: eddig az életkorig védettséget élvez a gyermek, ezután már fokozatosan nagyobb felelősséggel vesz részt a mindennapi életben, egészen a büntetőjogban a felnőttkort, a polgári jogban a teljes cselekvőképességet jelentő 18. életévig. A tanulmányban összefoglaló néven a büntetőjogbeli "gyermek" fogalmat a 14. életévüket még be nem töltött személyekre használom.
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi TV. törvény (Ptk.) a Személyek c. részében rendelkezik az életkoruk miatt teljesen cselekvőképtelenekről. (A cselekvőképességgel és gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XV. számú törvény a Ptk. II. fejezetét 2001. november 1-jei hatállyal újraszabályozta).
A jog már a fogantatástól kezdve szabályozza az ember jogait, aki már ekkortól feltételes jogképességgel bír, vagyis ha élve születik, fogamzásának időpontjára visszamenőlegesen keletkeznek jogai és kötelezettségei. A fogamzás és az élve születés orvosi kérdés, a Ptk. megdönthető vélelme a születéstől visszafelé számított 300. napot tekinti a fogamzás napjának (Ptk. 9. §).
Más országok szabályozásával ellentétben - pl. a francia jog (Code Civile 725. §), ahol az életképesség, vagy a spanyol jog (Codigo Civile 30. §), ahol legalább 24 óra életben lét szükséges - az élve születéshez, a magyar jog nem igényli az életképességet a jogképesség elnyeréséhez.
A fogamzáshoz kötött jogképesség szabálya egyben azt is jelenti, hogy jogunk nem ismeri a meg sem fogant személy jogképességét. így végrendelet tehető még meg sem fogant gyermek javára, azonban az örökhagyó halálakor már megfogantnak kell lennie ahhoz, hogy élve születettként örökös lehessen (Ptk. 646. §).
A méhmagzatot az a szülő képviseli, aki élve születés esetén a szülői felügyeleti jogokat gyakorolná. A függő jogi helyzetre tekintettel azonban azt is kimondja a Ptk. 10. §-a, hogy ha a nasciturus jogainak megóvása érdekében szükséges, hivatalból vagy kérelemre a gyámhivatalnak gondnokot kell kirendelnie számára, akinek tevékenysége a születés időpontjáig terjed, és gyámi - vagyis teljes körű képviseleti - joggal van felruházva. Ilyen eset akkor fordulhat elő, ha - mint a törvény is írja - a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét van, vagy a leendő anya kiskorú vagy gondnokság alatt áll.
Egy, a közvéleményben nagy vihart kavart ügy kapcsán mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy a méhmagzat gondnoka útján sem indíthat pert anyjának a terhességmegszakítási nyilatkozata érvénytelenségének, illetve hatálytalanságának megállapítása iránt. Ennek indoka, hogy a méhmagzat nem jogképes (csak feltételesen), nincs perbeli jogképessége sem, ezt a hiányt a gondnok sem pótolhatja. (BH 1998/372.)
A 14. életévét be nem töltött kiskorú cselekvőképtelen jogállását a törvény a következőképpen szabályozza:
1. A jognyilatkozata semmis, helyette és nevében a törvényes képviselője jár el. [Ptk. 12/C. § (1)] (Ha cselekvőképtelenség miatt érvénytelen a jognyilatkozat, az orvosolható a törvényes képviselő jóváhagyásával.)
2. E szabály alól csak egy kivételt enged a törvény [12/C. § (2)]: nem semmis az olyan cselekvőképtelen által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződés, amelynek megkötése a mindennapi életben tömeges, és különösebb megfontolást nem igényel. Mivel ez a szabály csak az élők közötti jogügyletekről szól, ebből következően gyermek még indokolt esetben sem végintézkedhet, halála esetén a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.
3. A Ptk. 12/D. §-a biztosítja nemcsak a korlátozottan cselekvőképes kiskorúak, hanem az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorúnak is azt a jogát, hogy véleményét a törvényes képviselő köteles figyelembe venni a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során. Ez a szabály a Gyermekjogairól szóló New York-i Egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) 12. cikkével áll összhangban.
4. A törvényes képviselő nyilatkozatának érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges a nagyobb jelentőségű vagyoni ügyekben, kivéve, ha a jogügyletet bíróság vagy közjegyző elbírálta. Ezek a jogügyletek az alábbiak a Ptk. 13. § (1) bekezdése szerint:
a) a kiskorút megillető tartásról lemondás;
b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jog vagy kötelezettség, a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása (a Ptk. szerint ez két esetben lehetséges: a különféle jogcímek szerinti öröklésnél, és a 674. § (2) alapján mezőgazdasági terület, berendezések, állatállomány öröklése esetén, ha nem ez az örökös élethivatása);
c) a kiskorú ingatlantulajdonának átruházása, egyéb megterhelése (kivéve, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg haszonélvezetet alapítanak);
d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára vonatkozó jognyilatkozatnál [a Csjt. 82. § (2) bekezdése szerint a szülők kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni a gyermek olyan pénzét és értéktárgyait, amelyeket nem kell készenlétben tartani a vagyonkezelés körében; ezekről az értékekről a szülők a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek];
e) a kiskorú egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozó jognyilatkozat esetén, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget.
A részletszabályokat, az eljárási rendet a gyámhatóságokról, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet (Gyer.) határozza meg. így például a 147. § (1) bekezdése szerint a beszolgáltatott pénzt gyámhatósági fenntartásos betétben, a személyes tulajdon szokásos tárgykörébe nem tartozó ékszereket, ezüst-, arany-, platinatárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Bank Rt.-nél letétként, a kulturális javakat az illetékes múzeumban letétként kell elhelyezni.
5. A fentieken túl az idézett Kormányrendelet 25. §-a a szülők által a gyermekük nevében tett, továbbá a gyermeküket érintő olyan jognyilatkozatok érvényességéhez kívánja meg a gyámhivatali jóváhagyást, amelyek az alábbiakra irányulnak:
- a gyermek tartására;
- a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre;
- a gyermek tulajdonában lévő ingatlan vagy ingatlan tulajdoni hányad elidegenítésére, megterhelésére vagy közös tulajdon megszüntetésére, továbbá - a haszonélvezeti jog kivételével - vagyoni értékű joggal vagy végrehajtással terhelt ingatlan megszerzésére, értékhatártól függetlenül [pontosítja a Ptk. 13. § (1) bekezdés c) pontját];
- a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére;
- a gyermek személyes tulajdon szokásos tárgyait meghaladó mértékű ingó és készpénz vagyonát érintő jogügyletre;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
