Az EU jogot taglaló könyvek egyik legnagyobb kihívása, hogy az Olvasó számára miképp lehet egy, a megszokott nemzeti jogrendszerhez képest idegennek tűnő - sajátos jogintézményeket és figurákat alkalmazó - jogrendet a belső jog és még inkább a belső jogi gondolkodás szerves részévé tenni. Ez különösen fontos olyankor, amikor az adott jogterület még nem ívódott bele szervesen a jogi közgondolkodásba, és az sok tekintetben az újdonság erejével hat. Egy ilyen kihívásnak talán leginkább úgy lehet megfelelni, ha az adott mű nemcsak gigantikus adat- és jogszabályhalmazt tár elénk, hanem kulcsot és sorvezetőt ad egy élő, működő jogrendhez, annak legfontosabb tartópilléreire fókuszálva. Blutman László, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának docense most megjelent "EU-jog - működésben" című kötetével éppen erre tesz kísérletet.
A kissé szűkszavú, rövid cím átgondolt, széleskörű háttéranyagra támaszkodó alapos könyvet takar. A kötet az Európai Unió jogát tizenegy fejezetre bontva taglalja több mint négyszáz oldalas terjedelemben. Az első fejezetben a szerző szándékoltan nem az ilyenkor "szokásos", történeti bevezetéssel indít; csak azokat a leglényegesebb jogi sarokpontjait ismerteti az EU históriájának, amelyek a célközönség szempontjából valóban "jogilag relevánsak" (így az alapszerződéseket is csak nagy vonalakban ismerjük meg). Ez egyáltalán nem válik a könyv hátrányára, mint ahogy az sem, hogy részletes közgazdaságtani, szervezetszociológiai vagy intézménytörténeti fejtegetések sem találhatóak benne. Az EU ezen aspektusai iránt érdeklődő Olvasó számára e témában magyarul már terjedelmes és ezeket minden részletükben feldolgozó könyvek is hozzáférhetőek, így pl. Kende-Szűcs: Európai Közjog és Politika c. 2003-as könyve vagy Várnay-Papp: Az Európai Unió joga c. 2001-ben megjelent tankönyve.
A könyv következő fejezetei a közösségi jog alapvető intézményeit és jogi alapköveit írják le: szó esik a közösségi bíráskodásról, a közösségi jog forrásairól, a jogalkotás bírói felülvizsgálatáról, a közösségi jog és a tagállami jog viszonyáról. Külön fejezetet szentel a szerző továbbá az előzetes döntéshozatali eljárásnak, a tagállamok közösségi jog megsértéséért fennálló felelősségének, és végül a közösség szerveinek jogi felelőssége is terítékre kerül. A könyv végül részletes irodalomjegyzékkel, jogesetmutatóval illetve tárgymutatóval zárul, amelyek mindegyike kétségkívül szükséges egy ilyen típusú mű haszonnal való forgatásához.
Amint a fejezetcímekből látható, a szerző elsősorban a közösségi jog működését mutatja be, és kevés teret szentel az első pilléren kívüli uniós kérdéseknek. Emiatt a szerző címválasztása és az egyes fejezetek témája között nem teljes az átfedés: a könyv nem ad teljes körű áttekintést az Európai Unió jogának működéséről, hanem a kifejezetten a közösségi jogra, azon belül is az alapvető közjogi, alkotmányos és eljárásjogi rendelkezésekre koncentrál. A kötet tehát nem mutatja be sem az EU belső piacának működését (így a négy szabadság érvényesülését), sem az EU fontosabb politikáit (pl. mezőgazdasági politika, versenypolitika, környezetvédelem stb.).
Az egy jogterületet átfogóan taglaló könyvek esetében mindig felvetődik a kérdés: kihez is szól, kinek is készült valójában a mű? A közösségi jogot általánosságban megismerni vágyó magyar jogászoknak, az EU-joggal először találkozó joghallgatóknak avagy a közösségi jog egyes részletkérdéseiben eligazodni kívánó gyakorló jogásznak. A könyv előszava utal arra, hogy az egyrészt a gyakorlati jogászoknak (bíráknak, ügyvédeknek, közigazgatásban dolgozó jogászoknak) valamint a jogi felsőoktatásban résztvevő joghallgatóknak készült. Valóban, a könyv - talán némileg eljárásjogias személete miatt - kevésbé tekinthető átfogó szakkönyvnek az Európai Unióról, inkább profi alapvetésnek, amely az ajánlott irodalom segítségével utat nyit az egyes részletkérdések továbbgondolásához. Ezt támasztja alá az is, hogy a szerző a fejezetek végén többször is nyitott kérdéseket tesz fel, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy azok pl. egy egyetemi szemiáriumon a közös munka alapját képezzék. A könyv alapvetés jellegét támasztja alá az is, hogy több esetben csak vázlatos áttekintést ad bizonyos problémákról: nem foglalkozik pl. az irányelvek közvetlen hatályának kérdéskörénél az ún. "incidental effect" kérdéskörével (C-194/94 CIA Security illetve C-129/94 Ruiz Bernáldez esetek) vagy a közösségi aktusok bírósági felülvizsgálata esetén a személyes érintettségre vonatkozó kritériumok megváltoztatásának kísérletével (Jacobs főtanácsnok véleménye a C-50/00 UPA ügyben).
Sokat emel a könyv értékén annak szedési módja, átlátható szerkezete. A kötet ugyanis tulajdonképpen egy tankönyv és egy szöveggyűjtemény egybegyúrt változata: az egyes alfejezetek főszövege a tárgyalt jogintézmény lényeges vonásait vázolja fel, majd a különböző jogforrások - így pl. az alapító szerződések szövege vagy egyes fontosabb jogesetek - szövegének releváns részei e főszöveg közé külön beillesztve helyezkednek el. Az alfejezeteket mindig a szerző kisbetűs megjegyzései zárják, ezekben továbbgondolást segítő kérdések, érdekességek illetve a joganyagot kiegészítő egyéb témák kapnak helyt. A jogesetek tálalása talán első látásra furcsa lehet a magyar jogi könyvekben megszokott pársoros ismertetéshez képest; a szerző a fontosabb jogeseteket, illetve az ítélet szövegét külön szedi úgy, hogy előttük a tényállás rövid ismertetése valamint utánuk részletes magyarázat található. Az ily módon történő tálalás a jogesetekre épülő közösségi jog esetében különösen indokolt; ezt a módszert használta már a Várnay-Papp-féle tankönyv is, átvéve a jellegzetes angolszász esetjogi szemléletből fakadó vonásokat. A könyv szedése is jól átlátható: rövid, vastaggal szedett alfejezet címek, a főszövegben kiemelt esethivatkozások és idegen szavak, végül a kisbetűs megjegyzések. Talán hasznos lett volna még megfontolni - főleg a joghallgatók munkáját segítendő - a főszöveg legfontosabb kulcsszavainak külön félkövérrel történő kiemelését illetve azokat elhelyezését fülszövegben.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
