Számos európai uniós tagállam kormányfője, valamint uniós tisztségviselő tett az elmúlt hetekben olyan durva és antidemokratikus kijelentéseket a magyar Országgyűlés által elfogadott gyermekvédelmi törvény kapcsán, amellyel átléptek egy vörös vonalat. A Magyarországot ért durva és antidemokratikus politikai és hatalmi támadásokkal szemben hazánknak minden rendelkezésre álló európai jogi eszköz alkalmazásával meg kell védenie magát. Elfogadhatatlan, hogy egyes bürokraták napi ideológiai csatározásokra használják fel az európai uniós jogot.
A mindannyiunk számára fontos közös európai értékekre és alapvető jogokra nem lehet ugyanis egy olyan étlapként tekinteni, amelyből az európai ideológiai fősodor képviselői önkényesen válogatnak, hogy mi az, ami a szívüknek kedves, és mi az, amire fittyet hánynak. Az őshonos nemzeti kisebbséghez tartozók egyéni és közösségi jogainak védelme, az uniós tagországok nemzeti és alkotmányos szuverenitásának, önállóságának maradéktalan elismerése, a közösségek önrendelkezéséhez való joga és a gyermekvédelem értéke nem szabadon választható, hanem mindenkire nézve irányadó európai jog és érték!
Mi, közép-európaiak ismerjük jól, milyen az, amikor az állampárt, illetve az általa működtetett diktatórikus rendszer akarja a szülők helyett nevelni a gyermekeket. A kommunistáknak sem engedtük ezt meg, nem engedjük hát, hogy a liberális demokrácia önjelölt apostolai a magyar szülők helyett neveljék a gyermekeket.
A Kormány éppen ezért határozatban hívja fel az igazságügyi minisztert, hogy a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény szabályozási tartalmáról és jogalkotói céljairól az európai politikai élet szereplőit maradéktalanul tájékoztassa.
Szintén az igazságügyi minisztert kéri fel a Kormány arra, hogy a Kormány gyermekvédelmi politikájáról és az e körben tett intézkedésekről, továbbá a Kormánynak a magyar gyermekvédelmi politikával szembeni támadásokkal kapcsolatos álláspontját - a Kormány nevében és teljes körű felhatalmazásával - az európai uniós és tagállami szervekkel és tisztségviselőkkel megismertesse.
2021. július 6.
"Számunkra a nemzeti kisebbségek hatékony védelme, a vallásközi párbeszéd előmozdítása, a környezetvédelem, a következő generációknak a lehetőségei és a jövő kihívásai a legfontosabbak" - ismertette az Európa Tanács magyar elnökségének prioritásait a Budapestre akkreditált nagykövetekkel Völner Pál, hozzátéve, hogy ezek a célok határozottan jövőorientáltak, az ifjúságra és a gyermekek jogaira összpontosítanak. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról is beszélt a diplomatáknak a tárca épületében tartott rendezvényen, hogy a korábbi elnökségek által a mesterséges intelligencia, a környezetvédelem és kiberbiztonság területén elkezdett munkát is folytatja Magyarország. A magyar elnökség keretében a következő időszakban több magas szintű konferenciát is rendez az Igazságügyi Minisztérium. Egyeztetést tartanak többek közt a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatási célú alkalmazásáról, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 70. évfordulója alkalmából az emberi jogok fontosságáról is.
A miniszterhelyettes bemutatta a tárca Emberi Jogi Kézikönyvét is, amely reményei szerint sok, az európai baloldal által terjesztett hamis vádat el fog oszlatni. A kötet az Alaptörvény szerint rendszerezve mutatja be az emberi jogokat konkrét, gyakorlati példákkal igazolva, megválaszolva azt a kérdést, hogyan segíti a magyar Kormány valamennyi emberi jog megvalósulását Magyarországon. A kézikönyv emellett ismerteti az alapjogvédelem magyarországi rendszerét és intézményeit, továbbá az Alaptörvény létrejöttének körülményeit, szerkezetét, a preambulumát, amely Nemzeti hitvallás címmel az egész Alaptörvény, és azon keresztül a magyar jogrendszer és a magyar állam működésére irányadó alapvető értékeket tartalmazza. A rendezvény résztvevőit Raisz Anikó, a tárca közigazgatási államtitkára köszöntötte.
