A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: "VET") hosszú vajúdás után megszületett az új, immár teljesen liberalizált energiapiac szabályozási kerete. Az új törvénynek és végrehajtási rendeletének1 egyik központi koncepciója a villamosenergia-piaci verseny elősegítése szabályozói - jogalkotói és jogalkalmazói - aktusokkal. Ennek megvalósítása érdekében került bevezetésre az új rezsimben a jelentős piaci erő (JPE) modellje. Ezt követően 2009 júliusától hasonló megoldás kerül be az új gázipari szabályozásba is (2007. évi XL. törvény a földgázellátásról (a továbbiakban: "GET").
A JPE koncepció bevezetésével a jogalkotó legújabb keletű hálózatos iparági jogalkotásunkban ritka, szektoron belüli, konkrét előkép nélküli normaalkotást hajtott végre. A JPE koncepcióját az elektronikus hírközlésben a közösségi szabályozás vezette be, az energetikai szektorban való alkalmazása a jelen tanulmány lezárásának időpontjáig2 sem a közösségi szabályozásban, sem pedig az EU tagországok nemzeti jogrendszereiben nem jelent meg.
A JPE modell villamos energia szektorba való bevezethetőségét, annak akadályait és előfeltételeit az energiapiaci szabályozásba a Magyar Energia Hivatal megbízásából 2007 elején szakértőinkkel külön tanulmányban elemeztük,3 ahol - még a jogszabályszöveg elkészülte előtt - felvázoltuk azokat a főbb előfeltételeket és veszélyforrásokat, melyek a koncepció alkalmazásakor jelentkezhetnek. Jelenleg, a konkrét szabályozás birtokában ezt a vizsgálatot már egy adott jogi helyzet ismeretében tehetjük meg.
Az elektronikus hírközlésben már alkalmazott jogintézmény - jelen esetben a jelentős piaci erő szabályozása - más hálózatos iparágban történt konkrét bevezethetőségének, alkalmazásának vizsgálata rámutat az egyes hálózatos iparágak közti hasonlóságokra, ugyanakkor kiemeli a különbségeket is, másrészt pedig olyan kérdések felvetésére késztet bennünket, melyeket sok esetben természetesnek, magától értetődőnek tekintünk az elektronikus hírközlési szektorban, mint például mi a JPE szabályozás célja, adekvát-e az alkalmazott modell ezen célok elérésére stb.
Az elemzés ezen a ponton azonban három okból nem lehet teljes körű: Egyrészt a Magyar Energia Hivatal által a VET alapján végzett piacelemzés jelenleg is folyik, ezért a piacelemzés eredményeiről még nem lehet megalapozott következtetéseket levonni. Másrészt, a JPE szabályozás részletszabályait tartalmazó Vhr. módosítása jelenleg is folyamatban van, és a módosítás érinti a JPE szabályokat is. Mivel a módosítások a cikk lezárásának időpontjában csak tervezeti formában léteznek, ezért nem adekvát következtetéseket levonni a szabályozás változásaira nézve. Harmadrészt, tekintettel arra, hogy a jelen cikk szerzője jelenleg is részt vesz a piacelemzési eljárásban és a jogalkotási folyamatban, ezért összeférhetetlenségi okokból sem térhet ki a folyamatban lévő eljárások tapasztalatainak az értékelésére.
Amiről azonban érdemes ebben a stádiumban beszélni, az három fő kérdés:
1. Mi indokol(hat)ja a JPE szabályozás energia szektorba történő bevezetését?
2. Melyek azok a főbb kérdések, melyek befolyásolhatják a modell megfelelő működését?
3. Melyek azok a tágabb összefüggések, melyekre a modell alkalmazásánál oda kell figyelni?
A továbbiakban ezekre a kérdésekre fókuszálok azzal, hogy a JPE szabályozás energia szektorba való bevezethetőségének indokoltságáról részletesebben olvashatnak a JPE hatástanulmányban.
