A Holland Királyi Közjegyzői Kamara (Koninklije Notarielle Beroepsorganisatie, KNB, éves tudományos ülését 1999- szeptember 24. napján, pénteken rendezte Arnhemben, a Musis Sacrumban.
Ez az ülés különleges az évi rendszeres ülések sorában, ugyanis ebben az évezredben ez az utolsó ilyen találkozó, az utolsó kongresszusa KNB, mint magánjogi társaság működése során, és az utolsó a 156 éve hatályban lévő Közjegyzői Törvény idejére eső ülések között. A találkozó folyamán a KNB leköszönő elnöke, A. W. O. Jansen közjegyző úr üdvözlő beszédben köszöntötte a díszvendégeket: Cohen urat, az Igazságügy-minisztérium államtitkárát, a Fellebbviteli Bíróság elnökét, a Legfelsőbb Bíróság Főügyész helyettesét, a Parlament és a Szenátus tagjait, a meghívottaltat és a külföldi vendégeket.
Az alábbiakban közreadjuk a tanácskozás rövid összefoglalóját:
Azért döntöttünk a közjegyzői pálya mellett, hogy gyakoroljuk a közjegyzői hivatást, nem pedig azért, hogy vállalkozók legyünk. Az új törvény létrehozása és a díjtarifa fokozatos liberalizációja közül a hangsúly inkább az utóbbira tevődik át, és emiatt sok dolgot kell még tennünk, hogy utolérjük magunkat. Mert nagyobb hatékonyságot kell elérnünk az irodában, és ugyanez vonatkozik az emberi erőforrások területére is, szükség van a munkaidő regisztrálására és a kiadások pontos összegének meghatározására. A közjegyzőnek meg kell tanulnia jogszerű munkadíjat számlázni, de ugyanakkor fontos, hogy megtartsa a közjegyzői szakma alapvető értékeit. A közjegyzőnek továbbra is folytatnia kell a társadalom számára a jogbiztonságot jelentő munkáját. A KNB megalkotta azon másodlagos feltételeket, amelyek a költségelszámolásra épülő rendszerrel, a forgalommal, és a "middle management" működési elvével a közjegyzőséget célozzák. A KNB tette lehetővé és könnyíti meg azon szakmai és fogyasztói egyesületek létrejöttét, amelyek a szoftver szállítók munkájára támaszkodnak.
TUDOMÁNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
(holland rövidítése: IDS)
A Tudományközi Együttműködés kérdése nehéz kérdés, ez a véleménye Cohen államtitkár úrnak is.
A KNB jelenlegi szabályai szerint a közjegyző csak ügyvédekkel vagy pénzügyi jogászokkal működhet együtt, más ágazatokkal nem. Szigorú normákat kell betartania. Október 1. napjától kezdődően az új közjegyzői törvény meg fogja adni a KNB számára azt a lehetőséget, hogy a Tudományközi Együttműködésre vonatkozóan szabályrendeletet alkosson.
A közjegyzőkről szóló új törvény kimondja, hogy a közjegyző csak olyan más szakmabeliekkel vállalhat kötelezettséget a Tudományközi Együttműködés keretében, akikkel együttműködve a függetlensége és a pártatlansága nem sérül. Márpedig, ez problémát jelent, mert a 10. cikkely alapján csak szabályrendeletek és általános tiltó rendelkezéselv lehetségesek, de nem egy meghatározott szakmai csoport megjelölése. A vita jelenleg a könyvszakértőkkel való együttműködésről folyik. Az Ernst & Young és a KPMG azzal az igénnyel éltek, hogy az ügyvédek (csakúgy, mint a közjegyzők) állítsanak fel rangsort maguk között, ez egyébként egy olyan óhaj, amit a kölcsönös vetélkedés hívott életre. A KNB a közjegyzőség imázsának lerombolásától is tart, attól, hogy elveszíti függetlenségét és attól, hogy látszólag függőségbe kerül. Úgy tűnik, Cohen államtitkár úr érzékenyen reagál azon érvelésünkre, amely szerint - abban az esetben, ha terjeszkedést akarunk kezdeményezni - először a szabályokat kellene megfogalmazni, és csak azután kellene liberalizálni, nem pedig fordítva. Ezen kívül, a közjegyzőkről szóló új törvény bevezetése sok változást fog hozni, például, a közjegyzői tanulmányok szabadabb megválasztását, sokkal szabadabb tarifák alkalmazását, a Tudományközi Együttműködés tekintetében pedig jobb, ha egy ideig még nem élezzük ki a kérdést. A KNB számít arra, hogy Cohen úr értékelni fogja ezeket a meggyőző érveket.
A közjegyzőknek úgy kell végezniük a feladatukat a társadalom felé, hogy a lehető legmagasabb minőségű szolgáltatást nyújtsák. A folyamatos fejlesztés és a mindinkább előrehaladó szakosodás hozzájárulhat ehhez. Különben is, a gépesítés nem az ellenségünk, hanem a barátunk. Ezekért a célokért az elkövetkező években a KNB-nek végleges döntést kell hoznia abban a kérdésben, kötelező minőségbiztosítási rendszent vezetnek be. Itt egyfajta kölcsönös, szakmán belüli vizsgálatról van szó, melynek során átvizsgálják a közjegyző által készített iratokat.
A KNB-nek megelégedésére szolgált, hogy az Igazságügy-minisztérium beleegyezését adta ehhez a tervhez. Az ilyen jogállású közjegyzőt csak egy másik közjegyző alkalmazhatja, banknál nem állhat alkalmazásban. Igen fontos, hogy mindez rövid időn belül törvény formájában is megjelenjen.
A jövő közjegyzői kara egy olyan szakmai csoport, amely saját identitással rendelkezik. Többletértékét a jogi szolgáltatás nyújtása adja, amelynek jelszavai a pártatlanság, függetlenség, a szakértelem és a professzionalitás. Ezután, úgy tűnik, hogy a fejlődés mindinkább erősödik, a specializáció és a digitalizáció egyre nagyobb léptekkel halad, és a jogi szabályozás a sokkal nyitottabb normák felé törekszik. Ezenkívül, a közjegyzőknek nagyobb figyelmet kellene szentelniük az ügyfelekkel folytatott kommunikációra és a nekik nyújtott szolgáltatásokra.
A kormány úgy értékeli, hogy a közjegyzői szolgálat minősége, biztonsága, folytonossága és megbízhatósága nagy jelentőséggel bír. Azért, hogy garantálja ezeket az elemeket, a KNB a törvény alapján négy feladatot lát el. Első helyen szerepel a hibátlan szakmai munkára való ösztönzés, második helyen a közjegyzői funkció tiszteletére és presztízsére való odafigyelés, harmadik helyen a szabályrendeletek megszerkesztése (megszövegezése) és negyedik helyen a szakmai hozzáértés (szakértelem) növelése. Általánosságban, a KNB a jövőben többféle egyéni szolgáltatást nyújt majd tagjainak, amelyek
eddig nem léteztek. A KNB leköszönő elnöke által megtartott beszédhez hozzátehetünk még néhány olyan gondolatot, amelyeket Job Cohen úr, az Igazságügy-misztérium államtitkára vetett fel. Az általa felvázolt feladatok az alábbiakban így foglalhatóak össze:
- együttműködésre van szükség a pénzmosás elleni küzdelem terén,
- javítani kell a jogi személyiségű társaságok alapításával kapcsolatos ellenőrzési rendszert,
- új információs rendszert kell bevezetni, többek között a végrendeletek központi nyilvántartására. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Nyilas Margit közjegyzőhelyettes, Püspökladány
Visszaugrás