Magyarország 1990-ben, a közép-európai régió államai közül elsőként vált az Európa Tanács tagjává. Hazánk utoljára 1998/1999-ben töltötte be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét. Jelenlegi elnökségét Magyarország 2021 novemberéig tölti be.
2021. július 12.
- 64/65 -
Az Alaptörvény mint Magyarország jogrendszerének alapja "pajzsként védi külső és belső szuverenitásunkat, önazonosságunkat, valamint alkotmányos identitásunkat" - mondta az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten.
Az Értékek és intézmények a tízéves Alaptörvényben címmel a jogszabály elfogadásának 10. évfordulója alkalmából tartott konferencián Varga Judit arról beszélt: az alaptörvény nem egyszerű alaki szabályok gyűjteménye, hanem "élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk". E formák pedig "keresztény tradícióink, illetve kultúránk megtartása, önazonosságunk védelme", az elszakított nemzettestek iránti felelősség, az emberi méltóság tisztelete, a családok védelme és a jövő nemzedék boldogulásának biztosítása - mondta a tárcavezető.
Hozzátette: ennek megfelelően "büszkén vállaljuk, hogy Magyarország az alkotmányos hagyományaira tekintettel keresztény ország". E sziklaszilárd alapokon nyugvó világnézet alapján "tudjuk, hogy felebarátainkon segítenünk kell, méghozzá ott, ahol a baj keletkezett".
Varga Judit kitért arra is: a magyar kormány következetesen képviseli azt az Alaptörvényből eredő álláspontot, hogy kizárólag a magyar emberek dönthetik el, kikkel szeretnének együtt élni. Magyarország - ahogy azt a történelem során mindig is tette - kötelességének érzi, hogy megvédje Európa határai és civilizációs vívmányait - tette hozzá.
A miniszter elmondta, Magyarország következetesen védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő közötti, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget. Az alkotmányos védelmen túl folyamatosan bővülő családpolitikai intézkedésekkel kívánja elérni, hogy azok a fiatalok, akik családalapításban gondolkodnak, kapjanak meg minden ehhez szükséges támogatást - közölte. "Meggyőződésünk szerint ugyanis a család nemzetünk alapja, megmaradásunk kulcsa. E tekintetben hazánk nem hajlik meg a brüsszeli fő sodor akarata előtt és nem fogadja el az úgynevezett gender, azaz társadalmi nem koncepcióját" - fogalmazott Varga Judit.
A miniszter kiemelte: az Alaptörvény, bár a jogrendszer fundamentuma, figyelemmel van a folyamatosan változó világ kihívásaira is. Korszerűsége többek között olyan rendelkezésekben mutatkozik meg, mint a megörökölt adósságcsapda kezelése, a jövő generáció kitüntetett szerepének elismerése, a természeti erőforrások és kulturális értékek megőrzésének elve és a fenntarthatósági klauzula beillesztése a törvénybe.
Meglátása szerint az Alaptörvény egyik legjelentősebb változtatása az Alkotmánybíróság szerepének megváltoztatása. 2012 előtt az Alkotmánybíróság legfontosabb hatásköre az absztrakt, utólagos normakontroll volt, és elsődlegesen jogszabályok alkotmányosságát vizsgálta. Az alkotmányozó, felismerve az Alkotmánybíróságra nehezedő terhet, annak elsődleges eljárásává az alkotmányjogi panaszt tette.
