Az európai jog és a magyar jog viszonya: az a kérdés, hogy előbbi hogyan, milyen jogi-alkotmányjogi alapon jelenik meg a magyar jogalkotásban és jogalkalmazásban, nemcsak az Alkotmánybíróságot, hanem a jogtudományt is állandóan foglalkoztatja. Az Alkotmánybíróság pl. úgy véli, hogy az európai jog a magyar jogrendszer része, az Alkotmány 2/A. §-a pedig meghatározza előbbinek az utóbbiban elfoglalt helyét. A tanulmány vitatja ezt a jogtudományban is elterjedt felfogást: áttekinti a testület gyakorlatát, ezt követően vizsgálja az európai jog néhány kiemelt területén a jogfejlődésnek a magyar jogrendszerre gyakorolt hatását, majd állást foglal amellett, hogy az európai jog sajátos integrációpolitikai-jogpolitikai célok által vezérelten egy másik államalakulat másik jogrendje, azaz nem része a magyar jogrendszernek. A tanulmány kísérletet tesz az európai jog rendszertani tagolására abból kiindulva, hogy a tagállami-nemzetállami hagyományos jogágak kategóriái, így a közjog-magánjog amúgyis kétséges dualizmusa az eltérő jogpolitikai céltételezés miatt nem használható absztrakció, így dogmatikailag is félreértésre adhat okot. Az önmagában is koherencia-zavarokkal küzdő európai jognak a magyar jogra gyakorolt hatásai részben modernizáló voltuk miatt pozitívak, részben szétzilálják annak koherenciáját, azonban ez az integrációs céltételezés miatt gyakran elkerülhetetlen. Ez a hatás a két jog párhuzamos egymás mellett élését jelenti, amelynek során nem konkurenciáról van szó (mint magánjogi vagy közjogi kollíziók esetén), hanem koegzisztenciáról. Ez két következménnyel jár: egyrészt meg kell teremteni az Alkotmány integrációs klauzulájában -az európai jog alkalmazandó jogként történő megjelölésével - e jogrendnek a magyar jogalkotásban és jogalkalmazásban való megjelenése alkotmányjogi alapját, másrészt az Alkotmánybíróságnak ki kell alakítania egy - a belső használatra eddig kialakított alkotmányossági mércéktől eltérő - integrációs alkotmányossági mérce-rendszert, valamint egy szuverenitás-tesztet.
Európa. Europé - föníciai királylány, krétai királynő, Zeusz kedvese.
Európa - ahol a görög filozófia, benne az állam bölcselet bölcsője ringott.
A római birodalom születésének helye.
A római jog, a kontinentális és az angolszász jogrendszer keletkezésének helye.
A kontinens, amely otthont ad a galileai prédikátor álmodozásaiból eszme-rendszert építő tarsus-i Saul világvallássá váló tételeinek.
A keresztény Európa.
A reneszánsz és a humanizmus bölcsője.
A felvilágosodás Európája - az emberi és polgári jogok deklarációjának szülőhelye, amely könnyelműen (máig űrt hagyva) maga mögött hagyja az útfélen a "sötét" középkor transzcendenciáját.
Az Észt trónra emelő Európa, ahol megtörténik annak trónfosztása is.
A testvérháborúk dúlta kontinens, ahonnan globális világháborúk indultak ki.
Az elgyengülő törzsből kinövő két kinyújtott európai kar: az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország: a "vén" Európa rovására felemelkedő két új világhatalom víziója: Coudenhove Kalergi Európája - Páneurópa[1]
- 369/370 -
A reintegrálódó Európa: az Európai Szén- és Acélközösségtől az Európai Unióig - Jean Monnet és Roberl Schumann és Walter Hallstein Európája, az euró Európája: Lámfalussy Európája.
A felemelkedő,[2] kibővülő Európa: mettől meddig tart, területileg hol kezdődik és hol végződik? A Dunánál? Az Adriánál? A Boszporusznál? Vagy azon is túl?
A 800-as évek elején a felbomlott Római Birodalom feltámasztását érintő - kevéssé ismert - hatalompolitikai játszma zajlott: Eiréné baszilissza és Nagy Károly császár közötti házassági terveket szövögető küldöttségek jöttek-mentek Bizánc és Aachen között,[3] Á la recherche d'empire perdu.[4] Igen, akkor még Bizánc az európai kultúrkör szerves része volt.
Európa - egy feeling: az európaiság feeling-je.
József Attila nem tudott semmit az Európai Unióról, de azt tudta (Thomas Mann-t üdvözölve), hogy nem a bőrszíntől európai valaki; európainak lenni - minőség: az európaiság elsősorban értékrend.
Európa - az emberi jogok filozófusa: Jacques Maritain[5] Európája - értékközösség.
Ahogyan ezt az értékrendet emelkedetten fogalmazza meg az EUSz 2. cikkelye:
"Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. "
Az európaiságnak ezt az alkotmány-szerű, alkotmány-szintű megfogalmazását nehéz megrendülés nélkül olvasni - már ha valakinek van ehhez füle, és általában az alkotmány tisztelete iránt van affinitása és intelligenciája. Ezt a cikkelyt kőbe kellene vésni és köztéren mindenki számára olvashatóvá tenni, amint a német Grundgesetz alapjogi rendelkezései olvashatók a berlini kormánynegyed egyik épülete előtti üvegfalon. Hogy mindenki lássa, tudja, hogy neki is van emberi méltósága és még sok más alapvető joga.
Európa - jogközösség.
1. Az európai integráció a kezdetektől fogva a jog vezérelte folyamat volt - ez nem is lehetett másként, hiszen nem egyszeri aktussal elvégezhető államalapításról, hanem meglévő, létező, nagy történelmi múlttal bíró államok, pontosabban egyes alkotmányukon alapuló hatásköreik gyakorlásának szuverén elhatározásukon alapuló, megállapodásba: szükségképpen nemzetközi szerződésbe foglalt fokozatos lebontásáról, átruházásáról van szó. Ezzel adott is az első lehetséges konfliktus-helyzet: a tagállami alkotmányok és az uniós jog viszonya.
Ennek a viszonynak a megragadása feladja a "leckét" a tagállami alkotmánybíróságoknak, így a magyar Alkotmánybíróságnak is.
2. Az Alkotmánybíróság (továbbiakban: AB) már 1997-ben foglalkozott az európai jognak a magyar jogra gyakorolt hatásával.[6]
2.1. A túlzott aktivizmusról tanúskodó 4/1997. (I. 22.) AB határozat a magyar Társulási Egyezmény, az ún. Európa Megállapodás 62. §-ának alkotmányosságát kifogásoló indítvány kapcsán előkérdésként külön határozatban a hatáskör kérdését eldöntve kimondta, hogy nemzetközi szerződés tekintetében csak előzetes normakontrollra van ugyan hatásköre, viszont az azt kihirdető magyar törvényt utólagos normakontrollnak vetheti alá. Az esetleges alkotmányellenességet megállapító határozat azonban nem érinti a nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaságot terhelő kötelezettségeket, mivel az alkotmányellenességet a magyar jogalkotónak kell elhárítania. A szellemes, de kétségkívül rabulisztikus gondolatmenet alapjává vált az AB további gyakorlatának, azonban később, különösen az ún. Lisszabon-határozat: a 143/2010. (VII. 14.) AB határozat meghozatalánál világossá váltak azok az
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