Ahhoz, hogy megtudhassuk, a JPE modell miként és milyen mértékben kerülhet alkalmazásra egy másik szektorban, tisztázni kellett, hogy 1.melyek azok az összefüggések, melyekre különböző szektorokban hasonló megoldásokat ad a szabályozó; 2. van-e összefüggés a piacnyitás szintje és a szabályozás formája illetve eszközei tekintetében, és ez mennyiben általánosítható; 3. miben tér el és nyújt eltérő megoldásokat a JPE rezsim az általános versenyszabályozástól; 4. a közösségi jog mennyiben engedi illetve korlátozza egy JPE-hez hasonló koncepció érvényesülését az energetikában, valamint 5. a JPE koncepció bevezetése milyen új szabályozóhatósági hatásköröket és feladatokat keletkeztet.
A fenti szempontokat - terjedelmi okokból - csak röviden összefoglalva, néhány lényegi kérdésre kitérve mutatom be.4
3. Kapcsolható-e az energiaszektor szabályozásához a jelentős piaci erő koncepciója?5
Ahhoz, hogy bármely hálózatos iparág szabályozási modellje, így az elektronikus hírközlésben alkalmazott jelentős piaci erő modellje tekintetében megállapíthassuk az energetika szabályozásában való alkalmazhatóságát, konkrétan meg kell vizsgálni, hogy a piacszabályozás, illetve annak elemei az egyes hálózatos iparágakban eltérnek-e egymástól oly mértékben, amely kérdésessé teszi egy más iparágban kialakult koncepció alkalmazhatóságát. Ehhez elemezni kell az egyes hálózatos jogok között fennálló ún. "multiszektor integrációs" tendenciákat.
A multiszektor integráció elmélete6 szerint a hálózatos szektorokban egységesedés figyelhető meg az egyes szabályozási kérdések kezelésében, mégpedig két jellemző vonásnak, a hálózatos jellegnek, valamint a piacnyitásnak köszönhetően. A hálózatos jelleg hordozza magával a hozzáférési problémát, a közérdek érvényesítésének a problémáját, valamint a hálózatokhoz tapadó korlátozott versenyhelyzet által generált állandó piacszabályozási igényt, míg a piacnyitás dinamizálja ezeket a célokat.
A multiszektor integráció elmélete szerint a hálózatos szektorokban egységesedés figyelhető meg az egyes szabályozási kérdések kezelésében, mégpedig két jellemző vonásnak, a hálózatos jellegnek, valamint a piacnyitásnak köszönhetően. A hálózatos jelleg hordozza magával a hozzáférési problémát, a közérdek érvényesítésének a problémáját, valamint a hálózatokhoz tapadó korlátozott versenyhelyzet által generált állandó piacszabályozási igényt, míg a piacnyitás dinamizálja ezeket a célokat.
A multiszektor integráció alapját jogi szempontból a közös szabályozói problémák megléte szabja meg. Ez azonban így még nem elégséges, ugyanis bármely jogterületnek lehetnek közös szabályozási problémái egy másik jogterülettel. A különbséget abban látom, hogy ezeknek a közös szabályozási problémáknak döntő hatásuk van az adott szektor működésére, azokkal ok-okozati viszonyban állnak, megoldatlanságuk esetén visszahatnak a jogi szabályozáson túli területek fejlődésére is, a szektor működésének alapfeltételeit alkotják (például liberalizáció és hozzáférés biztosítása nélkül nem jöhet létre az elektronikus hírközlési versenypiac, de pl. az energetikai sem). Éppen ezért a multiszektor integráció fennállása akkor állapítható meg, ha olyan közös alapproblémák vannak, melyek megoldása nélkül nem jöhet létre az adott szektor adekvát és hatékony szabályozása. A multiszektor integráció mértékét álláspontom szerint az egyes szektorok közös halmazában levő alapproblémák mennyisége és jelentősége alapján lehet megítélni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