Varga Judit kitért arra is: a világjárvány idején is bizonyosságot nyert az alaptörvény időtállósága. Míg Magyarországon a különleges jogrend alkotmányos felhatalmazáson és az alaptörvényben lefektetett részletes szabályokon alapult, addig több tagállamban úgy vezettek be védelmi szabályokat, hogy azokat semmilyen jogszabályi alaptörvényi felhatalmazás nem alapozta meg. Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság "folyamatos aggódása közepette" is kénytelen volt már 2020 májusában elismerni, hogy a magyar veszélyhelyzeti intézkedések nem indokolják kötelezettségszegési eljárás megindítását. E normatív vívmányoknak is köszönhető a járvány elleni védekezésben elért eredmény, amelyhez más államokban jóval drasztikusabb eszközök bevonására volt szükség - tette hozzá Varga Judit.
A tárcavezető szerint a jogrendszer alapjának képesnek kell lennie a megújulásra is, az Alaptörvény ezért adott esetben módosításra szorulhat. A módosítás nem csupán lehetőség, hanem az alkotmányozó felelőssége. Elmondta, előfordult, hogy alkotmánybírósági döntés miatt változott az Alaptörvény, máskor az ország biztonságát fenyegető külső változásra reagáltak a módosítással. Példaként említette, hogy legutóbb, a kormány döntése értelmében, ő kezdeményezte az alaptörvény értelmezését az Alkotmánybíróság előtt az Európai Unió bíróságának menekültügyi döntése miatt. Magyarországnak ugyanis eszerint olyan európai uniós kötelezettséget kellene végrehajtania, amely miatt egy Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi de facto az ország népességének a részévé válhat.
"Alkotmányos önazonosságunkat mostanság furcsa módon éppen olyan nemzetközi szervezetektől kell védenünk, amelyek a kulturális sokszínűségre, a nemzetek pragmatikus együttműködésére és ezen értékek védelmére jöttek létre" - vélekedett a miniszter.
2021. július 25.
Megfelelő jogi, érzelmi és pszichológiai segítségnyújtás nélkül az egyén nehezebben vagy egyáltalán nem tudja feldolgozni az áldozattá válással járó megrázkódtatást és ennek terheit - érvelt az áldozatokat segítő rendszer működtetése mellett Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn Szolnokon, az Áldozatsegítő Központ ünnepélyes megnyitóján. Varga Judit azt mondta: a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében nem elég csupán együttérezni, cselekedni is kell. Ennek a vezérelvnek megfelelően nyitja meg kapuit hétfőn a szolnoki központ is, amely a nyolcadik ilyen intézmény az országban és az ötödik, amelyet személyesen ad át - számolt be.
Szolnokon is van segítség a kapcsolaton belüli erőszak áldozatainak, a bántalmazott gyermekeknek, szülőknek, egyéb családtagoknak, de még a bűncselekménnyel közvetett módon kapcsolatba kerülő személyeknek is - fűzte hozzá, emlékeztetve: 2020 az áldozatsegítés éve volt. Az Igazságügyi
- 65/66 -
Minisztérium azt irányozta elő, hogy a legrövidebb időn belül, a legközvetlenebb módon érje el a segítségre szorulókat - mondta. Ezért építik ki és fejlesztik folyamatosan az áldozatsegítés rendszerét, amely egyre szélesebb eszköztárral, tapasztalattal és szaktudással rendelkezik az erőszakos cselekmények elszenvedőinek megsegítése terén - közölte. Hozzátette: áldozatsegítő szolgálatok minden fővárosi és megyei kormányhivatalban is működnek, és ezek munkáját segítik az Áldozatsegítő Központok.
Varga Judit elmondta: a folyamatosan épülő hálózat a bajbajutottak széles körét lefedi, hiszen valamennyi bűncselekmény és tulajdon elleni szabálysértés érintettje részére segítséget nyújt. Kiemelte: valamennyi támogatási forma a rászorultság vizsgálata nélkül térítésmentesen igényelhető. A trauma feldolgozását és a továbblépést segíti például a pszichológusi támogatás, a krízishelyzet-kezelés és az anyagi segítségnyújtás - tette hozzá. Az Áldozatsegítő Központok a hozzájuk fordulókat a bürokratikus légkörtől elkülönítve, nyugodt, védett környezetben fogadják - emelte ki.
A miniszter közölte: 2021 januárjától az érintettek elérésének módja is megváltozott, bevezették az áldozatok közvetlen megszólítását célzó, opt-out rendszerként emlegetett elérési mechanizmust. Ennek értelmében a személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait közvetlenül az állami szolgálat keresi meg személyesen és ajánlja fel a segítséget. Az átállás óta - az általánosságban csökkenő bűnügyi adatok mellett - javult az elérés hatékonysága - mondta. Terveik között szerepel, hogy a vonatkozó jogszabályi környezet módosításával a személy elleniek mellett más bűncselekményekre is kiszélesítsék ezt a rendszert. Varga Judit hangsúlyozta: a fejlesztések sora itt nem fog megállni. Az Igazságügyi Minisztérium fenntartásában éjjel-nappal ingyenes áldozatsegítő vonal működik. Csak ezen a csatornán keresztül több mint tízezer állampolgárral kerültek kapcsolatba.
Szólt arról, hogy tavaly egy országos kommunikációs kampányt is indítottak, amely során létrejött a vansegitseg.hu portál az áldozatok minél szélesebb körű informálása céljából, továbbá Áldozatsegítő Központ néven Facebook-oldal is működik. Részt vettek egy applikáció fejlesztésében is, amelyen keresztül elérhetők az Áldozatsegítő Központok. Közismert színészek bevonásával Hétköznapi történetek címmel video-podcast-sorozat indult.
Varga Judit kiemelte: az IM folyamatosan együttműködik az állami, területi szervekkel, társadalmi és egyházi szervezetekkel. Kiemelkedő partnereik a rendőrség szervei, a kormányhivatalok és az önkormányzatok. A rendvédelmi szervekkel több megállapodást is kötöttek az elmúlt időszakban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen pedig a leendő rendőrök képzéséhez is hozzájárulnak. Az IM által életre hívott családjogi munkacsoportnak köszönhetően minden eddiginél hatékonyabb az érintettek közötti párbeszéd. Varga Judit kiemelte: további fejlesztések és központok megnyitása várható. Végső céljuk, hogy a hálózat bővítésével legkésőbb 2025-re minden megyében elérhetővé tegyék az Áldozatsegítő Központok szolgáltatásait az arra rászorulók számára.
2021. szeptember 6.
Az a cél, hogy Magyarországon minden bajba jutott állampolgár, minden bajba jutott honfitárs azonnali és testreszabott segítséghez juthasson - mondta az igazságügyi miniszter kedden a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Varga Judit hétfőn adta át a szolnoki Áldozatsegítő Központot, amely a nyolcadik ilyen intézmény az országban. Az igazságügyi miniszter a rádióműsorban célnak nevezte, hogy 2024-ig minden megyeszékhelyen legyen egy fizikailag is elérhető ilyen központ, egyúttal jelezte, hogy ezek mellett már évek óta folyamatosan működik - napi 24 órában, a hét minden napján hívható - áldozatsegítő vonal is, amelynek száma 06 (80) 225-225.
A tárcavezető azt nevezte a legfontosabbnak, hogy a bajba jutott állampolgárokat a lehető leggyorsabban, a helyzetükre szabott, legmegfelelőbb segítséghez juttassák, legyen szó jogi segítségnyújtásról, jogi tanácsadásról, azonnali pénzügyi segélyről, rendőrségi feljelentés megtételében való segítségnyújtásról vagy komolyabb krízishelyzetbe került emberek esetében védett házhoz való eljuttatásról. Az Áldozatsegítő Központok a hozzájuk fordulókat a bürokratikus légkörtől elütő, sokkal barátibb, családiasabb, emberségesebb környezetben fogadják, nem egy hivatali közegben találja magát az oda betérő áldozat - hangsúlyozta a miniszter.
Varga Judit közölte: egy több mint egy éve elfogadott jogszabály-módosításnak köszönhetően bevezették Magyarországon az áldozatok közvetlen megszólítását célzó, opt-out rendszerként emlegetett elérési mechanizmust. Ennek értelmében a személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatait - amennyiben adatai továbbításához a rendőrségen hozzájárult - közvetlenül az áldozatsegítő szolgálat keresi meg és ajánlja fel a segítséget. Az átállás óta - az általánosságban csökkenő bűnügyi adatok mellett - javult az elérés hatékonysága - mondta. Terveik között szerepel, hogy a személy elleniek mellett más bűncselekményekre is kiszélesítsék ezt a rendszert.
Az igazságügyi miniszter szólt arról, hogy tavaly egy országos kommunikációs kampányt is indítottak, amelynek során létrejött a vansegitseg.hu portál az áldozatok minél szélesebb körű informálása céljából, továbbá Áldozatsegítő Központ néven Facebook-oldal is működik. Közismert színészek bevonásával Hétköznapi történetek címmel videopodcast-sorozat indult, ahol tipikus áldozati helyzeteket dolgoznak fel húsz-harminc perces videókban, aztán szakértővel elemzik az adott szituációt. Ezt már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is használja rendőrök képzése során - jegyezte meg a tárcavezető. Egyre több ember tud arról, hogy van segítség - mondta Varga Judit, hozzátéve: a telefonvonalat 11-12 ezres évi hívásszám jellemzi, az Áldozatsegítő Központokban dolgozók pedig évente 2-4 ezer közötti esetszámot dolgoznak fel. Kiemelte: a kormányhivatalok nagyon sokféle szolgáltatást nyújtanak már, ami szintén ennek a rendszernek a része, az Áldozatsegítő Központokban emberséges, az adott szituációhoz alkalmazkodó, lelki segítségnyújtásra van lehetősége az áldozatnak.
2021. szeptember 7.
- 66/67 -
Nincs erős nemzet erős külső határok nélkül - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter közösségi oldalán kedden, miután fogadta Jeff Sessionst, az Egyesült Államok korábbi igazságügyminiszterét, főállamügyészét.
Varga Judit bejegyzésében azt írta, az egykori alabamai szenátor kulcsszerepet játszott a Trump-adminisztráció bevándorláspolitikájának kialakításában, előtte pedig 20 éven keresztül volt szószólója az amerikai bevándorlási törvény reformjának. "Bár a két ország - méretéből és elhelyezkedéséből adódóan - sok mindenben különbözik, egy közös pont határozottan látható: déli határainkon soha nem látott mértékű migrációs nyomás volt tapasztalható az elmúlt években" - tette hozzá.
A miniszter közölte, egyetértettek abban, hogy az illegális bevándorlás "nem jelenthet megoldást demográfiai és munkaerőpiaci kihívásokra", azokat hatékony családpolitikai eszközökkel kell orvosolni. "Biztonságunk és keresztény kultúránk nem kerülhet feladásra, a problémák magunkra húzása helyett pedig a segítséget kell odavinni, ahol a legnagyobb szükség van rá. A képlet egyszerű: nincs erős nemzet erős külső határok nélkül!" - írta közösségi oldalán Varga Judit.
2021. szeptember 7.
Varga Judit a Nemzetek Európája Karrierprogram nyitóünnepségén azt mondta: olyan szakemberekre van szükség, akik az Európai Unió stratégiai érdekeit a magyar nemzeti érdekekkel együtt tudják képviselni. "Csak akkor lehet Európa erős, ha a tagállamok erősek" - hangoztatta, kiemelve: a nemzeti önállóságra, önazonosságra igenis szükség van, az egyedi nemzeti sajátosságot nem szabad "a szőnyeg alá söpörni". A miniszter több példát is említett, amelyek magyar javaslatra kerültek be az európai jogalkotásba, s reményét fejezte ki, hogy hasonló eredményt érnek el a bevándorláspolitikában is. Ezzel együtt hangsúlyozta: azt is be kell látni, ha nincs közös európai megoldás, bizonyos területekről vissza kell adni a döntést tagállami hatáskörbe.
Kiemelte: olyan szakemberekre van szükség, akik nemcsak az európai intézmények folyosóin, hanem az uniós szakpolitikák "útvesztőiben sem tévednek el", s rátermettségükkel megtalálják a legjobb megoldásokat. "Nem egyszerű a magyar diplomata sorsa" - fogalmazott, hozzátéve: ezért az NKE képzése során igyekeznek a hallgatókat olyan gyakorlati és elméleti tudással felvértezni, amelynek révén hosszú távon is komoly sikereket érhetnek el nemcsak saját szakmai karrierjükben, hanem Magyarország szolgálatában is. "Ha nem vagyunk intellektuálisan felvértezve, nem készülünk fel a nehézségekre, alul fogunk maradni" szögezte le Varga Judit. A miniszter örömét fejezte ki, hogy a karrierprogram első évfolyama sikeres évet zárt, s üdvözölte azt a 19 kiválasztott hallgatót, aki most kezdi meg tanulmányait.
Varga Judit - utalva arra, hogy a programra négyszeres volt a túljelentkezés - kijelentette: az, hogy ilyen sokan jelentkeztek, azt jelzi, mennyire elkötelezettek a magyar emberek az európai uniós tagság, s Magyarország uniós politikájának képviselete iránt. Kitért arra is, hogy a mostani hallgatók "kiváltságos időkben" lehetnek a képzés résztvevői, most zajlik ugyanis az Európai Unió, s Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat. A miniszter külön köszönetét fejezte ki a diplomáciai testület - az évnyitón is megjelent - tagjainak, mert az ő jelenlétük, érdeklődésük is jelzi, milyen aktív a párbeszéd az uniós tagállamok és a magyar kormány között. Megköszönte, hogy kíváncsiak, "mi bújik meg" egy-egy magyar álláspont mögött.
Koltay András, az NKE rektora kijelentette: Európa csak akkor tud politikai, gazdasági szövetségben együtt maradni, ha megvan a közös kultúra, "a közös alap, ami összeköt". "Mi, magyarok hiszünk a szilárd értékek Európájában" - fogalmazott. Elmondta, napjainkban az egyetemeknek alapfeladataikon túl "extrákkal" is foglalkozniuk kell, amelyek szabadabb, kötetlenebb formában több gyakorlati szakember meghívását teszik lehetővé. Ezek közül is kiemelkedő a Nemzetek Európája Karrierprogram - jegyezte meg a rektor, aki megköszönte, hogy az NKE-t fenntartó Miniszterelnökségnek, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak (IM), hogy az ő intézményüket választották partnernek. Az egyéves szakmai program célja, hogy felkészítse a hallgatókat az uniós, illetve az európai integráció ügyeivel kapcsolatos munkavégzésre az Európai Unió intézményeiben vagy bárhol máshol - közölte Koltay András, aki a hallgatókhoz szólva azt mondta: "színesítsék Európát, találják meg a helyüket", dolgozzanak egyszerre Európáért és Magyarországért!
Prőhle Gergely, a képzés programigazgatója elmondta, hogy a második évfolyamnak már a múlt hétvégén volt egy indító programja Visegrádon; megfogalmaztak egy együttműködési célt kijelölő chartát, s megválasztották az évfolyam névadóját. A program első évfolyama Antall Józsefet választotta - idézte fel, hozzátéve: most, a második évfolyamnak Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök lett a névadója; Mádl Ferenc, aki a 20. század második felének kiválóságai közül "a legtöbbet tette Magyarország európai integrációjáért".
A rendezvényen kiosztott háttéranyagban azt írták: az NKE és az IM együttműködésében megvalósuló Nemzetek Európája Karrierprogramot azzal a céllal hívták életre 2020-ban, hogy "növelje az európai uniós intézményeknél sikeresen pályázó és elhelyezkedő, Európa és Magyarország ügye iránt egyaránt elkötelezett, idegen nyelveken jól beszélő, megfelelő szakpolitikai ismeretekkel rendelkező magyar szakemberek számát".
A Nemzetek Európája Karrierprogram széles körű képzést nyújt, felkészítést ad az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsgájára, továbbá a szaknyelvi tudás fejlesztésével segíti a pályázók nemzetközi elhelyezkedését - írták.
2021. szeptember 9.
- 67/68 -
A jog azt a célt szolgálja, hogy "megvédje értékeinket" - közölte az igazságügyi miniszter szombaton, a Facebookon.
Varja Judit bejegyzésében megtisztelőnek nevezte, hogy az első Magyar Jogi Könyvszalon pódiumbeszélgetésén Stumpf István kormánybiztossal közösen folytathattak eszmecserét a konzervatív állam és közjog magyarországi megvalósításáról, Európában elfoglalt helyéről és az egyetemi modellváltás eddigi eredményeiről.
Kiemelte, a közösségeknek saját maguknak kell meghatározniuk, hogy mi számít értéknek. "Ezért sem fogadjuk el, hogy az Unió álszenten a jogállamiság köntösébe bújtatva olyan "értékeket" erőltessen ránk, amelyek nem önazonosak saját, nemzeti értékeinkkel" - húzta alá a tárcavezető.
2021. szeptember 20.
Nem elég együttérezni, aktívan kell segíteni - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az Összefogás a bűncselekmények áldozataiért című szakmai konferencia megnyitóján kedden Budapesten. A miniszter az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Rendőr-főkapitányság által közösen szervezett rendezvényen kiemelte: a legfontosabb, hogy a bűncselekmények száma csökkenjen, az áldozatoknak nyújtott állami segítség pedig növekedjen.
A bűnözés évek óta valóban csökken, különösen az élet és a vagyon elleni bűncselekmények száma, az áldozatvédelem pedig egyre jobb eredményeket ér el - tette hozzá. Varga Judit felidézte: a rendszerváltás előtt állami áldozatvédelem nem létezett, az ezzel kapcsolatos első törvény 2006-ban született meg. Trócsányi László 2017-ben új modellt indított el a helyi áldozatsegítő központok kiépítésével. Már nyolc megyeszékhelyen vannak ilyen központok, amelyek a húsz kormányhivatallal együttműködve látják el feladataikat, és 2025-ig kiépül a minden megyére kiterjedő hálózat -mondta a miniszter.
Kitért arra, hogy emellett éjjel-nappal ingyenesen hívható áldozatsegítő vonal működik, amelyen már mintegy tízezer áldozat kapott segítséget. A jelentős látencia miatt fontos kérdésnek nevezte, miként lehet kapcsolatba lépni az áldozattal. Az egyik fontos "belépési pontnak" a rendőrséget nevezte, amely kapcsolatba kerül az áldozatokkal, amikor feljelentést tesznek. A miniszter elmondta azt is: eddig a személy elleni bűncselekményeknél működött az úgynevezett opt-out rendszer, amelynek lényege, hogy már nemcsak az áldozat keresheti a hatóságot, hanem a hatóságok közvetlenül felveszik a kapcsolatot vele. Várhatóan még az ősszel elfogadják azt a törvénymódosítást, amely kiterjeszti ezt a rendszert a személy elleni mellett a vagyon elleni bűncselekmények áldozataira is.
Varga Judit rámutatott: az áldozatsegítésben fontos az állami, az önkormányzati, a civil és az egyházi szervezetek együttműködése. Erre jó példa szerinte a Magyar Baptista Szeretetszolgálat és a rendőrség közös projektje, amely az emberkereskedelem áldozatainak biztonságos elhelyezését, rehabilitálását és reintegrációját szolgálja. A miniszter kiemelte annak jelentőségét is, hogy kiegyensúlyozott, együttérző munkatársak fogadják a segítségért folyamodó áldozatokat. A legfontosabb, hogy az áldozatok tudják: van segítség - hangsúlyozta nyitóelőadásában Varga Judit. Pozsgai Zsolt országos rendőrfőkapitányhelyettes megnyitójában szintén azt emelte ki, fontos, hogy az áldozatok érezzék, nincsenek egyedül.
2021. szeptember 21.
Értékvitáink vannak az Európai Unióval, a jog pedig arra való, hogy az értékeket védje - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön, Balatonfüreden a 15. Magyar Jogászgyűlésen.
Varga Judit a Magyar Jogász Egylet rendezvényén tartott előadásában részletes tájékoztatást adott arról, hogy "a sajtóban olvasható tipikus közjogi viták" mögött milyen szakmai viták húzódnak, így beszélt az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről, a 7-es cikkely szerinti eljárásról, a kötelezettségszegési eljárásokról, az európai bírósági eljárásokról, a Minority SafePackről, valamint a gyermekvédelmi törvényről.
A tárcavezető a jogállamisági jelentéssel kapcsolatban azt mondta: módszertani hiányosságok, egyoldalú hivatkozások, kettős mérce és politikai motiváltság húzódik mögötte. Arra hívta fel a figyelmet: míg régen létezett jogállamisági párbeszéd, ahol tekintetbe vették a tagállami különbségeket, mára ezt felülírta a "legújabb gyakorlat", hogy az Európai Bizottság jelentését NGO-k beszámolóira hivatkozva készíti, a tagállamok véleményének figyelembevétele nélkül.
Az igazságügyi miniszter a Közjogi viták az európai fórumok előtt címmel megtartott előadásában azt is elmondta: a jogállamisági jelentések arra jók, hogy megismerhető más tagállamok jogállami berendezkedése, és ezek alapján világosan látszik, hogy a "magyar jogállam se nem jobb, se nem rosszabb, mint a világ bármely jogállama". Varga Judit álláspontja szerint Magyarországot 2018 óta ideológiai alapú támadás éri, amely "nem tudni, hová vezet", de "szakmailag felkészülve állnak elé". Közölte, Magyarország a tartalmi problémák miatt indított kötelezettségszegési eljárások számát tekintve az európai középmezőnyben, az uniós jog átültetése miatt indítottak esetében az első harmadban van.
A miniszter örömének adott hangot amiatt, hogy a magyar bírák a legaktívabbak az EU-ban az előzetes döntéshozatali kérelmek benyújtásánál: 2016-2020 között a magyar bíróságok 104, míg a szlovákok 34, a svédek 37, a görögök pedig húsz ilyen kérelmet nyújtottak be. Úgy fogalmazott: állítólag megfélemlíti a Magyar Kormány
- 68/69 -
a magyar bírákat, nem mernek az Európai Bírósághoz fordulni, miközben "itt az ékes bizonyítéka annak, hogy igen gyakran hozzájuk fordulnak".
A Minority SafePack ügyével kapcsolatban megemlítette, hogy több mint egymillió aláírás gyűlt össze Unió-szerte a kisebbségi jogok sokkal hatékonyabb érvényesítéséért, de az Európai Bizottság - szembemenve az uniós szerződésekkel - nem foglalkozott a kérdéssel. Jelezte, hogy 2022-ben várható bírósági döntés az ügyben, Magyarország beavatkozott a szervezők mellett az eljárásba.
Varga Judit a gyermekvédelmi törvényről szólva azt mondta: Litvániában 2009 júliusa óta hatályos a kiskorúak "nyilvános információktól való védelméről" szóló törvény, amely - mint hozzátette - ma már része az európai jogrendszernek is, és megvédi a családi értékeket, meghatározza, hogy a házasság egy férfi és egy nő szabad akaratából jön létre. Ezeket a litván bírák azóta alkalmazzák, tehát vannak példák ilyen szabályozásokra az EU-ban. Magyarországot mégis támadják ezért - jegyezte meg.
2021. szeptember 23.
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2021. szeptember 30. * * * ■
Visszaugrás
